Az aranygubó
- 2010-08-27
Mester Györgyi meséje
Élt Bergengóciában egy szegény földműves, süldő leánykájával, Kincsővel. Nagy-nagy nyomorúságban tengődtek, kis földjük tartotta el őket. Hiányzott bizony a gazdasszony, kinek keze alól annakidején szebbnél-szebb, színes kelmék kerültek ki a szövőszékről. Az otromba faalkotmányt azonban jó ideje vastag porréteg fedte, mivel nem volt, aki dolgozzon rajta, meg persze, fonálra sem telt. Csupán pár darab piros almát tartottak rajta díszül, és a rideg téli estéken olykor csak a szeretetteljes emlékezés mentette meg az öreg szerkezetet attól, hogy tűzrevaló legyen belőle.
Egy kora nyári reggelen, a lányka, mint máskor is szokott, kiment az udvarra, hogy szemes takarmányt vessen a csibék elé, s felsöpörje a szél által összehordott, száraz faleveleket.
Söprögetés közben, váratlanul meglátott a földön egy babszem nagyságú gubót. Kincsőnek kevés játéka volt, csecsebecséje még annyi sem, így hát kezébe vette a furcsa szerzeményt, s bevitte a házba. Az ablakpárkányra tette, hátha a lassan ébredező napocska sugarai felmelegítik, s kiderül, mit rejteget a belsejében.
Azután térült-fordult, s miután a ház körül rendbe tett mindent, kiment a krumpliföldre, hogy segítségére legyen az apjának.
Szürkületkor érkeztek haza, s majd holttá váltak, látván, hogy minden fényárban úszik. Kincső - kezében egy vödör vízzel - édesapját megelőzve futott, mert szentül hitte, kigyulladt a viskójuk, attól az a nagy világosság.
Átlépve a küszöböt, azonnal rájött, szó sincs semmiféle tűzről. Az ablakpárkányon hagyott gubó ragyogott szemkápráztató fényességgel, és bevilágította a kis szobát. A kislány félelemmel vegyes kíváncsisággal vette kezébe az aprócska gubót, mire az felnyílt, és kiröppent belőle egy meseszép pillangó, mely a tündöklő szivárvány minden színét magán viselte, áttetszően sziporkázó, selymes szárnyain. A lányka még sohasem látott ilyen eleven szépséget. A pillangó föl-le cikázva körbetáncolta a szobát, s fénnyel árasztotta el a sötét kis helyiség minden zegzugát.
Kincső azon az éjen álmot látott. Édesanyját látta pillangószárnyakon lebegni, amint felhő puhaságú, lágy esésű, színes kelméket nyújt felé. Valamit mondott is, de hogy mit, nem értette, mivel közben felébredt. Már magasan járt a nap, ezért meg is ijedt kissé, hogy elkésett a reggeli munkákkal, s mit fog szólni majd az édesapja?
Azután eszébe jutott a pillangó. Körülnézett, s meglátta, amint a kis jószág az ajtónál keringve repked. Bizonyára a szabadba vágyik - gondolta -, s kitárta előtte az ajtót. Nem akarta rabságban tartani, pedig addigi életében ez volt az egyetlen szép dolog.
A pillangó eleinte a feje fölött körözött, aztán kicsit előbbre repült, majd vissza, mintha hívogatná, hogy kövesse. Utána ment, követte a rétre.
A tágas mezőre érve, a pillangó a magasba röppent, megérintette a kék eget, és ahogy lejjebb ereszkedett, szárnyai közül égszínkék selyemfonalat bocsátott a földre. Azután a zöld vetés fölött repült el, többször is, oda-vissza, s szárnyai alól zöld selyemszálak omlottak alá. Majd megérintette szárnyaival a tűzpiros pipacsokat, a napsárga kankalint, a lila szarkalábot, s egy pillanatra átsuhant a hófehér százszorszépeken. A pillangószárnyak érintése nyomán a virágszirmok színéből selyemfonál sodródott, mely lehullott a leányka lábai elé. Kincső futva, szökellve követte a lepkét, és csak tekerte, gombolyította a szebbnél-szebb, színes szőnivalót.
Úgy érezte, álma elevenedett meg. A szivárvány színű ajándékot bizonyára édesanyja küldte, s elszorult a szíve, amikor arra gondolt, mi lesz, ha a kis jószág ezután örökre tovaszáll.
A lepke azonban hazakísérte Kincsőt. A házban rögtön odatelepedett a szövőszékre, s addig táncolt, lebegtette a szárnyait, mígnem őt is odacsalta. A leányka leült az otromba faalkotmányhoz, letörölgette róla a port, s kezei mintha akaratlanul mozdultak volna a jó irányba. Ujjai alatt az öreg szerkezet életre kelt. Kincső kikerekedett szemei előtt összekapaszkodtak a selyemszálak, mintává alakultak, s valami csodálatos, mesebeli kert képe kezdett kibontakozni a tarkán csillámló, habkönnyű kelmén. A csendben szinte hallani vélte a csodakert fáin trillázó madarakat, s érződött a virágok bódítóan édes illata.
Elkészült egy jó darab kelme, de úgy tűnt, a fonál csak nem akar elfogyni. A lányka minél többet használt belőle, annál nagyobb lett a fonálköteg.
A szorgoskodót annyira lefoglalta a munkája, hogy észre sem vette, a pillangónak közben nyoma veszett…
Bár eltűnt, s emberi szem által többé nem volt látható, Kincső - este még üres - kosárkája, reggelre rendre tele lett selyemfonállal, melyből csodálatosnál-csodálatosabb kelméket szőtt.
A szivárvány színű szőttesből jutott aztán minden falubéli szegény lánynak, kik így megszépülve, a vidék legkelendőbb hajadonjaivá váltak, s sorra párra leltek.
Kincső famíliájában a lányok még ma is szövik a csodakelmét, s utódaiknak tovább adják ezt a szép mesét.
.jpg)
Előző hír
Csufi, a nyolcadik törpe
Következő hír
Májboj
LEGOLVASOTTABB
A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer
A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?
Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban
Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.
Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben
Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.
Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését
Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.
Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik
Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: