Az emberi agy azonban plasztikus, ma már bizonyított, hogy képes saját szerkezetét és működését megváltoztatni. Az is igaz, hogy sok gyakorlással új képességek, készségek sajátíthatók el. Ezekre a tényekre is építve segíti a gyermekek fejlődését az alapozó terápia.

Katona Péter gyógypedagógus, alapozó terapeuta, homloklebeny trénerrel beszélgetek, aki a váci Kistigris Fejlesztőpont megálmodója és vezetője.

Mi az alapozó terápia, hogyan épül fel, milyen területek fejlesztését tűzte ki célul?

Az alapozó terápia egy un. motoszenzoros terápia, ahol a cél az idegrendszer fejlesztése, ehhez pedig a mozgás az eszközünk. A kisgyermek korai mozgásfejlődésével egyidőben alakulnak az egyes idegpályák, valamint az ezek fel- és leszálló pályáiként működő egyes agyterületek. Egyszóval a mozgásos funkciók és az egyéb (kognitív, érzelmi, érzékszervi) funkciók kéz a kézben fejlődnek az első életévekben. A terápiánkkal ide vezetjük vissza a gyermeket, vagyis a helyes mozgásfejlődési sorral újrahuzalozzuk az idegpályákat; beérlelve ezzel a még éretlenebb területeket. A terápia során a csecsemőkori mozgásoktól indulva tervezetten és fokozatosan jutunk el a komplexebb, nagyfokú mozgásügyességet igénylő feladatokig, így fejlesztve az egyensúlyt, rugalmasságot, keresztmozgást, hogy csak néhány ismertebb mozgásos területet említsek, de ezzel együtt például a ritmus fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk, melynek készség szintű megléte elengedhetetlen az olvasás-írás elsajátításánál.

Kiknél indokolt és hatékony a terápia?

Kezdetekben anyanyelvi készség problémával küzdő (diszlexiás, diszgráfiás) gyermekeknek szánták a módszert, mára azonban már szélesebb körben alkalmazzuk, hiszen a tanulási nehézségek, viselkedésproblémák hátterében sok esetben az idegrendszer éretlensége áll, melyre egy mozgásállapot felmérés könnyen rávilágíthat. ADHD, ADD esetén is javasolják kiegészítő terápiaként, autizmus spektrum zavar tüneteit mutató gyerekek is megjelennek a csoportjainkban. 5 éves kortól vizsgálunk és fejlesztünk.

Mennyi ideig tart a terápia, mennyi idő után várható/látható a fejlődés a gyermekeknél?

A fejlődési ütem egyénenként változó, mozgásügyességben már igen korán jelentkeznek az eredmények, ahhoz azonban hogy ez az egyéb területeken is tartós és pozitív hatást érjen el, legalább egy éves terápia szükséges. Ideális esetben 2 év alatt jutunk el minden fejlesztési terület végére. A terápia ideje alatt kontroll vizsgálatokkal követjük nyomon a fejlődést, így igyekszünk meghatározni a szükséges fejlesztések befejezését.

Hogyan látod, mely/melyek azok a területek, ahol leginkább fejlesztésre szorulnak a gyerekek?

Mozgás, az anyanyelvi készségek, kifejező készség, a társas kommunikáció terén, mely alatt értem a konfliktuskezelést is, illetve a vágyak késleltetését.

Véleményed szerint mi állhat ennek hátterében?

A lehetséges okokról már tucatnyi elmélet, kismillió cikk íródott, nagyon messzire lehetne jutni ennek értekezésénél. A táplálkozástól a  gyógyszeriparon át egészen a digitális kütyükig terjed a skála. A technikai vívmányok és okoseszközök világát éljük, ahol a kényelem és azonnali, erőfeszítés nélküli eredmény az első, ennek viszont az az ára, hogy számos készséget veszítünk a mozgás, a társas kapcsolatok, a kommunikáció, szocializáció terén.

Tapasztalatod szerint valóban emelkedik-e a fejlesztendő gyerekek száma?

Egyértelmű statisztikák jelzik, hogy az elmúlt 10-20 évben a speciális igényű gyermekek száma ugrásszerűen nőtt. Én magam is azt tapasztalom, hogy a fejlesztésre szoruló gyerekek ma már egyértelműen a többséget teszik ki.

Mit gondolsz, mi lehet ennek az oka?

A fentieken kívül fontosnak tartom megemlíteni az oktatásunkban rejlő hibákat, melyek előidézhetik, vagy éppen mélyíthetik ezeket a problémákat. Sok esetben az óvoda kimeneti követelménye és az iskola bemeneti követelménye közötti óriási szakadék okozza a gyermek számára a legnagyobb leküzdendő akadályt. Hiányzik az átmenet, egy nulladik, vagy előkészítő, hiszen gyakran bizonytalan alapokkal, gondolok itt például a tér- és időbeli tájékozódásra, grafomotorikára, érkeznek meg az iskolapadba, ahol aztán 9 hónap alatt(!) akarják megtanítani őket írásra-olvasásra, vagyis egy igen bonyolult jelrendszer elsajátítására. Ezt az akadályt körülbelül minden harmadik gyerek képes csak megugrani. Talán életük legnagyobb terhelését kapják 6-7 évesen, nem is csoda, ha a szülők sorban állnak a gyermekpszichológusnál.  

Mit tehetünk szülőként annak érdekében, hogy elősegítsük gyermekünk optimális idegrendszeri fejlődését?

Mozgás szempontjából meg kell teremteni az ideális feltételeket, ami nem azt jelenti, hogy a legdrágább ergonomikus babakocsit kell megvenni, ellenkezőleg: engedni kell, hogy szabadon mozoghasson, kúszhasson, mászhasson, tapasztalhasson. Ha valami gyanú merül fel a mozgásfejlődésében, kimaradás vagy sajátos mozgás, rögtön szakemberhez kell fordulni. Teljes figyelemmel kell lennünk a gyermekünkhöz, a figyelemzavar egyik oka például a félfigyelem, mely rohanó, elidegenült társadalmunkban igen gyakori jelenség. Tegyünk félre mindent, ha a gyerekről van szó, rendeljük alá a kényelmünket az ideális érzelmi és idegrendszeri fejlődéséért.

Köszönöm az interjút!

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövesd a 7köznapi Pszichológia oldalát a Facebookon!

Felhasznált irodalom:
Doidge N. (2007). A változó agy. Elképesztő történetek az agykutatás élvonalából. Budapest: Park Könyvkiadó

Kapcsolódó cikkeink:

• Alapozó terápia (Delacato-módszer): mozgással az értelmi fejlődésért
• Sindelar-terápia a tanulási zavarok megelőzéséért
• Nyugalomra tanítja az agyat: Hiperaktív és figyelemzavaros gyerekeken segít a neurofeedback terápia
• A diszlexia jelei óvodáskorban: ezekre figyeljünk, hogy időben észrevegyük a bajt

Forrás: 7köznapi Pszichológia
Kép: gyerektorna/youtube