Óvodánkban is központi helyet foglal el a játék. A játék elsődlegességére építő óvodát tartjuk gyermekközpontúnak. A szabad játékban és a tanulási tartalmat hordozó játékban érvényesülnek a játék sajátosságai, a szabadság és az önkéntesség, az élmények, a valóságról szerzett benyomások, ismeretek. Nyugodt játékfeltételek között hassa át a játék a gyermekek napi tevékenységeit. „Mintha” helyzet megteremtésével fejlődjön a gyermeki képzelet, gazdagodjon a fantázia, bővüljön a gyermekek szókincse, erősödjön az önbizalmuk, alakuljanak a társas kapcsolatok, erősödjön a csoport összetartó ereje. A játékban teljesedjen ki és fejlődjön a gyermekek személyisége.

„A játék nem más, mint a lélek megnyilvánulása.”
(Ancsel Éva)

Ha figyelembe vesszük, hogy a játékot belső motivációk hajtják, akkor a gyermekekből fakadó játék előre nem tervezhető, irányítható. Megengedő és modellnyújtó magatartást kell tanúsítanunk. Így biztosítjuk a gyermekek nyugodt légkörben és belső hatásokra létrejövő szabad játékát, de a játékban megvalósulhat a fejlesztő, kulturális értékrendet, normákat közvetítő szerepünk is. 

A játék megfelelő mederben folyó irányítása, segítése az óvó néni által nem könnyű feladat. Különösen nehéz nagy létszámú, vegyes korosztályú csoportban. De minden nap törekedünk rá és jó érzés, ha ez sikerül is. Az az igazi boldogság! Ilyenkor látom a gyereket is őszintén boldognak és egy óvónőnek az jelenti a mindent, hiszen ezért dolgozunk. 

De ilyenkor is a legkreatívabbnak kell lennünk! Ha szemfülesek vagyunk, figyelünk a gyerekek hangulatára, igényeire, egy-egy ötlettel elkezdhetjük, vagy éppen továbblendíthetjük a megakadt játékot. 

Egy ilyen jó napunk volt idén ősszel is a vadgesztenye érése idején. Nagyon szeretem a gesztenyét bevinni a csoport játékába! Rengeteg lehetőség rejlik benne. Barkácsoljuk, fűzzük, kirakózunk, számlálgatjuk, tornázunk és lábtornázunk is vele. Csak a képzelet, a fantázia és a kreativitás szab határt a vadgesztenyével való játéknak. 

Aznap fehér lepedőn kezdődött a játék. Két kislánnyal kirakóztunk. A kirakott kép állandóan változott. Gyönyörködtünk az alkotásban, majd jött egy újabb ötlet és a kép átvarázsolódott. Közben jöttek újabb érdeklődők, átalakult a körülöttem lévő gyerektársaság. Most a számlálgatást kedvelők voltak velem. Én is örültem, hogy most éppen matematikai játékban segédkezhetek. De a gesztenyék véletlenül párba álltak, kész a gesztenyehadsereg.

Ennek akkor lett vége, amikor egy kisfiú kissé megzavarta a játékot. Egy kisautóval eltolta a gesztenyéket. Szerencsére kreativitásom mentette a helyzetet és megláttam a gesztenyék közé betolt autóban az autópálya építés lehetőségét. Ez pont jókor történt, mert megérkezett egy szomorú kisfiú, aki szereti ezt a fajta játékot. Elő gyorsan a kisméretű kresz táblákat, bele gyurmába, azt bele a kupakokba és már jöhet is a többi autó. Jó kis autópálya kerekedett, a gesztenyékből a fehér lepedőn. Öröm volt nézni, ahogy játszik vele a sok kis barát! Annak különösen örültem, hogy összehozta többiekkel az addig nem igazán együtt játszó fiúcskát is a játék. 

Örültem, hogy a kreativitásommal örömteli, nyugodt, békés, önfeledt játékban vehettek részt a gyerekek úgy, hogy közben fejlődhetett személyiségük. 
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.