A koronavírus hatása a szívműködésre

A szívizomgyulladás a szív gyulladásos betegsége, amelyet gyulladásos beszűrődések, ún. infiltrátumok megjelenése és változó tünetek jellemeznek. A vírusos szívizomgyulladás jellemzője a közvetlen sejtkárosodás, amit a T-limfociták által közvetített citokinvihar szindróma indukálhat vagy fokozhat.

Ritmuszavarok (aritmiák)

Az aritmiák előfordulása és lehetséges mechanizmusa COVID-19-hez kapcsolódó szívizomgyulladásban 

Az aritmiát a COVID-19 betegek egyik lehetséges klinikai megnyilvánulásaként ismerik el.  A kínai Hubeiben a COVID-19 betegek klinikai jellemzőit vizsgáló egyik megfigyeléses tanulmány szerint a 137 beteg közül 7,3%-ban fordult elő rendetlen szívdobogás. Ugyancsak Kínában Wang és munkatársai  arról számoltak be, hogy 44,4%-ban az aritmia volt az intenzív osztályra való áthelyezés oka (!) a COVID-19 betegek körében.  Ezeknek többféle formáját írták le és kezelték (1. ábra)
 
        1. ábra: a Covid-19 által kiváltott ritmuszavarok fontosabb típusai

Klinikai tünetek

A Covid-19 okozta szívizomgyulladás klinikai megjelenése esetenként eltérő. Egyes betegek viszonylag enyhe tünetekkel jelentkezhetnek, mint például fáradtság és nehézlégzés, míg mások mellkasi fájdalomról vagy mellkasi szorításról számolnak be terheléskor. Sok beteg állapota valóban leromlik gyors szívműködés, azaz tachycardia miatt, más esetek akut szívelégtelenség tüneteit mutatják kardiogén sokkal. 

A leggyakrabban előforduló fulmináns szívizomgyulladás, amelyet kamrai diszfunkcióként és szívelégtelenségként határoznak meg, a vírusfertőzéstől számított 2-3 héten belül alakul ki. A fulmináns szívizomgyulladás korai jelei általában a szepszishez hasonlítanak: a beteg gyakran lázas, alacsony pulzusnyomással, hideg vagy foltos végtagokkal. A diagnózist nehezítheti a stressz által kiváltott kardiomiopátia (Takotsubo cardiomyopathia). Ennek jellemzője a szívizomsejtek átmeneti gyengülése, majd kimerülése. Klinikai megnyilvánulásai az akut koszorúér-szindróma tüneteit utánozzák (pl. mellkasi fájdalom, EKG-rendellenességek és a szív biomarkereinek emelkedése), a Takotsubo kardiomiopátiát azonban általában érzelmi vagy fizikai stressz előzi meg!

Vizsgálatok

A szívizomgyulladásban szenvedő betegek vérvizsgálatának eredményei gyakran a  gyulladásos markerek, köztük a C-reaktív fehérje, a vörösvértestek ülepedési sebességének és a prokalcitonin szintjének emelkedését mutatják, amelyek általában a fertőzés klinikai megjelenésével összhangban emelkednek. Kritikus a fulmináns szívizomgyulladás és a szepszis megkülönböztetése, mivel a folyadék újraélesztése, a szepszis gyakori protokollja súlyosbítja a fulmináns szívizomgyulladást folyadék túlterheléssel. Célszerű a betegek kórházi felvételekor meghatározni a kiindulási szívenzimeket (pl. troponin és N-terminális pro-B-típusú nátriuretikus peptid [NT-proBNP]), szív troponin I (cTnI), szív troponin T (cTnT), NT-A proBNP és a BNP szintek általában megemelkednek szívizomgyulladásban az akut szívizom-sérülés és a lehetséges kamrai tágulás következtében.

Képalkotó eljárások

Az American Heart Association (AHA) további vizsgálatok elvégzését javasolja azoknak a betegeknek, akiknél szívizomgyulladásra utaló jelek mutatkoznak, egy vagy több szív képalkotó módszerrel, például echocardiogrammal vagy cardiovascularis mágneses rezonanciával (CMR). Az echokardiogram általában könnyebben alkalmazható, mivel hordozható. Az olyan eszközök, mint például a kézi ultrahangos készülék, különösen az idő és az erőforrások szűkössége esetén lehetnek előnyösek a hozzáférhetőség, és az eszköz fertőzések elleni védekezés céljából történő fertőtlenítésének viszonylagos egyszerűsége szempontjából. Az echocardiogramon a szívizomgyulladás fő tünete a megnövekedett falvastagság, a kamra tágulása és a szívburok gyulladása, a kamrai szisztolés diszfunkció hátterében. Ha CMR-t végeznek (2. ábra), A-tól 3F-ig a szívizomgyulladás tipikus CMR-leleteit mutatják.

2. ábra. szívizomgyulladás tipikus CMR-leleteit mutatják. A szívizomgyulladás tipikus kardiovaszkuláris mágneses rezonancia (CMR) és számítógépes tomográfia (CT) leletei. A, C: Szívödéma (sárga nyilak) Radiology, 2012, 264. kötet, 876-883. oldal, az RSNA engedélyével.

A COVID-19-hez kapcsolódó szívizomgyulladás krónikus szövődményei

Míg jelenleg az akut gyulladás és szívsérülés áll a figyelem középpontjában, a gyógyult szívizomgyulladás hosszú távú hatásai teljesen nem ismertek. A legtöbb fertőzött beteg enyhe, önkorlátozó tüneteket tapasztal; a közösségben kezelik és nem esnek át klinikai vizsgálatokon, például EKG-n vagy szív képalkotáson.
Mivel a hangsúly a súlyos alsó légúti tünetekkel küzdő betegek értékelésén és befogadásán van, sok lehetséges szívizomgyulladásban szenvedő beteget soha nem fognak kiértékelni. Néhány ilyen beteg túlélheti az akut eseményt, de fennállhat a későbbi aritmiák kockázata.
Egy aktív és gyógyult szívizomgyulladásban szenvedő betegek körében végzett vizsgálatban a kamrai tachycardia és a rendszeres kamrai arrhythmiák gyakrabban fordultak elő a gyógyult, mint az akut szívizomgyulladásban szenvedőknél.

A szívizomgyulladás kezelése

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) nemrégiben publikált egy tudományos nyilatkozatot a fulmináns szívizomgyulladás felismeréséről és kezdeti kezeléséről. A fulmináns szívizomgyulladásban szenvedő betegeknél a kardiogén sokk kezdeti kezelési protokolljának végrehajtását javasolja. Ez magában foglalja a szívtámogató ún. inotrópok és/vagy vazopresszorok beadását és a gépi lélegeztetést. A hosszabb távú kezelés figyelembe veszi a keringés mechanikus támogatását, például az extracorporalis membrán oxigénellátását, a kamrai segédeszközt vagy az intraaorta ballonpumpát. A javaslatok nem tartalmazzák sem az intravénás immunglobulin alkalmazását, sem nagy dózisú kortikoszteroidok alkalmazását aktív fertőzéses szívizomgyulladásban.

Post-Covid tünetek

A 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) a súlyos akut légúti szindróma, a koronavírus 2 (SARS-CoV-2) által okozott betegség a tüdőn kívül más testszerveket is érint.
A felépült betegeknél a COVID-19 poszt akut következményei közé tartozhat az ún. dysautonomia, amelyben az autonóm idegrendszer (ANS) ≥1 komponensének működésében bekövetkező változások károsan befolyásolják az egészséget. Ez a nézőpont a dysautonomia posturalis tachycardia szindrómára (POTS) összpontosít.

Mi a POTS?

A POTS-t a pulzusszám tartós, ≥30 ütés/perc emelkedése jellemzi 10 percen belül az állást vagy a fejjel felfelé billentést követően.
A kardiológiai tünetek közé tartozik a mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, testmozgás intolerancia és ortosztatikus intolerancia.
Egyéb tünetek közé tartozik a fáradtság, az „agyköd”, a gyomor-bélrendszeri problémák (például hasi fájdalom, puffadás, gastroparesis és hányinger), krónikus fájdalom (például fejfájás, ízületi rendellenesség és fibromyalgia) és alvászavarok.
A társbetegségek közé tartoznak a szervezet különböző helyein megjelenő  fájdalmak (un. szenzoros neuropátia), vagy az autoimmun rendellenességek (például lupus és Sjögren-szindróma, autoimmun pajzsmirigybetegségek aktiválódása).
Ezeknek a kórképeknek eddig bevált, ill. tüneti kezelése elfogadott.

Nyitókép: depositphotos

betöltés...