„Mesélek és mesélek igazat és szépet, kívánok mosolygós arcokat, sok napsugaras évet.” Ez a mottója a Nógrádszakáli Játék Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programjának. A mi mesénket egy kis visszatekintéssel kezdjük az 50-es évekkel.

1956-ban a hivatali szervek irányításával egy régi kúria épületében (ma a Gyerekháznak ad otthont) nyitottak óvodát, amelyben csak magyar gyerekek járhattak. Elképzelhetetlen volt akkoriban, hogy a cigánytelep gyermekei ebbe az óvodába járjanak. Az akkori iskola igazgatója Zolczer József felismerte, hogy milyen nagy hátránnyal indulnak a cigánygyerekek az iskolába, így feleségével létrehoztak egy cigány óvodát, amit egy véletlen folytán felrobban cserépkályha miatt be kellett zárni. Ekkor került egy épületbe a falu minden óvodáskorú gyermeke, ahol a mai napig is együtt játszanak.

Az intézményben 31 óvodáskorú gyermek jár, többségben cigány nemzetiségű és több gyermek vegyes házasság gyümölcse, ezért fontosnak tartottuk, hogy az óvoda a néphagyományok ápolásán a cigány hagyományok megismerését és ápolását is értse. Ennek megvalósulásában nagy segítségünkre volt a roma dajkánk, aki megvarrta rózsás szoknyáinkat, a kalapokat pedig ajándékként kaptuk egy óvodásunktól.

2013-ban ünnepeltük meg először a Roma Világnapot. Egy hétig sokszínű programokat állítunk össze annak érdekében, hogy hagyományt teremtsünk óvodánkban. A gyerekek tudják, hogy van „saját himnuszuk”, a „buka” macska történetén pedig azóta is nevetünk. 
A roma napok alkalmából A nyulacska fülbevalója c. mese bemutatása a mesetáblán, saját készítésű filc eszközökkel. A cigány tánc kíséretéhez rögtönzött zenekart állítottunk fel autentikus hangszerekkel.

Oláh Lajos amatőr festőművész volt a vendégünk, aki nemcsak képeiről mesél, hanem a megjelenített alakok és színek hagyományáról, jelentőségéről is. 
A roma napok során megismerkedhettek a gyerekek a kosárfonás alapjaival és a vályogvetéssel. A vályogtéglákhoz szükséges agyagos földet egy falubeli öreg cigány embertől kaptuk.

Tavaszi hagyomány településünkön, hogy az a lány, aki a legszebb virágkoszorút készíti és viseli, ő lehet a falu legszebb lánya. Ezt a szokást megőriztük, és rendezvényünkön tovább éltetjük az óvodában.                                                                                            

Az ételféleségek közös megismertetésére is sort kerítettünk. A cigány bodag sütése és a lecsó elkészítése őszi elfoglaltság, és igen kedvelt eledel. Az elkészítés folyamatát megismertettük a gyerekekkel. Öröm volt látni, hogy a közösen összeállított falatok mennyire ízlettek mindenkinek. A bodag elkészítésében a nagyszülők közreműködtek, hogy az valóban finom és melegen feltálalt legyen.

Közös feladatunk a természet védelmére, óvására nevelés, a saját környezet igényének folyamatos alakítása, az esztétikai érzék formálása. Közösen gondozzuk udvarunkat, a szemet gyönyörködtető virágos kertünket, miközben lehetőséget kínálunk az egyes növények nevével, tulajdonságaival való megismerkedésre, a növényápolási teendők gyakorlására. Természetvédő kirándulásaink során gondot fordítunk arra, hogy megismerkedhessenek a gyerekek településünk jellegzetes növényeivel, a nálunk honos gyógynövényekkel.

Elért eredményeink megerősítik nevelő- fejlesztő munkánkat, és továbbra is célunk, hogy ilyen és ehhez hasonló hagyományőrző napok színesítsék óvodai életünket, amelyeknek aktív közre-működői, maximális támogatói a szülők. A kölcsönös bizalom, az intézmény nyitottsága szorossá teszi kapcsolatunkat. Sokan kíváncsiak az ovi galériára, amelyet folyamatosan megújítunk, bővítünk, és ahol megtekinthetők a gyerekek által készített kosáralapok, vályogtéglák, rajzok, cigány gyermekirodalom remekei, a nagy szertettel varrt ruhácskák. Programjainkat elérhetővé tesszük az óvoda facebook oldalán is, ezt a lehetőséget is felhasználva a minél szélesebb körű tájékoztatáshoz. 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.

betöltés...