Otthon tanul, és én megőrülök! (A nem tanulás 3 oka)

A nem tanulásnak 3 oka van, és a sorrend is fontos:

1. Nincs a tanulással semmi célja, nem tudja, mi mire való, csak „tanulni kell” – lövése nincs, mihez kezdjen magával, és nem tudja, milyen út vezet a célig.
2. Nem a megfelelő közegben van. Van olyan csoport, ahol a tanulás, a jó egyetemre készülés, az okosság menő. És van olyan közösség, ahol ezek kínos dolgok, aki jól tanul stréber, stb… Ha nem a megfelelő közegban van, a kamasz mindenképp a kortárs csoport értékrendje szerint fog viselkedni.
3. Nem tud tanulni. Nem ismeri a módszertanát, így tele van olyan dolgokkal a korábbi évekből, amit egyáltalán nem is értett meg soha.

Menjünk visszafelé, mert ott a legkönnyeb elkezdeni!

A legtöbb kamasz hajlandó legalább egy kicsit tenni érte, hogy a terhei könnyebbek legyenek. Ezért hajlandó lehet elmenni és elvégezni egy olyan tanulást tanító kurzust, amit kamaszok számára találtak ki. Sok ilyen létezik, akár a környéketeken is. A módszertanok változatosak, de ami biztos: a gyerek tanulási szándékét és tanulási kedvét növeli, ha vannak eszközei a tanuláshoz. Ugyanakkor az eszközök mellett a feltételeket is biztosítani kell. Nyugodt környezet, idő a tanulásra, saját asztal, saját szék, saját polc, vagy szekrény, és a számítógép sem árt, ha a gyereké, nem a családé.

Közeg, mint meghatározó szereplő

A kamaszkori közösségünk erősen hat egész életünkre. Ha valaki cukrásznak tanul, cukros lesz a keze, ha autószerelőnek, akkor olajos. Egyik sem jobb/rosszabb mint a másik, de amivel bánunk, azzal kenődünk. Ha a gyerek olyan közegben van, ahol a közösség lefelé húzza, érdemes elgondolkodni, hogyan lehetne változtatni ezen. Igen, még akkor is, ha lemondással, vagy nehézséggel jár. Kollégiummal (Nyilván most mindenki otthon tanul), mert messzebb van a jobb iskola, vagy pénzügyileg okoz nagyobb terhet, többet kell utazni hozzá. Összességében meg szokta érni az áldozathozatal, ha a gyerek társasága javul ezáltal. És akkor is, ha a gyerek esetleg maradna a rossz társaságban, hiszen mi vagyunk a felelősek érte, és mi tudunk tenni azért, hogy az élete milyen irányt vesz.

Célok a tanuláshoz

A legtöbb tantárgynak célja van. És a legtöbbet pocsékul tanítják. Unalmas, egyoldalú, semmi interaktív nincs benne, noha a gyerekek az „egy percben a lényeget” jellegű videókhoz szoktak hozzá. Ki ne akarná ezt a borzalmasan unalmas valamit otthagyni mielőbb? Nos az, aki érti a tantárgyak célját, tud tanulni, akár tanár nélkül is, akinek a közege felfelé húzza a tagjait, akkor is képes lesz egy tantárgyat megtanulni, hogyha a tanár úgy tanít, mintha vízállás-jelentést olvasna fel. A gyereknek kell hogy legyen napi célja, (elérni a fejezet végét, megtanulni a csiga anatómiáját, stb.) heti célja, és havi célja, emellett kell, hogy legyen az egész tanulásának egy végcélja is. Egyetem, egy bizonyos szakma elsajátítása, stb… Egyáltalán nem baj, ha a cél menet közben változik, vagy árnyaltabb lesz, de a lényeges, hogy legyen, és a gyerek kapjon benne támogatást a családtól is.

Kérhetsz segítséget!

Vannak szakemberek, akik segítenek neked. A nevelési tanácsadóban, magán kurzusokon, kamaszokkal foglalkozó mentor csoportokban, helyben, vagy messzebb, sőt akár online. Bátran fordulj egy ilyen segítőhöz, hiszen ha a kocsiddal gond van, azt is elviszed a szerelőhöz, a mosógép elromlik, szerelőt hívsz, miért kéne pont a kamaszokhoz jobban értened?

Képforrás: Anastasia Gepp képe a Pixabay -en.