SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mégis kinek a gyereke? - szakértői szemmel - 4. rész

Óvári Andrea [cikkei] - 2011-06-16
Azonos című cikkünkben az édesanya írja le a történetet, természetesen saját szemszögéből.
Megkértük szakértőinket is, hogy mondják el véleményüket az esetről. Az alábbiakban fejlesztő pedagógus szakértőnk írása olvasható.
Mégis kinek a gyereke? - szakértői szemmel - 4. rész

A cikk engem is nagyon felkavart, mint sokakat, akik hetek óta próbálják kielemezni a  kialakult helyzetet. Az első reakciómmal én is rögtön  beszálltam volna a -  „A gyermeket vissza a szülőknek!” –  követelők népes táborába. 

Most viszont azt gondolom, hogy a szülők őszinte gyermekszeretete és szülői vágya, ösztönei mögött, hatalmas naivitás, és éretlenség búvik meg. Leginkább az éretlenséget látom gondnak. Mért van az, hogy ezek a felnőttek még ennyire nem tudtak leválni a saját szüleikről? Miért kell a gyermekkori éretlenségeket, botlásokat még most is felemlegetni? Miért nem mer a két fiatal szülő felnőttként fellépni a jogaikért, a gyermekeik jogaiért?  Értem én, hogy most a gyámügy már közbeszól, és minden folyamatot kontrollál, lelassít, de hogyan juthatott el ez a folyamat idáig? Hogyan lettek a nagyszülőkből feljelentők és a legfőbb ellenségek? Itt elvarratlan szálak vannak, amibe a cikk nem enged betekintést. Ami az édesanya beszámolójából kiderül, hogy nagy lelkesedéssel, sok illúzióval, tervvel és befektetett munkával  kezdtek családi életük kialakításához.

A képek szerény, de nem lakhatatlan körülményekről, esztétikus, gyermekközpontú élettérről árulkodnak. A gyermekek filmjei számomra nagyon tanulságosak voltak. Mindkét gyermeken látszik, hogy olyan természetes közegben  töltötték addigi életüket, ami mentes volt a civilizáció fölösleges - főként a média által közvetített - szennyeitől. Két fantasztikusan egészségesen fejlődő, a környezet  ingereire  őszinte és egészséges válaszokat adó gyermekeket láttam. Hangsúlyozom az egészséges szót, mert manapság alig látni  ilyen  alapos és nyugodt szemlélődést, ismeretszerzést és megtapasztalást, amit ennél a két gyermeknél megfigyelhetünk. Egyenesen ledöbbentem azon az ábrázolási képességen, amit a kis 2 éves Kál produkált: A fejében eltervezte mit fog rajzolni, majd lépésről lépésre megvalósította. Minden egyes vonal helyét tudatosan megtervezte, a vonalak lapon való elhelyezését, a vonalak vezetésének irányát.  Sosem láttam még ilyen teljesítményt! (Általában 4 éves kor körül képesek a gyermekek ilyen szintű ábrázolásra.) Közben folyamatosan szociális kapcsolatban volt a szülőjével, akinek örömére a rajzot készítette. Ezek a képsorok nekem azt  árulták el, hogy abban az időszakban, amikor a videó-felvétel készült, a gyermekek  érzelmileg  szerető, elfogadó, önbizalmat adó családban cseperedtek. A gyermekek kiegyensúlyozottsága, fejlődési üteme és láthatóan egészséges fizikuma bizonyíték arra, hogy ebben az időszakban  sem fizikálisan, sem pszichésen nem nélkülöztek.

Azonban el kell gondolkodnom azon, hogy a civilizációtól eltávolodva, csupán 4 fős családi körben,  emberi kapcsolatoktól elzárva gyermek és felnőtt számára hosszú távon pszichésen egészséges, és fenntartható-e ez az állapot. Az édesanya is leírja, hogy voltak feszültségek, bántalmazások; a férje az őrület határára jutott, őt magát édesapja skizofrénnek titulálta. 

Nem tudom, mi a valós helyzet. Azt gondolom, hogy a felnőttekkel (szülők és nagyszülők) nagyon nagy baj van. Senki sem érett felnőtt módjára, és a gyermekek érdekét szem előtt tartva  cselekszik. Ez  valóban egy „Kaukázusi Kör". A gyermekek valószínűleg sérülni fognak. Meddig akarják ezt még folytatni?  Milyen hatóság, gyermekvédő szervezet képes ebben a családi háborúban igazat tenni?  Vajon lehet-e kívülről? Nem jobb volna a családi megbeszélés, belátás?


A cikksorozat további részei:

Mégis kinek a gyereke?
Mégis kinek a gyereke? - szakértői szemmel - 1. rész
Mégis kinek a gyereke? - szakértői szemmel - 2. rész
Mégis kinek a gyereke? - szakértői szemmel - 3. rész
Mégis kinek a gyereke? - a Nagymama története
Mégis kinek a gyereke? - több nézőpontból
Mégis kinek a gyereke? - az Apuka írása
 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Rengetegen keresték a kétéves kislányt, sajnos már csak a holttestét találták meg.
"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

Minden nő tudja, hogy a nőgyógyász kincs. Ez egy bizalmi viszony, így nem csoda, hogy olyan embert szeretnénk választani, aki szimpatikus, aki tudja kezelni az esetleges betegségeinket és aki felkészít a szülésre. Egy fiatal lány éppen ezért a lehető legközelebbi személyt választotta erre a nemes feladatra, aki nem más, mint az édesapja.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Erre a 8 dologra van szüksége egy kamasznak a szüleitől

Erre a 8 dologra van szüksége egy kamasznak a szüleitől

Szakértők szerint a legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, ha folyamatosan tiltjuk őt mindentől. Egy kamasznak szüksége van egy biztonságos helyre, szabadságra, útmutatásra, biztatásra és persze arra, hogy bármennyire is felbosszant, érezze, hogy szereted őt.
A szerkesztő ajánlja