SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Folyamatosan érkeznek a sürgősségi esetek, a gyerekek mentális állapota aggasztóan romlik

Mezei Csongor Andrea [cikkei] - 2022-11-24
A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia a Covid-járvány kezdete óta folyamatosan telt házzal működik. A 40 akut ágyas kórházi osztályuk leterheltsége az utóbbi két évben soha nem tapasztalt szintet ért el, a szorongásos és depressziós eseteik száma az ötszörösére nőtt, a sürgősségi megkeresések száma pedig 40%-kal emelkedett. A drámai helyzet azóta sem változott, a mentő napi több alkalommal szállít ide azonnali ellátást igénylő, súlyos állapotban lévő gyerekeket, akik között kiemelkedően sok az önsértő fiatal.

A Vadaskert Alapítvány igazgatójával, klinikai szakpszichológussal, neuropszichológussal, dr. Tárnok Zsanett-tel beszélgetek a karantén helyzet teremtette feszültségekről, a személyes kapcsolatok kimaradásának következményeiről, az offline élet szociális kihívásairól és a Vadaskert újonnan indított terápiás központjáról, mely nappali kórházként működve érzelemszabályozó technikákat és stresszkezelést tanít a gyerekeknek és rajtuk keresztül a szülőknek is.
 


– Mihez köthető ez a látványos romlás a kamaszok lelki egyensúlyában?

– Mi a Covid-járvány óta érzékeljük ezt, pontosabban a szeptemberi nyitás óta. Ahogy újra kinyíltak az iskolák kapui, markánsan láthatóvá vált a probléma. Akik rögtön az első héten megjelentek nálunk, azoknak a tünetei arra utaltak, hogy az iskolában korábban sikertelenséget éltek meg, esetleg kortárs bántalmazás érte őket, vagy olyan fejlődési zavarban szenvedtek, mint az autizmus spektrumzavar vagy az ADHD, melyeket az otthoni ingerszegényebb környezet addig lappangóvá tett, de a hirtelen ingerdússá váló iskolai környezetre nem voltak felkészülve és dekompenzálódtak a tüneteik.

– Mit gondolsz, egy átlagos 30 fős osztályban hány gyermek küzdhet olyan mentális problémával, melyet az iskola jellegzetes működésmódja hív elő, vagy magához az iskolai léthez kapcsolódik? Olyan problémákra gondolok, melyek az állandó megmérettetéshez, osztályzáshoz, alkalmazkodási kényszerhez kapcsolódnak.

– Ez rengeteg alakot ölthet. Az iskolához, mint sajátos szociális térhez kapcsolódó problémáknak a száma mostanra igen magasra kúszott. Egy átlagos osztályban biztos van egy gyerek, aki tikkel, egy-két ADHD-s gyermek is bizonyára van köztük, egy gyermek az autizmus spektrumzavar valamelyik tünetét mutatja, biztos, hogy van szorongó, tanulási zavarral küzdő gyermek is, tehát számtalan olyan nehézséggel küzdenek, amit az iskolai lét próbára tesz. A mentális és tanulási problémák többnyire át is fedik egymást, szövődnek. Ezek sajnos ma már olyan mindennapos problémák, amiknek megoldásához a pedagógusoknak nincs elég eszközük, tudásuk, és kevés az iskolai segítő szakember mellettük. Én azt gondolom, nagy a baj.

– Ezeknek a gyerekeknek tulajdonképpen a karantén egyfajta haladékot adott, vagy mentsvárat, és ennek elmúltával a szorongás újult erővel támadt?

– Ilyen is volt, de mostanra inkább a szorongás, a hangulatzavar és önsértés együttese lett a jellemző kép. Addig nem a mentővel való érkezés volt a jellemző bekerülési mód nálunk, hanem előjegyzéssel kerültek hozzánk a gyerekek. Ma jön a mentő, sokszor naponta nyolc-tíz is, és két év alatt akut sürgősségi osztállyá váltunk, előjegyzésre szinte alig van már módunk, mert tele vagyunk mentő által hozott gyerekekkel. Át kellett alakítanunk a teljes működésünket.
 

Vadaskert Alapítvány

Kép: Vadaskert Alapítvány


– Gyorsan kellett reagálnotok.

– Az akut osztályunkat teljesen átépítettük, fizikai értelemben is. Biztonságosabbá kellett tenni a környezetet, hogy bent ne történhessen önsértés, és a kisebb gyerekek számára kialakított részlegünkön kialakítottunk egy osztályt, ahol korai diagnózist tudunk biztosítani az ADHD, autizmus spektrumzavar és egyéb fejlődési zavarral élő gyerekeknek.

A svéd mintára létrejött terápiás központunk pedig a hangulati, szorongásos problémákkal küzdő fiataloknak nyújt hosszú távú terápiás segítséget, nappali kórház formájában. Ez a DBT (Dialektikus Viselkedésterápia) részleg pont az önsértő viselkedésre tud hatékony megoldást nyújtani, úgy, hogy a folyamatba a szülőket is bevonjuk. Ez az első ilyen típusú központ Magyarországon.

– Milyen jellemző lelkiállapotban érkeznek hozzátok a kamaszok?

– Levert a hangulatuk, ingadoznak az érzelmeik, sokszor vagdossák magukat, ugyan nem öngyilkossági, de önsértési céllal, az érzelemszabályozásuk többnyire szélsőségesen labilis: ez azt jelenti, hogy nem megfelelő arányúak a reakcióik az őket ért eseményekre. Ennek egyenes következménye, hogy a figyelmi szintjük is leromlik, a kortárs-, családi- és párkapcsolataikban is nehézségek vannak. Nagyjából így néznek ki, és végtelenül szomorú ezt nap mint nap látni. Van olyan is, hogy dührommal érkezik hozzánk egy kamasz, sokszor rendőr kíséretében szállítják ki a mentőből. Innen indulunk el.

– Vajon milyen élethelyzetekre válaszok ezek a tünetek?

– Sokszor úgy tűnik, mintha a tünetek függetlenek lennének a körülményektől. Az ok, ami miatt megvágja magát egy kamasz, kívülről nézve aránytalannak tűnhet a problémájához képest. A mindennapi feszültségét próbálja csökkenteni vele, de ördögi körré válhat a kezében ez a technika, mert először valóban azt érzi, hogy csökken a stressz. Úgy hiszi, hogy a módszer bevált, holott még nagyobb lett a probléma, amivel meg kell majd küzdenie. Ez az aránytalanság az őt ért hatás és arra adott válasz között az érzelemszabályozás zavarát mutatja.

– Miért pont most?

– Ebben a krízisben, amit a járvány óta tapasztalunk,

maga a Covid egyfajta katalizátorként szerepelt, nem kiváltó okként. A serdülők agya erre nem volt felkészülve, túl nagy nyomás helyeződött az érésben lévő idegrendszerükre, és ezzel sokan nem tudtak megküzdeni. Idő előtt érte őket egy olyan óriási terhelés, amivel a biológiai fejlődésük nem tudott lépést tartani.

Kamaszkorban még zajlik az agy érése: ez a bonyolult folyamat egyfajta optimális hátteret kíván. Például a homloklebeny egyes részei szerepet játszanak az érzelemszabályozásban, és ha szerephez jut egy olyan környezeti tényező, ami a folyamatot provokálja, akkor az optimális működés nem valósulhat meg. A hozzánk érkező gyerekek esetében általában diagnosztizálatlan gyermekpszichiátriai probléma is húzódik a háttérben.
 

Vadaskert Alapítvány

Kép: Vadaskert Alapítvány


– Ha én egy kis faluban lakom egy távoli megyében, és a cikk olvasása közben arra gondolok, hogy valami „nincs rendben” a gyerekemmel, merre mozduljak, mit gondoljak végig? Milyen tünetekre figyeljek, és mikor vigyem a gyereket szakemberhez?

Mindig a változások a legfontosabbak. Ha egy gyereknek megváltozik az étkezése vagy az alvása, ha megváltoznak a szokásai… Ha az, amit addig kedvelt, már nem érdekli, ha a kortárs kapcsolatai, az érdeklődése beszűkül, akkor mindig érdemes segítségért folyamodni.

– Milyennek látod a rászoruló gyerekek pszichiátriai ellátottságát?

– Leginkább a mi intézményünkről tudok beszélni. Mi a hozzánk jelentkező gyerekeket triázsoljuk, tehát rangsorolunk, sorrendet állítunk fel, a várólistánk így folyamatosan alakul, változásban van. Egy közepesen súlyos állapotú gyerek esetén, ha kevés az információnk, felhívjuk a családot, kicsit körüljárjuk a problémát, mérlegeljük a sürgősséget. Két hét és négy hónap között lehet a várólistán töltött időszak, ami az első találkozást illeti. A sürgős eseteket akár aznap is szükséges fogadnunk.

– Mit tehet a szülő, hogy mérsékelje a gyereket érő stresszt?

– A szülőknek egy erős megtartó szerepük van, ez nagyon komoly értéket jelent. Fontos, hogy ismerjék a gyereküket, ismerjék fel a változásokat benne, tanuljanak meg vele beszélgetni akkor is, ha egy kamasszal ez nem könnyű, és ha segítséget kell kérni, ne habozzanak. Szülői felelősségnek tartom azt is, hogy magukkal is törődjenek, mert akkor tudnak segíteni a gyereken, ha ők is jól vannak.

– Tapasztalatod szerint mennyire vannak jól a magyar szülők?

Nincsenek jól sajnos, egyáltalán nem. Mi egy szélsőségesebb helyzetben lévő csoportot láttunk mindig is, de ezen túlmenően is az a tapasztalatunk, hogy a szülők sincsenek jól. Ilyen típusú, kifejezetten szülők számára kidolgozott csoportot is viszünk a Vadaskertben, óriási igény van a segítségre.

Indexkép: Depositphotos.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Sokkoló eredményt hozott az agyevő amőba miatt vett vízminták vizsgálata

Az agyevő amőba által okozott fertőzéssel kapcsolatban Párkány Vadas strandfürdőjében a hatóságok szerint a mintavételek több mint háromnegyedében találtak amőbát.

Meghalt a 11 éves kisfiú, akit fürdés közben agyevő amőba fertőzött meg

Tragikus véget ért a kórházi kezelése annak a 11 éves szlovákiai kisfiúnak, akit egy párkányi fürdőben fertőzhetett meg a rendkívül ritka és szinte mindig halálos kórokozó, az agyevő amőba. A Naegleria fowleri nevű egysejtű ellen nincs biztos gyógymód - a fiú több napos küzdelem után hunyt el.

Agyevő amőba fertőzhetett meg egy fiút egy párkányi fürdőben - ritka, de halálos kór terjedhet nyáron

Egy ritka, de rendkívül veszélyes fertőzés gyanúja merült fel egy tizenegy fiú esetében, aki egy szlovákiai fürdőzés után került válságos állapotba. A hatóságok szerint nem kizárt, hogy az agyevő amőba, azaz a Naegleria fowleri állhat a háttérben. Utánajártunk, mit lehet tudni erről a rettegett kórokozóról és milyen veszélyeket rejt a nyári fürdőzés.

Eltűnt hatéves ikerpár Budapesten: az ország együtt izgul Annabell Zoéért és Blanka Noémiért

Június 12-én délután egy nagymama vitte el engedély nélkül Kosztyú Annabell Zoét és Kosztyú Blanka Noémit Budapesten, a Bikás park környékéről - azóta semmit sem tudni a kislányokról. A rendőrségi feljelentés már megtörtént, az ország hálózatai összefogtak, hogy segítsenek megtalálni őket.

Tábori rémálmok és kiközösítés: Hogyan segíts gyermekednek, ha bajba kerül?

A nyári táborok izgalmas kalandokat és értékes tapasztalatokat ígérnek, ám néha szorongással és más lelki nehézségekkel is járhatnak. Hogyan ismerheted fel, ha gyermeked kiközösítés áldozata lett, és mit tehetsz, ha nem akar visszamenni a táborba, de nem mondja el az okát?

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja