SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Mi várható az albérletpiacon a covid-válság után?

Családinet [cikkei] - 2021-08-19
A tavalyi évet felforgató koronavírus-járvány legnagyobb vesztese kétségkívül a hazai albérletpiac volt. 2020-ban a pandémia alatt a tulajdonosoknak kellett versenybe szállniuk a bérlőkért, így rekordszámú kiadó ingatlan került a piacra, a kereslet pedig egyre csak fogyott. Az árak mélypontra süllyedtek, az első hullám alatt 6%-ot zuhantak a fővárosi bérleti díjak. Egy hazai ingatlanhirdető- és kereső portál a járvány utáni albérletpiaci helyzetet, valamint a kiadó lakáspiac jövőjét vizsgálta meg.

Albérletpiac a covid-válság után

A covid-válság erőteljesen és negatívan érintette a hazai albérletpiacot. A fővárosi bérleti díjak a két évvel ezelőtti mélypontra süllyedtek, mivel mind a rövid – jellemzően turisztikai célú –, mind a hosszú távú albérletek iránti kereslet visszaesett. A piacon rekordszámúra nőtt a kiadó ingatlanok száma, hiszen nagyon sok lakástulajdonos kénytelen volt a hosszú távú lakáskiadást választani a 2020-as turisztikai szezon elmaradása miatt. Másrészt a felsőoktatásban tanuló hallgatók zöme hazatért szülővárosába, hátrahagyva az addig bérelt lakásokat, csupán egy részük igyekezett az albérletet – kompromisszumok árán – fenntartani.

Emellett a munkaerőpiaci viszonyok sem kedveztek egyik félnek sem. A bérlők nagy részét érintő munkahelyi nehézségek miatt a lakástulajdonosok jelentős bevételtől estek el, mégis igyekeztek megtartani bérlőiket. A kereslet visszaesésének és a kínálat rekordszintű bővülésének hatására egy évvel ezelőtt már 100 ezer forint alatti bérleményt is lehetett találni a fővárosi albérletpiacon.

A kiadó ingatlanok havi átlagos négyzetméter árának alakulása 2021. január és július között a kiemelt egyetemi városokban (Ft/m2)

 

Akár kétszámjegyű is lehet az áremelkedés az egyetemi városokban

Az elmúlt fél évben jellemzően a bérlők voltak jobb pozícióban, hiszen az eddigi évekhez mérten jelentősen olcsóbban lehetett kiadó lakáshoz jutni. Azonban szakemberek szerint szeptemberben jelenléti oktatás veszi kezdetét. Ez a felsőoktatásra is vonatkozik, ám az őszi hónapok nagy bizonytalanságot tartogathatnak a bérlők számára.

A fővárosi bérleti díjak január óta 3,8%-kal nőttek, de még jelenleg is a 2018-as szinten vannak. Az átlagos négyzetméterár 3300 forint, aminek értelmében a kisebb lakások akár 100 ezer forint alatti bérleti díj ellenében költözhetők.

A szegedi kiadó lakások esetén az átlagos négyzetméterár 2300 forint. A napfény városában január óta csaknem 17%-kal drágult a bérelhető ingatlanok átlagos négyzetméter ára. Szegeden a kiadó lakások zöme 70 és 85 ezer forint ellenében kerülnek kiadásra.

A legnagyobb vidéki egyetemi városban, Debrecenben jelenleg 2470 forint az átlagos négyzetméterár. Az idén már 9,7%-os az áremelkedés a kiadó ingatlanok esetén, átlagosan 70 és 90 ezer forint között találhatunk már tágas albérletet.

 

Mi várható az ősszel?

A felsőoktatási intézményekben tanuló, lakáskereső diákok miatt augusztusban az egyetemi városokban megindulhat az áremelkedés, de ők még így is kedvezőbb pozícióban lesznek a bérbeadókkal szemben a hatalmas kínálat miatt. Azonban szakemberek szerint rövidtávon már nem jelentkezik jelentős drágulás az albérletpiacon, de nagy valószínűséggel emelkedő négyzetméter árak várhatók az év második felében a járvány alakulásától függően.

Nyitókép: Max Vakhtbovych fotója a Pexels oldaláról

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja