SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Sportolás versenyzés nélkül

Mezei Csongor Andrea [cikkei] - 2021-01-11
Mindannyian a legtartalmasabb gyermekkort szeretnénk biztosítani a világot folyamatosan birtokba vevő gyermekeink számára. Komoly szülői feladat, hogy olyan időbeosztást tudjunk kialakítani, ami tartalmas, gazdag, lehetőleg üresjáratok nélküli, fejlesztő, és közösséget is nyújt a már iskolás gyermeknek. Ki nem mondott mozgatórugónk az is, hogy fiunk vagy lányunk minél kevesebb időt töltsön különböző monitorok előtt. A társadalmi színterek, melyekbe megpróbáljuk bevezetni őket, sokféle lehetőséget tartogatnak. Első közösségi színtér természetesen a játszótér, később jön az óvoda, iskola. Ebben az időszakban azzal szembesülünk, hogy míg a gyermek számára délután már szabadidő kínálkozik, mi még dolgozunk a munkahelyünkön, esetleg otthoni munkán, vagy a háztartást próbáljuk egyenesbe hozni.
Sportolás versenyzés nélkül

Ilyenkor jönnek képbe a zeneiskolai vagy a sporttevékenységek. A sportolás kézenfekvő választás lehet arra, hogy gyermekünk közösségben töltse az idejét, mozgásigényét le tudja vezetni, tudjon a közösséghez alkalmazkodni, feszegesse testi határait, oldja szorongásait, egyúttal barátokat és egészséges mértékben riválisokat szerezzen.

A sportolás a testi és a lelki egészség része is, öröm és élmények szerzése, életre szóló barátságok kialakításának lehetősége. A sportoló gyermekek oldottabbak lehetnek, önbizalmuk megalapozottabb, az önvezérelt testirányítás megélése magabiztosságot adhat, megélik a közösséghez tartozás meghatározó élményét, jobban küzdenek meg a családi és iskolai kudarcokkal, konfliktusokkal. Mire kamaszok, ifjak lesznek, nem rémülnek majd halálra, ha tollasozni, úszni, röplabdázni hívják őket, vagy az ellenkező nemű partnerrel táncolás félelmetes és egyben izgalmas pillanata közeleg.

A szabadidős sportok azonban, még ha labdajátékról beszélünk is, meglehetősen gyorsan fordulnak át versenyeztetésbe. Hiába hívjuk játéknak, nebulónk pár hét után már arról beszélhet, hogy meccsre, versenyre megy a csapattal, nyereségvadászat, teljesítmény, összehasonlítás, győzelem lesznek a kulcsszavak az együttlét, közösség, játék helyett.

A sportolni járatott gyerekek esetében szinte alig van átjárás a versenysport és a szabadidősport között. Ha kajakozni, vagy kosárlabdázni jár a gyermekünk, havi díjat fizetünk az egyesületnek, amiben benne van a sportlétesítmény használata, az edző szakértelmének megfizetése, és az egész háttérmunka finanszírozása a szponzortól a szurkolóig. Előfordul időnként olyan elvetemült szülői kérés, hogy a havi díj fizetése mellett a gyerek ne járjon versenyekre, mert esetleg nem illik a személyiségéhez a versenyeztetés, nincs rá igénye, vagy maga a szülő az, aki nem szeretne foglalkozni a sport gazdasági hátterével és szórakoztatóipari szerepével. Szeretné, ha iskola után a fia boldogan kergetné a bőrt.

Az egyesületek álláspontja viszont más. Azok az egyesületek, és azok az edzők, melyeknek a csapata nem tudja megmutatni a kellő számú érmet a vitrinben, elvesztik renoméjukat a sportág vezetőinek és szurkolóinak köreiben. A sportág támogatói szintén a csapat teljesítményét veszik alapul a megbecsüléshez. A sportkluboknak tehát veszteséges tevékenység olyan gyerekeket edzeni, akik nem lesznek versenyjátékosok, ezért ilyen típusú szülői kéréseknek nem szoktak helyt adni.

A döntés tehát a következő: megelégszünk-e az iskolában folyó, szinte felnőtt kontroll nélküli szabadidős sporttal, vagy egyesületbe íratjuk a gyereket, és szembesülünk a versenysport világával, remélve, hogy gyermekünk beilleszkedik majd ebbe, és inkább előnyeit, mint hátrányait fogja érezni?

Esetleg beletörődünk abba, hogy ez a generáció is egy olyan gondolati világot kap örökül, amiben a győzelem, a harc, a megmérettetés szolgálják a központi rendező elvet? Mert nem csak az izmait dolgoztatjuk meg, hanem a világról alkotott képét is.

Örömöt, vagy kényszert viszünk az életébe?

Fotó: Lukas a pexels.com-on

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Meglepő tények a látásunkról - Mindannyian színvakon születünk

Meglepő tények a látásunkról - Mindannyian színvakon születünk

A szem a testünk második legbonyolultabb szerve, ennél már csak az agyunk bonyolultabb. A látást annyira alapvető képességnek vesszük, hogy szinte bele sem gondolunk, mennyi mindent köszönhetünk neki. Az alábbi érdekességeket elolvasva pedig rá fogunk döbbenni, hogy eddig igencsak keveset tudtunk egyik legértékesebb részünkről.
Segítő közösség tüdőfibrózissal élőknek

Segítő közösség tüdőfibrózissal élőknek

A betegszervezetek olyan non-profit szervezetek, amelyek rendkívül értékes segítséget adhatnak különböző krónikus betegségben szenvedőknek a klasszikus értelemben vett betegellátáson túl. Ezek a szervezetek adott betegségcsoportok szerint szerveződnek, és döntően önkéntesek munkáján alapulnak. A Magyar Tüdőfibrózis Egyesület a tüdőfibrózissal élők számára nyújtja azokat a betegszervezeti szolgáltatásokat, amelyek jelentős befolyással lehetnek az érintettek életminőségére.
Klimax: teljes kép a változókorról

Klimax: teljes kép a változókorról

Vannak, akiket hirtelen és váratlanul ér, hogy beléptek a változókorba, míg mások évek óta tudatosan készülnek rá. Mutatjuk, melyek a klimax tünetei, és hogy milyen életmódbeli és étrendbeli változásokkal tudunk enyhíteni a kellemetlenségeken.
Lábszárból kivett ideggel mentették meg egy beteg látását a Semmelweis Egyetemen

Lábszárból kivett ideggel mentették meg egy beteg látását a Semmelweis Egyetemen

Hazánkban először a Semmelweis Egyetem plasztikai sebészei és szemészei közösen hajtották végre azt a speciális műtétet, amely során a beteg lábszárából kivett 15 centiméteres ideget ültették be egy érzőideg és a szem szaruhártyája közé, hogy a páciens visszanyerhesse a szaruhártya érzékelési funkcióját.
Barna folyás: mit jelent és mikor kell aggódni?

Barna folyás: mit jelent és mikor kell aggódni?

A női ciklus során számos változást tapasztalhatunk, amelyek közül az egyik leggyakoribb a barna folyás. Sokan aggódnak, amikor ilyen jelenséget tapasztalnak, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy mi állhat a háttérben.
A szerkesztő ajánlja