1. Engedd, hogy maga végezze el azt, amire képes!

Valóban gyorsabb, ha te adod rá a cipőjét, te nyomod rá a fogkeféjére a fogkrémet, és mindig te töltesz neki italt a poharába – de vajon jót is teszel ezzel? A gyerek többre képes, mint gondolnád: ez főleg akkor szokta arcul csapni a szülőket, amikor kiderül, hogy az otthon száz százalékosan kiszolgált gyermekük az oviban, vagy akár már a bölcsiben is önállóan eszik, öltözik. Vedd rá, hogy a képességeit veled együtt is kamatoztassa, és ezzel az önbizalma is növekedni fog!

2. Hamar vond be a házimunkába!

Már 3 éves korától kaphat a gyerek apróbb feladatokat, 10 évesen pedig már komoly segítsége lehet a szüleinek. Rakjon rendet maga után, terítsen és szedje le az asztalt, teregessen, vigye le a szemetet. Aki abba nő bele, hogy segít a szüleinek, annak ez válik természetessé, később pedig nagy előnnyel indul az életben, ha nem a különköltözéskor szerencsétlenkedik először a házmunkával.

Kép: Zurijeta / shutterstock

3. Add meg neki a választás szabadságát!

Józan keretek között engedd, hogy maga döntse el, mit vesz fel az óvodába, mi legyen farsangon, akár azt is, hogy milyen színű legyen a szobája fala. Hagyd azt is, hogy saját vágyaitól vezérelve válasszon hobbit és barátokat! Könnyen előfordulhat, hogy téged egy világ választ el a futballtól, és még az apja sem tud felsorolni egyetlen focicsapatot sem, de a gyerek mégis egész nap a labdát akarja kergetni. Támogasd benne akkor is, ha kicsit idegenkedsz a témától – talán ő lesz a focicsapat legnagyobb tehetsége. Ha pedig mégsem, akkor is a lényeg, hogy ő maga találja meg az örömet benne.

4. Engedd hibázni!

„Más kárán tanul az okos” – tartja a mondás, de ez nem feltétlenül igaz: néha muszáj a saját bőrünkön megtapasztalni a kellemetlen következményeket is. A tanulási folyamat azzal jár, hogy néha leesünk, rosszul reagálunk, rossz barátokat választunk, de mindezt nem lehet – vagy inkább nem érdemes – kispórolni a gyerekkorból.

5. Ne válaszolj helyette!

Apró hiba, amit rengeteg szülő elkövet: hogy a gyereknek címzett kérdésekre inkább ő maga felel. Pedig fontos lenne, hogy a gyerek képes legyen önállóan megszólalni akár felnőtt társaságban is. Ez fejleszti a kommunikációs képességét, és segít, hogy nyitottabb személyiséggé váljon.

6. Engedd egyedül közlekedni!

Kényes téma, amellyel kapcsolatban nem lehet konkrétumokat mondani, hiszen bizonyos környékeken akár már az első osztályos is járhat egyedül a közeli iskolába, máshol még a felső tagozatost sem engedi el szívesen a szülője. Egy azonban biztos: előbb-utóbb az önálló közlekedés ideje is eljön. Ha azt látod, hogy az osztálytársai már szinte mind egyedül járnak, és a gyereked is szívesen tartana velük, érdemes megpróbálni, hogy elengedd a kezét. Eleinte természetesen aggódni fogsz nagyon, de ez a szülői lét velejárója.

7. Az iskola az ő felelőssége!

A kezdetektől érdemes a gyereket rászoktatni az önálló leckeírásra, a táskája összepakolására és a ceruzái rendben tartására. Ha szükséges, utólag le lehet ellenőrizni, de hosszú távon jobban jár az a kisgyerek, aki néhány fekete pont után magát szoktatja a kötelességtudatra, mint az, akinek ugyan hiány nélkül, de a szülei tartják kézben az egész iskolai életét.

Kép: Evgeny Atamaneko / shutterstock

8. Tanítsd meg az ügyintézésre!

Az önálló életet kezdő fiatalok legnagyobb nehézsége gyakran az, hogy képtelenek az ügyintézésre: félnek felhívni a bank ügyfélszolgálatát, vagy már egy egyszerű időpontkérés gondolatára kiveri őket a víz. Hogy ne egyben szakadjon rá mindezek felelőssége, tanítsd meg a nagyobb gyereket a hivatalos ügyek intézésére!

14 éves korától járhat önállóan orvoshoz, ahol összeszedetten el kell tudnia mondani, mi a problémája. Elmehet a postára befizetni a csekkeket, be is vásárolhat (és nem csak chispet és kólát).

18 évesen a legtöbb fiatal még bőven középiskolában tanul, otthon lakik, és továbbra is gyerekstátuszban van. Azonban ettől az életkortól főleg támogatni kellene, hogy a saját ügyeit kézbe vegye, hiszen ilyenkor már jogilag is minden lehetősége megvan rá.

9. Bízz benne!

Mindennek a kulcsa a bizalom. Hogy ha aggódsz is olykor, hiszel benne, hogy gyermeked lassan képes lesz leválni rólad, és olyan emberré felnőni, aki önállóan dönteni és tetteiért felelősséget vállalni is tud majd.

Kapcsolódó cikkeink:

• Úton az önállóság felé: 6 feladat, amelyet NE végezz el a középiskolásod helyett
• Így nevelheted önállóságra a gyereket - 7 tanács a Montessori-pedagógia jegyében
• Honnan tudhatod, hogy gyermeked alkalmas önálló döntéseket hozni?
• Így ássuk alá észrevétlenül gyermekeink önbizalmát

Kép: AnikaNes / shutterstock