Nem csak a COVID tüdőgyulladás válhat életveszélyessé

A tüdőgyulladás már a COVID előtti időkben is az egyik leggyakoribb, akár halállal járó betegségnek számított, különösen az idősek és a kisgyermekek körében. A pandémia előtt 2019-ben például csak az USA-ban másfélmillió embert kezeltek tüdőgyulladással kórházban, és közel 50.000-en vesztették életüket.¹ „A kórházban fekvő tüdőgyulladásos betegek halálozási aránya 10% (ami egy átlag és a súlyos vírusos, gombás atípusos pneumóniák 50-60%-os rátájából és a jól kezelhető bakteriális pneumóniák kb. 1%-os halálozásából tevődik össze), míg az otthon kezelt tüdőgyulladásban minden 100-adik ember veszti életét.” - mondta Dr. Patai Valentina, az Affidea Magyarország tüdőgyógyásza - „A tüdőgyulladás akár egy enyhe megfázásból is kialakulhat, de lehet más oka is. Sajnos az utóbbi két évben - a COVID pandémia miatt – a betegek ritkábban találkoztak személyesen orvossal. Legtöbbször a háziorvos csak telefonos konzultáció alapján diagnosztizálta a beteget. Emiatt az Affideánál a közelmúltban gyakrabban találkoztunk olyan pácienssel, akinek bizony már eléggé előrehaladott tüdőgyulladása van, mert nem jutott el időben orvoshoz.”

A tünetek alapján megkülönböztethetők a tüdőgyulladás típusai

A tünetek általában arra is utalnak, hogy milyen kórokozó lehet a háttérben. A klasszikus, felsőlégúti fertőzések nyomán kialakult tüdőgyulladásnál fontos információ az orvos számára az úgynevezett hallgatózási lelet, amikor a tüdőt hallgatva egy hóropogásszerű zörejt lehet hallani, többnyire csak belégzésben. Ez a zörej például a COVID-os pácienseknél egyáltalán nem hallható, még igen kiterjedt tüdőgyulladásnál sem. De szintén más-más tünetek figyelhetők meg egy klasszikus vírus okozta tüdőgyulladásnál és az atípusos betegségnél is. Ez utóbbinál a betegnek viszonylag alacsony a testhőmérséklete, nincs kiugró láz, inkább hőemelkedés, rossz közérzet, hosszan elhúzódó köhécselés jelentkezik. Ilyen atípusos kórokozó lehet például a klamídia (Chlamydia pneumoniae), a mikoplazma (Mycoplasma pneumoniae) és a legionella.

Az idősek, a legyengült immunrendszerű betegek és a dohányosok veszélyeztetettek

Természetesen vírus, baktérium vagy gomba jelenléte nélkül is kialakulhat tüdőgyulladás, ez elsősorban az ágyban fekvő idős, gyenge betegekre jellemző. A hanyatt fekvésnél a háti területen összenyomódik a tüdő, csökken a keringés és az oxigenizáltság, ennek következtében a tüdő saját flórájában is jelenlévő kórokozók elszaporodnak, és alakul ki a gyulladás. A tüdő ugyanis nem egy steril terület, hiszen a levegővel együtt nagyon sok mindent beszívunk. Míg az egészséges tüdő mikrobiomja védőrendszert képez a külső támadásokkal szemben, addig egy legyengült beteg védekezőképessége jelentősen csökken, így tüdőgyulladás léphet fel. Dr. Patai Valentina kiemelte: „A gyenge immunrendszerű embereknél és az idős betegeknél jóval gyakoribb a tüdőgyulladás, nekik érdemes megfontolni a tüdőgyulladás elleni védőoltás beadatását. A dohányosok is a fokozott kockázati csoportba tartoznak, mert náluk eleve kockázati tényező a krónikus hörghurut.”

Pontos diagnózis csak képalkotó diagnosztikával

Tüdőgyulladás gyanúja esetén a betegek tüdejének állapotát minden esetben képalkotó eljárással kell megvizsgálni, amely lehet mellkas röntgenfelvétel vagy csökkentett sugárterhelésű mellkasi CT. Ez utóbbi előnye a klasszikus röntgennel szemben, hogy A CT jóval részletgazdagabb és több információt nyújtó képeket készít a tüdő teljes egészéről. A diagnosztikai felvételek a klinikai és labortünetekkel együtt értékelve segíthetnek elkülöníteni egymástól a COVID-okozta és a klasszikus tüdőgyulladást is. A COVID-os pácienseknél minden esetben megfigyelhetők a jellegzetes tejüveghomályos részek a tüdőben, általában nagy kiterjedésben és gyakran mindkét oldalon.  Ezek a területek igen lassan gyógyulnak, a COVID tüdőgyulladáson átesetteknél ezért 3-6 havonta ellenőriztetni kell a tüdő állapotát csökkentett sugárterhelésű mellkas CT-vel.

Az egyszerű felsőlégúti fertőzésből kialakuló tüdőgyulladás gyógyulási ideje átlagosan 3 hét körül van, de a teljes felépülés 1-2 hónapot vehet igénybe.  Antibiotikumokkal gyógyítják, illetve a beteg panaszai alapján határozzák meg a további gyógyszereket. A kezelés során előírhatnak hörgőtágító spray-ket, keringésjavítókat és vitaminokat, valamint nagyon fontos a váladékoldó és köhögéscsillapító szerek használata. Különös hangsúly kell fordítani a D-vitamin alkalmazására, mivel az immunitást, a gyógyulást nagyban befolyásolja. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy pl. a COVID fertőzés súlyossága összefüggést mutat a D-vitamin hiánya mértékével.

Nyitókép: depositphotos