SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Krízis a gyermekkor közepén: 9-10 évesen minden megváltozik

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-07-29
Mintha tegnap lett volna, amikor először kézbe vetted, és most beléd hasít a felismerés: ugyanannyi idő van még hátra a gyerekkorából, amennyit eddig eltöltöttetek közösen. Kilencéves kor táján visszavonhatatlanul véget ér valami.

A tanév utolsó napja van. A tanító néni bejelentette, hogy jövőre elmegy az iskolából. A másodikos gyerek nem sír. Hazamegy, lefekszik az ágyra, a plafont nézi. Megint el kell engednie valakit.

Kilencéves, és lassan már nem gyerek. Húzza a száját a családi programokra, és nem akar játszótérre menni. Bob mester helyét átvette Harry Potter és mindenféle, szerinted roppant idegesítő YouTuber. Ha hallottad már Sajt32, Vicc Elek és Cresser nevét, tudod, miről beszélek. A szokásai idegenek, a szófordulatai ismeretlenek. Honnan szedte ezeket? Lassan de biztosan kezd távolodni tőled.

Freud szerint a 8-12 éves kor a látencia időszaka. Meglátása szerint ilyenkor lelohad a korábban olyan aktív szexuális érdeklődés, és a gyermek ennyi idős korára megtanulja az agresszióját is helyesen kezelni. Gyakorló szülők mindkét megállapítást fenntartásokkal kezelhetik. Akinek volt már szerencséje eltölteni pár órát egy csapat második-harmadikos fiúval, tudhatja, hogy az agresszió igenis létező jelenség, legfeljebb ritkán irányul a felnőttek felé, a szexuális tartalmú kifejezéseket pedig már ebben a korban is kötőszóként alkalmazzák. Sajnos.

A 8-12 éves kor minden, csak nem nyugodt. Ott lebeg a gyerek feje felett az elmúlás, és még nem tudja, hogyan kezelje. Örökre véget ért az idő, amikor még alanyi jogon volt cuki: viccein a felnőttek egyre kevésbé nevetnek, megjegyzéseit szemtelenségnek veszik, egyre gyakrabban mérgesek rá komolyan.
„Mi történik veled?” – kérdezi tőlük kétségbeesetten az anyjuk, és nem tudják. Mi történik velük? Miért nem érdekesek már a Barbie-k, és miért unalmas a játszótér? Miért nem olyan kedvesek már velük a felnőttek, mint korábban, és miért egyre bonyolultabb megtalálni a helyüket a kortársaik között?

Bár vannak gyerekek, akik 8-9 évesen elkezdenek serdülni, a többség ebben az életkorban kevés látványos fizikai fejlődésen megy keresztül. Annál jelentősebb a lelki és az értelmi érés. A kiskamaszt minden érdekli: társadalmi problémák, sport, űrkutatás, történelem, szépségápolás: csak hogy néhányat említsünk. Lelkesen tanulnak új dolgokat, és többségük számára még nagyon fontos a jó iskolai előmenetel.

A kiskamasszal jó beszélgetni. Amit ennyi idősen tanítasz neki a világról, azt jó eséllyel magával viszi egész életében. Még ha tizenévesen vagy fiatal felnőttként esetleg átmenetileg le is tér az útról, ha kellően megalapoztad a helyes értékrendet, később nagy valószínűséggel visszatér hozzá. Nagy a felelőssége ezért a felnőttnek, de rengeteg élvezetet is nyújt a sok komoly, őszinte beszélgetés.

Mindez azért lehetséges, mert az egyre erősödő kortárs hatás ellenére ebben a korban még a családi minta a döntő. Van még néhány évünk – talán három? – amíg remélhetjük, hogy bár hazahoz az iskolából ezt-azt, azért mégis az itthoni értékrend lesz számára a döntő. Ha ez kellően mélyen beléivódik, remélhetjük, hogy talán a kamaszkort is megússza súlyos sérülések nélkül – vagy legalább lesz mihez visszatérnie, ha eljön az ideje.

Most viszont még nem kamasz. Fekszik az ágyon, nézi a plafont, valami ismeretlen érzés szorítja a szívét. Felnőtt módra, könnyek nélkül kezeli a veszteségét.

Mégis megriad: Anya, hát sírni se tudok már?

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: florentiabuckingham / pixabay

 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja