SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Furcsa gyerekszokások - tiltsuk vagy hagyjuk?

Juhászné Ráthgéber Réka [cikkei] - 2020-12-18
A gyerekek a világ legnagyobb felfedezői. Kiskoruktól fogva folyamatosan tanulnak, nézik, hogy mit csinálnak a felnőttek, és elsajátítják a jó és a kevésbé jó szokásokat. Vannak kifejezetten olyan pótcselekvések, amik se nekik, se a környezetükben élőknek nem tesznek jót. Mit lehet tenni ezekkel?

1. reakció: a felismerés

Számtalan káros szokásuk van a felnőtteknek is, amelyek esetleg gyerekkorból maradtak meg. Ilyen például a körömrágás, a hajevés, az orrtúrás és a kézropogtatás. Számtalan olyan pótcselekvés, ami a külső szemlélők számára nem éppen bizalomgerjesztő, az elkövetője pedig legtöbbször észre sem veszi, hogy csinálja. Szerencsére ezeket a szokásokat még csírájukban el lehet fojtani, hogy a későbbi életünk során ne okozzanak problémát.
 

2. reakció: a megfigyelés

Ha bármilyen furcsa szokást veszel észre a kisgyermekeden, először csak figyeld meg. Lehet, hogy életében először és utoljára csinálja, így nem szabad rögtön közbelépned. Kisgyermekkorban felfedezik a testüket és a körülöttük lévő világot, így nem biztos, hogy egy óvatlan mozdulatból szokásrendszer alakul ki náluk.
 

3. reakció: az elterelés

Másodszorra vagy harmadszorra azonban már érdemes foglalkozni a dologgal. Először csak próbáld meg elterelni a figyelmét. Adj neki egy játékot a kezébe, kezdjetek el énekelni és tapsolni, vagy kérd meg, hogy segítsen neked. Ezzel kizökkented a fennálló állapotból, és valószínűleg el is felejti, hogy mit csinált pár perccel később. Ha rövid időn belül újra jelentkezik a probléma, akkor erényesen, de kedvesen magyarázd el neki, hogy ezt nem szabad csinálni, mert gusztustalan, mert egészségtelen, mert káros. Bármi indokot felhozhatsz, ami szerinted megállja a helyét, és elrettenti attól a gyermekedet, hogy újra megpróbálkozzon vele.
 

Mi a helyzet súlyos esetben?

Vannak olyan esetek, amik már kóros szokásnak bizonyulnak, és nem csak egy-egy köröm lerágásáról szólnak. Ha a kisgyermeked hánytatja magát, esetleg folyamatosan harapdál, vagy minden indok nélkül ütöget, véresre vakarja valamelyik testrészét, vagy ürüléket/sarat/homokot eszik, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Ilyenkor előfordulhat valamilyen vitaminhiány, korábbi, feldolgozatlan trauma, vagy önbizalomhiány, amin Te nem biztos, hogy tudsz segíteni.

Nem szabad hagyni, hogy egy-egy rossz mozdulat káros szokássá váljon, figyelj oda Te is gyermeked minden mozzanatára!

Indexkép: Jakub Kriz/unsplash.com
betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja