A body mellé nem kell repülősó
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-05
Lehet bőr, lakk, latex, akár lágy selyem, szalagokkal, harisnyatartóval vagy anélkül, szinte mindegy - újra divat a míder. Hogy praktikussága miatt? Vagy mert szexi? Darázsderekat kölcsönöz? Vagy mert akár önállóan, topként is hordható? Ki tudja... a lényeg: a nők bolondulnak érte, ahogy a férfiak is. Már a görögök és a rómaiak is... - így kezdhetjük ismerősen a történelmi fejtegetést, ami igaz. A míder fűzőre emlékeztető ruhanemű. A szó német eredetű.
Már a görög és a római hölgyek is hordtak ilyen alakformáló ruhadarabot még a bő tunika alatt is, igaz, ez közel sem volt olyan (szó szerint) lélegzetelállító, mint majdani utódai.
A divattörténet - mely párhuzamosan változott a szépségideállal - azt bizonyítja, bizony túlzásba vitték a használatát a túl szorosra fűzéssel, voltak korok, amikor megemelkedett miatta a repülősó-használat, sőt állítólag még halált is okozott olykor-olykor.
Először fából, majd fémből készült (innen az elnevezés: páncélmíder). A klasszikus míder lényege: nem a ruhadarab követte a test vonalát, hanem fordítva. A legkedveltebb a XIV-XV. században volt. A népszerűségi korszak végén, a XV. században érkezett a halcsont, amit a bálnából „nyertek”. Ekkorra a míder vállpántos, azaz fixebb lett. Oly mértékben megkedvelték a hölgyek, hogy külső darabként kezdték hordani. A magasrangú nők rosszul jártak: nekik kellett a legszorosabbra fűzniük.
A megmentő férfi
A XX. században – ki gondolná? – a férfiak emelték fel szavukat a fullasztó ruhadarab ellen.
Mi több, az orvostudomány is előállt óvó megállapításaival: a ruhadarab viselése komoly károkat okoz a nők szervezetében. Legyengítette a gerincet, a hátizmokat, egy idő után a nők fűző nélkül nem tudták volna tartani magukat. Veszélybe került a tüdő, a máj és a szív. Ráadásul igen korán, mert már hatéves korukban kötelező volt viselniük.
Aztán végül egy híres francia szabász vetett véget az önkínzásnak: megalkotta a rugalmas anyagból készült reformfűzőt.
A mai míderek funkciója mit sem változott, elsősorban alkalmi ruhák alá veszik fel a szebbnél szebb darabokat a nők, karcsúsításra, „pocaklenyomásra”, de a kényelem és az egészség mára már szempont.
Leszorít, csinosít
Ma több formája van. Például a merevített anyagú, mely tökéletesen formálja és tartja a testet. Többnyire vállpánt nélkül készül, hátul szalaggal (zsinórral) és elől vagy oldalt kapcsokkal záródik.
Létezik a bra (long-line brassiere), a hosszított melltartó. Testhez simuló, általában sztreccs anyagból merevítéssel, vagy merevítés nélkül készült felsőrész. A corsolette henger alakú, mely finom testkontúrt ad, méghozzá úgy, hogy a derék, a has és a csípő egyrészes alakformálója. A girdle inkább a csípőt szorítja, könnyű mell alatti fűző elasztikus, vagy gumírozott anyagból. A body egy darabból készül, egyes modelljei az aljuknál szétnyithatók.
Könnyed viseletként, vagy szűkebb ruha alatt az elasztikus anyag révén alakformálóként is hordható, de praktikus is, mert nem húzódik ki az alsó ruhadarab alól. A harisnyatartós változat elegáns, de ritkábban viselik. Deréktól combig érő, általában elasztikus anyagból, pánttal vagy a nélkül készül. Lehet választani!
A divattörténet - mely párhuzamosan változott a szépségideállal - azt bizonyítja, bizony túlzásba vitték a használatát a túl szorosra fűzéssel, voltak korok, amikor megemelkedett miatta a repülősó-használat, sőt állítólag még halált is okozott olykor-olykor.
Először fából, majd fémből készült (innen az elnevezés: páncélmíder). A klasszikus míder lényege: nem a ruhadarab követte a test vonalát, hanem fordítva. A legkedveltebb a XIV-XV. században volt. A népszerűségi korszak végén, a XV. században érkezett a halcsont, amit a bálnából „nyertek”. Ekkorra a míder vállpántos, azaz fixebb lett. Oly mértékben megkedvelték a hölgyek, hogy külső darabként kezdték hordani. A magasrangú nők rosszul jártak: nekik kellett a legszorosabbra fűzniük.
A megmentő férfi
A XX. században – ki gondolná? – a férfiak emelték fel szavukat a fullasztó ruhadarab ellen.
Mi több, az orvostudomány is előállt óvó megállapításaival: a ruhadarab viselése komoly károkat okoz a nők szervezetében. Legyengítette a gerincet, a hátizmokat, egy idő után a nők fűző nélkül nem tudták volna tartani magukat. Veszélybe került a tüdő, a máj és a szív. Ráadásul igen korán, mert már hatéves korukban kötelező volt viselniük.
Aztán végül egy híres francia szabász vetett véget az önkínzásnak: megalkotta a rugalmas anyagból készült reformfűzőt.
A mai míderek funkciója mit sem változott, elsősorban alkalmi ruhák alá veszik fel a szebbnél szebb darabokat a nők, karcsúsításra, „pocaklenyomásra”, de a kényelem és az egészség mára már szempont.
Leszorít, csinosít
Ma több formája van. Például a merevített anyagú, mely tökéletesen formálja és tartja a testet. Többnyire vállpánt nélkül készül, hátul szalaggal (zsinórral) és elől vagy oldalt kapcsokkal záródik.
Létezik a bra (long-line brassiere), a hosszított melltartó. Testhez simuló, általában sztreccs anyagból merevítéssel, vagy merevítés nélkül készült felsőrész. A corsolette henger alakú, mely finom testkontúrt ad, méghozzá úgy, hogy a derék, a has és a csípő egyrészes alakformálója. A girdle inkább a csípőt szorítja, könnyű mell alatti fűző elasztikus, vagy gumírozott anyagból. A body egy darabból készül, egyes modelljei az aljuknál szétnyithatók.
Könnyed viseletként, vagy szűkebb ruha alatt az elasztikus anyag révén alakformálóként is hordható, de praktikus is, mert nem húzódik ki az alsó ruhadarab alól. A harisnyatartós változat elegáns, de ritkábban viselik. Deréktól combig érő, általában elasztikus anyagból, pánttal vagy a nélkül készül. Lehet választani!
Előző hír
Jelentés a családok helyzetéről - 2008.
Következő hír
Hormonális boldogság, óh!
LEGOLVASOTTABB
12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)
1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
.jpg){kind=small}
betöltés...