A tanulmány online kérdőíves felmérésében több mint ezer fiatal vett részt, az androidos felhasználók ezenkívül készülékhasználati adataik önkéntes szoftveres megosztásával is hozzájárulhattak a kutatás sikeréhez. Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik. A vizsgált telefonokat általában 22 óra környékén használták a legtöbben – ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.

A 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték – ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok. Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit. Az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.

A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat – a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód. Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás. Érdekes adat, hogy a közhelyszerű sztereotípiákkal ellentétben a hölgyek közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26%), mint a férfiak közül (18%), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25%), mint a 16–19 évesek között (10%).

A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában. Érdekes adat, hogy azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők. Bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik. Csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.

A teljes kutatás és összefoglalója az onlineplatformok.hu oldalon érhető el.

Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:

Nyitókép: depositphotos

betöltés...