A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Csúnyán beszél a gyerkőc? Ne essen kétségbe! (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

- 2011-03-29
Azt hiszem nem túlzok, ha azt állítom, mindenkivel előfordult már, hogy a csemetéje nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt otthon, az oviban,a játszótéren, vagy a suliban. Szegény szülő ilyenkor persze belepirul, szégyenkezik, könyörög, vagy épp dühében kiabál, és előkerül a fakanál. Ámde mindez úgy tűnik, csupán olaj arra a bizonyos tűzre.
Csúnyán beszél a gyerkőc? Ne essen kétségbe! (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Nos, ez az a téma, aminek a hallatán a legtöbb szülő tanácstalan. Én rontottam el valamit? „De hisz itthon direkt kerüljük az alpári kifejezéseket, hogy még véletlenül se ragadjon rá.”-mentegetőzik egy anyuka. Ha otthon nem is, az oviban vagy legkésőbb az alsó tagozatban bevezetik a gyereket annak a tudományába, hogy bizonyos szavakkal megőrjítse társait, vagy épp az anyukát, apukát.
 

Hogy ilyenkor mi a teendő, arról megoszlik a fáma. Jó út, ha szépen leülünk vele, és elmondjuk, ezek bizony csúnya szavak, megbántunk vele másokat, és jobb, ha nem használjuk őket. A legtöbbször persze ezeknek az ártatlan gyerekeknek fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent, amit mondanak, viszont az idegen hangzás, a titokzatosság, na és persze az általa kiváltott hatás vonzóvá teszi előtte ezt a tiltott csemetét. Amíg nem érti meg, hogy árt vele a társainak, addig mit sem ér a fegyelmezés. Persze úgy 3 éves koráig elég, ha úgy teszünk, mintha nem hallottuk volna, ne legyen komoly büntetés, ezt követően viszont nem árt beszélni a kis fejével.
 
duzzogo_kislany
 
Azt, hogy mennyit lehet olyan közegben, ahol megtanul csúnyán beszélni, igenis szabályozhatjuk. A mai magyar filmek, vagy épp az akciófilmek tele vannak szebbnél szebb kifejezéssel, ezek nézése korlátozható. Vagy például ne engedjük olyan gyerkőchöz játszani, ahol a szülők köztudottan állandóan veszekednek, és kígyót-békát kiabálnak egymásra. Akkor már inkább hívjuk át a kisgyereket hozzánk, játsszanak nálunk. A legfontosabb persze az, hogy legyünk előttük élő példák. Ne várjuk el, hogy mintapéldányok legyenek, ha mi sem tudunk vigyázni a szánkra! Szakemberek szerint elsősorban otthon tanulják meg, akár csak egyszer is hallva a trágár szavakat. Az erős érzelmi töltet, a szokatlan mondatkörnyezet megteszi a hatását, és egykettőre a fülébe mászik. Ha nekünk is rossz szokásunk, legalább találjunk ki valami vicceset ezek helyett, pl. a manóba. Amennyiben minden elővigyázatosság ellenére mégis kicsúszott a csúnya szó, javítsd ki magad, és igenis, a felnőttek is szóljanak egymásra. A gyerek azt ismétli, amit hall, és ugyan megtanulhat egyet-mást más csoportokban, de egy idő után fel fog neki tűnni, hogy otthon ilyesmi nem hangzik el. Ekkor jó esetben elgondolkodik, és követheti a példánkat. A cél pedig ugye, ez lenne.
 
Egy jó tanács: soha ne szégyenítsük meg mások előtt, csak személyes beszélgetés során mondjuk el neki, hogy például az ebédnél használt csúnya szó nem szép, és mi mindig úgy fogunk tenni, mintha nem hallanánk, mert nem tudjuk elhinni, hogy a fiunk/lányunk ilyen szavakat használ. Sokszor figyelemfelkeltésre használja a szavakat, nagyobb nyomatékot adva ezzel a haragjának, sértettségének, vagy épp annak, hogy az akaratát érvényesítse. Tanítsd meg neki másképp levezetni a stresszt. Az a gyerek, aki csúnyán beszél, sokszor kétségbeesett, és ezt látja a megoldásnak, mintegy fegyverként használva szavait. Gyengének, és védtelennek érzi magát, ez ad neki erőt.
 
Ilyenkor foglalkozzunk mindig az alapproblémával elsősorban, s csak utána beszédének minőségével. Kérdezd meg, hogy szomorú, mérges-e, mitől érezné jobban magát. Előfordul, hogy némelyek egy jót nevetnek, ha túl „felnőttesen” beszél a pici. Nos, ettől rosszabb nevelési módszer nem is létezik, mert a gyerek szótárában a jó dolgok csoportjába fog kerülni az ízes-mázas káromkodás.
Ne reagáld túl! A kisgyerekek többsége imád a középpontban lenni, és ha látja, hogy ilyenkor minden figyelem ráirányul, soha nem fog leszokni róla. Nem érzi a súlyát ugyanis. Néhány családban az a módszer járja, hogy kb. napi negyedórát akár egyfolytában is beszélhet a gyerek csúnyán, de aztán nem. Ez alatt az idő alatt kiéli magát, és többé már nem lesz olyan vonzó a számára, elveszti a varázsát.
 
Bárhogyan is, a témával érdemes foglalkozni, és megtalálni azt a megoldást, ami célra vezet. Sok türelmet kívánok hozzá!
Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja