Az elmélet a szülői viselkedést két szempont alapján értékeli. Egyrészt az érzelmi odafordulás alapján, amely lehet hideg, vagyis közönyös vagy elutasító, vagy meleg, vagyis szeretetteli. A másik az irányításhoz való viszony, amely alapján egy szülő lehet engedékeny vagy korlátozó. Természetesen senki sem leírható két paraméter alapján, a tendenciát azonban jól mutatja, és kis hibaszázalékkal szinte mindenki elhelyezhető valamelyik kategóriában – még úgy is, hogy, amint látni fogjuk, a különböző stílusok elkülönítése nem minden esetben egyértelmű.
 

Meleg-megengedő stílus

Az engedékenység egyáltalán nem azonos a mindent ráhagyással. Inkább azt jelenti, hogy csak annyi szabály van, amennyi kötelező, és ezek is rugalmasan tágíthatóak. A meleg-megengedő családok demokratikusak: nincs bennük a gyermek magára hagyva, de a véleményét meghallgatják, és ésszerű keretek között figyelembe veszik. Megfigyelték, hogy az ilyen légkörben felnövő gyerekek szerepjátékaik során a többieknél gyakrabban bújnak felnőttek bőrébe, amely a szülőkkel való intenzív azonosulásra enged következtetni. Gyakran előfordul, hogy az így felnőtt gyerekek kiskorukban agresszívebbek a többieknél, ám erről jó esetben le lehet szoktatni őket.

Sokan keverik a meleg-megengedő stílust a Laissez-faire vagyis irányítás nélküli „nevelési” módszerrel, pedig a kettő messze nem ugyanaz. A Laissez-faire teljes anarchiát jelent, amelyet egyetlen józanul gondolkodó ember sem tarthat kívánatosnak.

Meleg-korlátozó stílus

A meleg-korlátozó szülő az, aki „feláldozza magát” a gyermekéért, és szeretetével szinte agyonnyomja őt. Mindig a kelleténél egy réteggel több ruhát ad rá, folyamatosan a nyomában jár a játszótéren, a tanítónak pedig addig jár a nyakára, amíg meg nem adja a jobb jegyet a gyereknek. Gyermekét ugyanakkor igen szorosan fogja, szigorúan megszabja, kikkel barátkozhat, milyen mesét nézhet a tévében, később hova és meddig mehet el a barátaival, sőt, gyakran nem is engedi el velük. Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy meddig tekinthető ez normális, következetes nevelési módszernek, és mikortól számít problémásnak, de a jelenség valószínűleg mindenki előtt ismert.

A meleg-korlátozó családokban az agresszió minden formája szigorúan tiltott, így ezeket a kicsik elfojtják, és gyakran szorongóvá válnak. Idősebb korukban általában félnek leválni a szüleikről, mivel tartanak attól, hogy így fájdalmat fognak nekik okozni. Ezt általában a szülők maguk is megerősítik: bár azt ritkán akadályozzák meg, hogy a gyermekük családot alapítson, rendszeresen kifejtik abbéli aggodalmukat, hogy ha az immár felnőtt gyerek elköltözik az utcából, a városból, ne adj’Isten az országból, abba ők „bele fognak pusztulni.” Bár az ilyen szülői hozzáállás kevesebb mély sebet okoz, mint a hideg módszerek, az ebből való szabadulás talán mind közül a legnehezebb.
 

Hideg-korlátozó stílus

Főleg az elmúlt évszázadokban divatos, tekintélyelvű nevelési mód. A hideg-korlátozó szülő érzelmileg távolságot tart a gyerekétől, keveset van otthon, akkor is túl elfoglalt ahhoz, hogy a családjával foglalkozzon, őszinte beszélgetésre soha nem kapható. Ugyanakkor feltétlen engedelmességet vár el, a kihágásokat keményen megbünteti.

Ma már ritka ez a fajta hozzáállás, ám a történelem folyamán ez volt a leginkább elterjedt forma, főleg a gazdagabb családok között.  Ugyanakkor ma is előfordul akkor, ha a szülő képtelen elfogadni a gyereket, idegesítőnek találja, közeledési kísérleteire elutasítóan reagál. Az így felnőtt gyermek ugyan megtanulja az engedelmességet, ám az átélt agressziót a nála kisebbeken éli ki, miközben folyamatos szorongás és alkalmatlanságérzés gyötri.

Hideg-megengedő stílus

A hideg-megengedő szülőt nem érdekli, mit csinál a gyermeke. Ha kötődik is hozzá érzelmileg, azt nehezére esik kimutatni, a gyermeket pedig minden szempontból magára hagyja. Rendszerint az alkoholista, drogfüggő vagy egyéb komoly problémákkal küzdő családokban szokott előfordulni, de akkor is megesik, ha a fentebb említett módon a szülő nem tudja a gyereket elfogadni, de ahhoz nem elég karakán alkat, hogy erősen fogja őt.

A hideg-megengedő légkörben felnőtt fiatalok nagyon hamar elfordulnak a szüleiktől, érzelmi igényeikre inkább a kortársaik között keresnek választ. Könnyen keverednek rossz társaságba, és minden más fiatalnál gyakoribb köztük a szerfüggőség.

Fotó: StockSnap / pixabay