A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan tanul tőled a gyerek? - 6 fontos dolog Jocó bácsi tollából, amivel példát mutathatsz

Németh Noémi - 2017-02-23
Ha nem tetszik a gyerek viselkedése, érdemes átgondolni, vajon milyen mintát mutattunk neki. A nevelés alapja ugyanis nem a sok tanács és kérés, amivel megpróbálunk hatni a kicsikre, hanem az élő példa, amit maguk előtt látnak.
Figyelik tetteinket és mindent ellesnek tőlünk - kedvenc történelemtanárunk ezúttal 6 fontos példát gyűjtött össze az életből, amire különösen oda kellene figyelnünk szülőként.
Hogyan tanul tőled a gyerek? - 6 fontos dolog Jocó bácsi tollából, amivel példát mutathatsz

Jocó bácsi hasznos tanácsait olvashatjátok.

HA MÁR MINTÁK VAGYUNK, AKKOR TEGYÜNK IS ÚGY

Az elmúlt napokban sok esetben felmerült és megírtam azt, hogy a gyerekek mintákból tanulnak, azaz a felnőttek által mutatott példákat követik folyamatosan. Ha nem tetszik egy gyerek viselkedése, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy esetleg mi mutattunk-e nekik rossz mintát, amit követnek.

Most összeszedek néhány dolgot, amik apróságok, de ezekkel is egy kicsit példát tudunk mutatni a gyerekeknek, személyesen és az online térben is.


1. Tiszteljük egymást!

Mindig, mindenhol, Beszéljünk egymással tisztelettel, figyeljünk oda egymásra. Ne fájjon használni egy beszélgetésben, vásárláskor a "kérem", a "köszönöm" és a "légyszíves" szavakat! És igen, mi pedagógusok is odatehetjük a "Nyisd ki a könyvedet!", "Vedd elő a felszerelésed!" és hasonló mondatok végére. És ugyanezt az attitűdöt mutassuk egy komment, egy bejegyzés megírásánál is és lehetőleg mellőzzük a habzó szájú bejegyzéseket.

Ami pedig fontos ebben: a gyerekeket is tiszteljük! Hallgassuk meg őket, a véleményüket, a gondolataikat. Mert hogyan érdemelhetnénk ki a tiszteletet, ha mi nem tiszteljük őket. Mert igen, ezt elvárni nem lehet, ki kell érdemelni.


2. Legyünk őszinték!

Mindig, mindenben. Vállajuk a véleményünket, az érzelmeinket, a gondolatainkat. Sajnos ma a kommunikáció egyik rákfenéje az, hogy elfelejtenek az emberek őszinték lenni, elmismásolják a véleményüket, nem vállalják fel önmagukat. Persze, figyelve arra, hogy ezzel ne sértsünk meg másokat vallásában, hitében, hovatartozásában. Viszont mondjuk el őszintén, amit gondolunk. Akkor is mondjuk el a véleményünket, ha az esetleg nem egyezik meg a másik emberével. Viszont ennek is meg kell adnunk a kulturált, ész érveket felsorakoztató módját, mert csak így alakulhat ki egy megfelelő véleménycsere.


3. Szép beszéd és szép írás

Mindig figyeljünk arra oda, hogy választékosan, a magyar nyelv szépségeit kihasználva beszéljünk és írjunk! Nekem mániám a helyesírás és szörnyen bántja a szememet az, ha a felnőttek hibáktól hemzsegő bejegyzéseket tesznek közzé, hisz ezeket gyerekek is látják. És a gyerekektől is elvárom ezt, mind személyesen, mind itt, az online térben. Persze, nekem is becsúszik egy-egy, de ha észreveszem, azonnal javítom. És ehhez hozzátartozik az is, hogy odafigyeljünk a káromkodás kerülésére. Persze, néha kell, hiszen stresszlevezető, indulatkifejező. Sajnos én sokat káromkodok, akaratlanul is. A gyerekek előtt viszont figyelek erre. Ha már tesszük, akkor annyi ízes és nem durva káromkodást tartalmaz a magyar nyelv, hogy csak nah! :) Érdemes ezeket használni.


4. Ne szemeteljünk!

Igen, fontos ezt is kiemelni. Sok felnőttet látok, akik a kukától néhány méterre, vagy éppen a kuka mellé dobják a szemetet, a cigicsikket. És sokszor ott van velük a gyerekük is. Persze, ha ezt látja, akkor ő joggal gondolhatja, hogy a teremben bárhol eldobhatja a szemetet, irdatlan munkát adva ezzel a takarítónőknek.


5. Alkalmazzunk forráskritikát!

Felnőttek sokszor osztanak meg olyan tartalmakat, amik kétes eredetű oldalakról származnak, valótlan állítások vagy szimplán lájkvadász oldalak. Figyeljünk oda arra, milyen hivatkozásokat osztunk meg, hisz ezeket gyerekek is látják, esetenként elhiszik vagy tovább osztják. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy ezek keringenek és hitelesként vonulnak be a köztudatba. És akkor jön, hogy egyenlőségjelet teszünk a kokain és a cukor közé...


6. Kérjünk bocsánatot és bocsássunk meg!

Nem szégyen az, ha hibázunk. Már gyerekkorban beépül a tetteink tagadása, hisz így elkerülhető a felelősségre vonás és a büntetés. Vállaljuk fel, ha valamit nem úgy reagáltunk le, ahogy kellett volna, ha elrontottunk valamit, ha hibáztunk. És ezután pedig tudjunk elnézést kérni a másiktól, nemtől, kortól és rangtól függetlenül. Igen, a gyerekektől is tudnunk kell elnézést kérni! Hisz elvárjuk tőle, ha megbánt valakit, akkor kérjen tőle elnézést, a megbántott fél pedig bocsásson meg a másik gyereknek. Közben pedig mi nem tesszük ezt és sokáig hordozunk felesleges sértődéseket és haragot.

Nem szerettem volna kioktatni, hibáztatni senkit. És azt sem mondom, hogy én mindig minden most leírt szavamat így is tudom tenni és mindig követendő példa tudok lenni. De törekszem erre... Nem, nem szeretnék tökéletes lenni és szerencsére soha nem is leszek, hisz a tökéletes nem létezik. De mindig lehet és kell is törekedni arra, hogy többek, jobbak legyünk a mostani önmagunknál, mert ez visz előre. És igen, ha nevelni szeretnénk a gyerekeket, akkor vallom azt, hogy először magunkat kell és nekünk kell kicsi dolgokban (is) változtatni. Mert a gyerek nem azt fogja követni, amit mondunk, hanem azt a példát, amit mutatunk neki...

Forrás: Facebook / Jocó bácsi világa
Kép: Dominique Feldwick-Davis / Pexels

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja