A kisiskolás átlépi a nagy kaput
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-06
Szinte nincs nagyobb élmény az ember életében, mint amikor szorongó hat-hétévesként átlépi az iskola kapuját. Nagyfiú, nagylány lett. A készülődés, vásárlás, ismerkedés a füzetekkel, könyvekkel, az évnyitó, a friss illatú termek, a tanító néni mosolya, majd az első napok várakozása nyomot hagytak bennünk is.
Az ideális az, ha az első napokban lehetőséget kap minden gyerek arra, hogy a magukkal hozott tudást bemutassa. Hamar kiderül, ki tud énekelni, ki mesélni, dalolni, táncolni… rajzolni. Ez mind valódi kulturális érték. Milyen remek légkör teremtődne, ha a gyerekek átélhetnék, hogy ők valódi, itt is megbecsült értéket hoztak be az iskola világába! Reméljük, és tételezzük fel, hogy szeptember 1-én valamennyi kis elsős várja majd a második napot… és nem úgy megy haza, hogy bevágja a táskát a sarokba, s kijelenti: na, én oda többet nem megyek!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Mire való az étkezés?
Következő hír
Ovis lesz az örökmozgó gyerekem
LEGOLVASOTTABB
Őrizetbe vettek egy 13 éves fiút, miután játszótéri balesetben meghalt egy 12 éves gyerek
Tragédia történt egy játszótéren: egy 12 éves fiú életét vesztette, miután leesett a körhintáról, amelyet egy elektromos kerékpár segítségével hajtottak meg. A rendőrség egy 13 éves fiút gyanúsítottként vett őrizetbe.
Kettős tragédia: egy édesapa a fia temetésén halt meg
Egy brit család szívszorító veszteségen ment keresztül, amikor Norman "Nosha" White, egy szerető apa meghalt szívrohamban fia temetésén Middlesbrough-ban. A család már amúgy is egy mély gyásszal küzdött, hiszen a fiút, David Beilickit temették augusztus 21-én, amikor az újabb tragédia lecsapott rájuk. Ez a kettős gyász mély emberi fájdalmat és összetartást mutat fel, amely mindenki szívét megérinti.
2025/26-os tanév rendje és naptára: szünetek, vizsgák, felvételik, beiratkozások és érettségi időpontok
Hivatalossá vált a 2025/26-os tanév rendje: összesen 181 tanítási nap várja a diákokat, az első óra szeptember 1-jén csenget be, a nyári szünet pedig június 20-án kezdődik. Összegyűjtöttük a legfontosabb időpontokat a szülőknek és diákoknak - szünetek, vizsgák, felvételik, beiratkozások és témahetek részletesen.
Egy fiú, aki rendkívül ritka bőrbetegséggel született - így néz ki ma Tomm Tennent felnőttként
Amikor 1993-ban megszületett az ausztrál kisfiú, Tomm Tennent, az orvosok és a szülei is megdöbbentek: úgy tűnt, mintha "túl sok bőrrel" jött volna világra. Ritka állapota évekig rejtély maradt, és még a szakemberek sem tudták pontosan, mi állhat a rendellenesség hátterében. A kisfiú története azonban nemcsak orvosi különlegesség, hanem inspiráló példa is arra, hogy a szeretet és a kitartás milyen messzire vezethet.
Hihetetlen csoda Missouri-ben: Egy 10 éves kisfiú fejét átszúrta egy nyárs, csodával határos módon életben maradt
Egy elképesztő történet járta be a világot: Xavier Cunningham, egy 10 éves kisfiú Missouri államban nagyon súlyos balesetet szenvedett az udvarukon lévő fáról lezuhanva, mégis életben maradt. A döbbenetes esetben egy húsnyárs szúródott át az arcán és a koponyáján, ám a gyerek mégis csodával határos módon megúszta a traumát.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: