Depresszió vagy csak világvége hangulat?

A serdülőkor egyre korábban kezdődik: régen 14 éves korra, ma már 11 éves korra tehető a kezdete. Minden szempontból hamarabb érnek a mai kamaszok. A klinikai szakpszichológus szerint a serdülőkor egyfajta lelki újjászületés is, egy hosszú folyamat, ami azzal jár együtt, hogy kialakul a kamasz saját személyisége.

”A kamaszok vágynak az önállóságra, a függetlenedésre. Le akarnak válni a szüleikről, ennek pedig az a következménye, hogy elkezdenek izolálódni. Ebben az izolált szakaszban egyfajta identitásválság jön létre. A hangulatingadozás az identitásválság része. Ilyenkor a serdülő megkérdőjelezi önmagát és a külvilágot is. Felteszi magának a kérdést, hogy ki vagyok én és mi a szerepem a világban.”

Egy közösségi oldalon ezt írta egy lány, miután annyian érdeklődtek iránta a szerettei és a barátai: ”Hagyjatok már békén! Engem senki sem szeret, nem akarok veletek beszélgetni. Egyedül szeretnék lenni a szobámban, nincs kedvem semmihez és senkihez. Úgysem vagyok jó semmiben.”

Ryan McGuire képe a Pixabay-en

A barátnőm 15 éves kislánya pedig a következőket írta nekem a múltkor, amikor megkérdeztem, hogy van: ”Tök depi vagyok. Nem sikerült a múltkori dogám, pedig tök sokat tanultam rá. Semmi kedvem már tanulni. Meg igazából semmihez. A kutyát is le kéne vinnem még ma sétálni, de max majd leviszi anya, ha hazajön.”

Dr. Makai Gábor pszichoterapeuta egyik szakterülete a depresszió. Szerinte azonban fontos különbséget tenni egyszerű hangulatingadozás és kamaszkori depresszió között. Hiszen az identitásválság a személyiségfejlődés egy természetes időszaka. Ebben a sérülékeny időszakban pedig a kamaszok sokszor leértékelik önmagukat és gyakran bizonytalanok.

”Ilyenkor jelenik meg a depresszív hangulat, inkább izolálódik, minthogy nyitna a külvilág felé. Sündisznó effektusként tüskéket növeszt, aminek a célja nem a támadás, hanem a védekezés. Ezzel együtt jár egyfajta hullámzó hangulat és ingerlékenység, ez mind a serdülőkor része, amit a külvilág nehezen visel.”

Hozzáteszi, hogy ez azonban sok esetben nem feltétlenül kamaszkori depresszió, hanem egyszerűen csak egy olyan hangulatingadozásokkal járó időszak, ami átmeneti és idővel el fog múlni.

Holger Langmaier képe a Pixabay-en

A kamaszkori depresszió pedig egy olyan mentális betegség, amikor a serdülőnek már tartósan negatív a hangulata, ez pedig az egész életére kihat.

”Ilyenkor teljesen elutasít mindenkit, egy stabil depresszív hangulatban van és megjelenhet az öngyilkosság gondolata is. Nem találja a helyét, minden bizonytalan a számára, nincs célja, nem tudja definiálni magát, vagyis hogy ki vagyok én és mi a szerepem a világban.”

A mély depresszióban megjelenik a kilátástalanság, a bizonytalanság, a tehetetlenség és a magárahagyatottság, ennek a beszűkülő tudatállapotnak pedig az a következménye, hogy a kamasz úgy érzi, nincsen más kiút, minthogy maga ellen forduljon.

A kamaszkori depresszió jelei:

• megváltozik a viselkedése
• önértékelési problémák, kevés önbizalom
• tartós negatív hangulat, reményvesztettség, haszontalanság érzése
• nem lelkesedik semmiért, semminek sem tud örülni
• bezárkózik, egyáltalán nem mozdul ki, öngyilkossági gondolatai vannak
• leromlanak az iskolai jegyei
• alvásproblémákkal küzd, például nehezen tud elaludni vagy túl sokat alszik
• nem akar enni, nincs étvágya
• fáradság, kimerültség

Hieu Van képe a Pixabay-en

A klinikai szakpszichológus azt javasolja, hogy a szülő próbáljon meg a lehető legjobban ráhangolódni kamasz gyerekére, hiszen csak így tudja felismerni, ha baj van. Így tud azonnal különbséget tenni rosszkedv és depresszió között.

”Az a szülő, aki ott van a gyereke mellett, mint egy partjelző a pálya szélén, annak ez sikerülni fog. A szülő feladata, hogy átsegítse a serdülőt ezen a nehéz időszakon. Ahogy egy csecsemőnél is meg tudjuk állapítani, hogy milyen sírása van, például éhes vagy fáradt, úgy a későbbiekben is meg tudjuk állapítani, hogy mi baja van a gyerekünknek, de ehhez rá kell hangolódnunk.”

Meg kell tudni közelíteni a sündisznót!

A ráhangolódás egyik fontos eleme, hogy tudjuk, hogy kell bemenni egy kamasz szobájába. Semmiképp se rontsunk rá, mert azzal csak még nagyobb ellenállást váltunk ki. Minden esetben kopogjunk és várjunk a válaszra. Ha a kamaszunk azt mondja, hogy nem szeretne beengedni, nem szeretne beszélgetni, akkor azt tartsuk tiszteletben. A kulcs tehát a ráhangolódásban rejlik.

Mit tegyek, ha depressziós a kamaszom?

Dr. Makai Gábor hangsúlyozza, hogy ilyenkor határozott fellépésre van szükség a szülő részéről: pszichológushoz kell vinni a gyereket.

”A pszichológus abban segít, hogy a serdülőben csökkenjen a feszültség és hogy az elakadás feloldásra kerüljön. Nem kell szégyellni, ha a szülő úgy érzi, hogy ő nem tud segíteni a gyerekén, fontos hogy merjen segítséget kérni szakembertől.”

Így előzd meg a kamaszkori depressziót!

Free-Photos képe a Pixabay-en

A közösségi oldalak azt sugallják, hogy mindig topformában kell lennünk, jól kell kinéznünk és jól is kell éreznünk magunkat. Kutatók szerint a kamaszkori depresszió egyik kiváltó oka ez lehet, de összefüggésbe hozták a rendezetlen családi háttérrel és a szülők irreális elvárásaival is. Egy biztos: törekednünk kell arra, hogy meg tudjuk előzni.

Ezekkel a módszerekkel segíthetsz megelőzni a kamaszkori depressziót:

• Biztosíts nyugodt, harmonikus családi hátteret, egy olyan közeget, amiben biztonságban érzi magát! Ha a szülőnek jó a kapcsolata gyermekével, rá tud hangolódni, empátiát és odafigyelést nyújt felé, támogatja, megértően kérdez, azzal csökkenhetnek azok a tényezők, amelyek kiválthatják a depressziót. A nyugodt családi környezethez pedig az is hozzátartozik, hogy jó példát mutatunk abban, hogyan kell kezelni a stresszes helyzeteket, legyen szó barátságokról vagy párkapcsolatról.
• Segíts neki abban, hogy legyen célja az életben, és hogy rájöjjön, mi a szerepe a világban! Ha van célja, akkor támogasd ennek elérésében, ha pedig még nincs, segíts neki, hogy rájöjjön, mit szeretne az életben. Nyitott kérdéseket tegyél fel neki és hagyd, hogy beszéljen!
• Figyelj oda arra, hogy megfelelően táplálkozzon, eleget mozogjon és legyenek barátai! Ha hajlamos begubózni, próbáljatok olyan közös programokat szervezni, amihez neki is van kedve. Fontos, hogy eleget egyen és aludjon, és ne csak a négy fal között, hanem a szabadban is legyen, ezzel is csökkenthető a stressz. A jó barátok pedig szintén hozzájárulhatnak a lelki egészséghez.

Indexkép: Pixabay fotója a Pexels oldaláról