100 gyerekből, akinek papírja van róla, 85 nem diszlexiás - Mi áll a részképességzavarok hátterében?
A részképességzavaroknak előre látható jelei vannak, kinőni pedig nem lehet
Dr. Donauer Nándor neuropszichológus, a Budai Gyermekkórház klinikai szakpszichológusa volt a vendége Veiszer Alinda műsorának. A szakemberrel készült interjút itt lehet megtekinteni.
Az interjú során többek között arra keresték a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy olyan sok gyereket diagnosztizálnak diszlexiával, diszgráfiával és egyéb zavarokkal.
A szakértő szerint ennek hátterében a megváltozott iskolai követelmények is állnak, illetve az, hogy az óvodában nem mernek szólni a szülőknek, hogy valami probléma van a gyerekükkel.
Pedig szerinte már középső csoportban jelezni kell, hogy milyen fejlesztés szükséges, így a gyerekek többségét fel lehetne készíteni az iskolára.
A szakember szerint ugyanis már óvodáskorban vannak jelei annak, hogy a gyerek részképességzavarokkal küzd.
Ilyen lehet, ha:
- nem akarja megfogni a duplót vagy a legót, nem képes ráilleszteni a táblára,
- az oviban egyedül játszik,
- nem szeret hintázni és rollerezni.
A szakértők kiemelte, hogy nagyon káros, amikor a szülők úgy állnak egy problémához, hogy "majd úgyis kinövi a gyerek". Hiszen a részképességzavarokat kinőni sosem fogja.
A mozgáshiány az oka, hogy egyre több gyereknek van részképességzavara
A szakértő szerint ma több gyermek küzd részképességi zavarral, mint 20 éve. Szerinte ez a mozgáshiánynak köszönhető, a felnőttek és a gyerekek is keveset mozognak, a szülők pedig gyakran túlféltik a gyerekeiket.
A bébikompról is szót ejtett: nagyon károsnak tartja ezt is, hiszen amíg a gyermek a kompban tartózkodik, addig nem tud fejlődni, nem tud kúszni, mászni, amire nagy szüksége lenne abban az életkorban.
A szakember elmondta: a mozgás sokkal több területen eredményez fejlődést - a mozgás hiánya pedig lemaradást -, mint azt gondolnánk: akinél például kimaradnak bizonyos mozgásformák, annak problémái lesznek később a matematikával.
Hozzátette, hogy ma 100 gyerekből, akinek papírja van arról, hogy diszlexiás, 85 valójában nem az: egyszerűen csak olvasási nehézségei vannak. Ennek oka pedig, hogy hiányzik a motiváció - véli Dr. Donauer.
Régen ezt úgy oldották meg, hogy a nagypapa azt mondta az unokájának: addig olvasol, amíg nem tudsz olvasni. Ma pedig sokszor így reagál a szülő a felmerülő nehézségekre: "Ó, mentsük fel írás alól, mentsük fel olvasás alól, mentsük fel az élet alól." Ez így nem megy.
Azok a gyermekek, akik valóban diszlexiások, komoly mozgási nehézségekkel küzdenek.
A szakember kiemelte, hogy nagyon fontos lenne az óvódai szűrés megerősítése. Hiszen ha időben jelzi az intézmény a szülő felé, hogy probléma van a gyerekkel, akkor idejében el tud kezdődni a fejlesztés, így pedig sokkal nagyobb az esély arra, hogy problémamentesen kezdheti majd az iskolát.
Indexkép: Depositphotos.com
Közösségi hozzászólások: