Borderline szindróma - ki szenved benne?

Gyakran titulálják a jellemző viselkedési mintát drámázásnak, hisztinek, primadonna tempónak, vagy egyszerűen elviselhetetlen embernek a borderline szindrómában szenvedő embereket, olyannak látva őket, akik minden kapcsolatukat elrongálják, akikkel egyszerűen nem lehet együtt élni, akik sokszor a saját sorsukat rontják, szinte önmagukat is elemésztik a hozzájuk közel állókkal együtt – mégis az az igazság, hogy ők értékes, sokszor kifejezetten tehetséges emberek, akik szenvednek. És a szindróma kezelhető, életük élhetővé tehető.

A borderline személyiségzavar (BPD, borderline personality disorder) jelentése

A személyiségünk egyedi tulajdonságaink összessége, melyek mélyen rögzültek. Ha ennek zavaráról beszélünk, akkor az azt jelenti, hogy állandó, már kialakult vonásokról, jellegzetességekről van szó, tehát nem egy pillanatképről, hanem állapotról kapunk jelzést, amit nincs értelme betegségként jellemezni. 

A borderline zavarral küzdő ember átlagos személyiségvonások mellett azok szélsőséges megnyilvánulásait mutatja. A háttérben az érzelem szabályozás zavara áll, ami túlzott indulatokban, szélsőséges kifejezésmódban, dühre való hajlamban, elhamarkodott döntésekben nyilvánulhat meg. A BPD az esetek többségében nem önmagában álló diagnózis, gyakran szövődik depresszióval, bipolaritással, szerhasználattal, evési zavarral, kapcsolati függőséggel, és nárcisztikus személyiségzavarral is. Létezik enyhébb formája, a csendes borderline is.

A statisztikák szerint a borderline szindróma a lakosság 2-3%-át érinti, és az érintettek nagyobb része nő.

A borderline szindróma okai, háttere

A személyiségzavar kialakulása nagy valószínűséggel a gyermekkorra tehető, bár a kutatások szerint genetikus és hormonális hatások is közrejátszhatnak a kialakulásában. Ez utóbbiak inkább hangolják a személyiséget, ám a borderline szindróma valójában a stabilitás hiánybetegsége.

Gyermekkorban a személyiség zavartalan fejlődéséhez a stabilitás, a következetesség, a kiszámíthatóság olyan alapvető szükséglet, mint egy színpompás, de önmaga súlyát tartani még nem bíró növény számára a karó. Ha nincs támasz, ami ebben az időszakban megtartsa a lágyszárú növényt, nem meglepő, hogy később nem lesz képes magától felemelkedni. Ez a kép látványosan ábrázolja a szindróma kialakulását.

Borderline szindrómás személyek beszámolóiban gyakran fordul elő gyermekkori fizikai vagy mentális bántalmazás ténye, szexuális visszaélés, instabil háttér, következetlen elvárások, gyakran változó felnőttek és színterek a gondozásuk során, traumatikus események, melyek feldolgozására a gyermek nem kapott lehetőséget. Ezek bizony rajta hagyják a nyomukat a személyiségen, és a viselkedésben válnak láthatóvá.
 

A szélsőséges viselkedés viszont a környezetből visszautasítást vált ki, így a személyiségzavaros ember újra meg újra átéli azt, amitől retteg, az állandóság hiányát, és az elhagyást.

Ha a Borderline zavarral küzdő ember segítséget kap ahhoz, hogy a saját viselkedését értelmezni tudja, akkor könnyebben tanul meg változtatni rajta, érzelmi impulzusát gondolati kontrollnak alávetni. Ez a cél.
 

Borderline személyiségzavar tünetei:

A tünetek hosszan sorolhatók.

• Irreális, felfokozott reakciók váltakoznak a teljes visszahúzódással, szenvedéssel teli mélységes ürességérzettel.
• ingerültség, magas érzelmi töltet kisebb ingerre is, melyeknek szélsőséges voltát nem érzékeli, a környezet elhúzódását, hárítását nem érti. Saját mozgatórugóival nincs tisztában.
• nagyfokú labilitás az érzelmekben, helyzetmegítélésben, kapcsolatokban, szándékokban, tervekben és azok kivitelezésében. Kitartás, tervezés hiánya, könnyen feladja azt is, amit már elért.
• szélsőséges viselkedés: könnyen megbántható, a reális visszajelzést bántásnak fogja fel, egyszerre ragaszkodik és menekül. Ugyanazért a dologért végletesen lelkesedik, majd leértékeli. Fél az elhagyástól, ugyanakkor már túl lenne rajta, mert nem képes ennek a feszültségét viselni. Hezitál a manipulatív megtartani igyekvő viselkedés, és az elüldözés között. Támaszt keres, majd nyersen visszautasít. Ha elfogadja a gyöngédséget, utána sok estben bünteti magát és a környezetét is.
• manipulatív viselkedés, érzelmi zsarolás akár az önsértéssel, öngyilkossággal való fenyegetőzés is. Öngyilkossági gondolatok szinte minden borderline személyiségzavaros személy fejében megfordulnak, gyakori a falcolás, vagy az önsorsrontás lassúbb formái, mint iskolai tanulás befejezése, értékes kapcsolatok elhagyása, kilépés a családból, alkohol, drog, balesetveszélyes vezetés.
• bizonytalan énkép és önértékelés: nincs valós képe önmagáról, kevésre becsüli magát, sokszor a legalapvetőbb személyiségvonásival sincs tisztában, mint pl. nemi irányultság.
• impulzivitás: pillanatnyi ötletnek, hirtelen ingernek nem tud ellenállni, csábulékony a szerhasználat, szexpartnerváltogatás, alkohol, költekezés irányában, ezek pillanatnyi enyhülést adnak a szenvedésére.
• ürességérzet, krónikus unalomérzet, melyek elől impulzív cselekvésbe, szerhasználatba menekülhet.
• intenzív düh, harag, melyet nem tud adekvát formában kifejezni, ellenséges indulatok, fenyegetőzés, mely ritkán nyilvánul meg fizikai agresszióban.
• érzékeny személyiség, tehetség, különleges világlátás, művészi érzékelés, mely segíthet a feldolgozásban, és így kiutat jelenthet.
• összeomlás, szétesés, mely időnként pszichiátriai ellátást igényel.

Kiút a Borderline-ból

Van kiút.

A borderline szindróma nem pszichotikus betegség, hanem a teljes személyiség állapota. Kialakult személyiséget nem ír felül semmilyen gyógyszer, nincs olyan tabletta, ami állandó szedés mellett elmulasztaná a tüneteket. A gyógyszeres terápia ebben az estben az életveszélyes állapotok kivédése, öngyilkossági veszélyeztetettség és önromboló tünetek megszüntetése céljából ajánlott, illetve azért, hogy pszichoterápiára alkalmas állapotba hozza a személyt.

A valódi megoldás a hosszú, 4-6 évig tartó pszichoterápia, melynek során a kliens megtanulja értelmezni saját viselkedését, azok mozgatórugóit megérti, szakember segítségével fel tudja dolgozni a gyermekkori traumáit, és a klinikai pszichológussal együtt gondolati kontrollt alakítanak ki az impulzív viselkedés fölé.

Ehhez nem elég a pszichiátriai gondozó pszichiátere, és nem elég az életvezetési tanácsadás sem, klinikai pszichológus kell hozzá, és évek kemény munkája, melyben a kliens hatékonyan részt vesz.

A terápia során nagy hangsúlyt kaphat a sajátos, sokszor művészi világkép termőbe fordítása, annak felfedezése, hogy minden típusú személyiség megtalálhatja azt a működési formát, melyben jól teljesít, amiben teljes egészként, és a társadalom elfogadott normáiba belesimulva vehet részt. Borderline személyiségként ez gyakran a művészi szakma, vagy amatőr művészi önkifejezés, ennek megtalálása sokat segíthet az állapoton, és sokat adhat nekünk, mezei átlagembereknek is.

Borderline teszt - érdemes-e kitölteni?

Nem érdemes abban reménykedni, hogy a neten található borderline személyiségzavar tesztek választ adnak arra a kérdésre, hogy szenvedünk-e ebben a szindrómában, vagy sem. Ezek jó kiindulások lehetnek arra nézve, hogy forduljunk-e pszichológushoz, vagy engedjük-e el a kérdést. Ha ezzel kapcsolatban komoly kétségünk van, mindenképpen pszichológushoz forduljunk, akinek segítségével az életminőség hihetetlen mértékben javulhat, és választ kaphatunk a kérdéseinkre.

Online tesztet ne végeztessünk a családtagjainkkal, és ne ragasszunk senkire borderline címkét, az nem feladatunk, és nem old meg semmit.

Mit élhet át az, aki partnerként él együtt ezzel a szindrómával?

A borderline-nal való mindennapi együttélés a partner számára végtelenül fárasztó, fájdalmas és nyomasztó lehet. A zavar központjában ilyenkor épp a kötődési probléma áll, ami hat az érzelmek kifejezésére, a partner biztonságigényének kielégítésére is.

A partner számára a borderline személy kiismerhetetlenül változékony, vonzó és taszító, izgalmas és ijesztő, „se veled, se nélküled” állapotban tartja a másik felet, aki csodálja, de nem mer alapozni rá. A borderline partner tud felhőtlenül boldog, örömteli, optimista és tevékeny lenni, ilyenkor az öröm időtlennek tűnik, a kapcsolat boldog, és innen a jövő is szépnek látszik. Ez az érzés egy perc alatt meg tud változni, egy hétköznapi, mások számára jelentéktelen apróság miatt akár az ellenkezőjére fordulni. A ragyogást felváltja a szomorúság, a düh, a gyűlölet, a partner és a kapcsolat teljes elutasítása. Kisajátító, egészségtelen viszony kialakítására hajlamos az egyik, a másik pedig nem kapja meg, amire neki van szüksége, kiszolgáló személyzet szerepbe kényszerül.
 

A borderline szindrómával küzdő embernek ellentmondásos módon teljes elfogadásra és stabilitásra van szüksége, meleg családi háttérre, ugyanakkor ezt folyamatosan rombolja, kikezdi, saját lehetőségét építi le a túlélésre.

Az érzelmi hullámvasút függőséget alakíthat ki a partnerben is, hiszen annyi érzelmi töltetet egy átlagos, hétköznapi élet nem produkál, amennyit ő a társa mellett megél: mindennapi romantikus thriller zajlik és csúcsdráma. Az izgalom egy idő után viszont dagályból apályba csaphat át, és a partner kifárad.

Aki ezt a nehéz helyzetet vállalja, és igyekszik szeretetben megtartani a párját, az nehéz, de nem megoldhatatlan feladatra készüljön. Az ő szerepe az, hogy a terápiás segítség mellett álljon ki, és segítse azt a gyakorlati, mindennapi helyzetekben.

A borderline szindróma ijesztő viselkedési kilengései 40 éves kor körül csillapodni szoktak, ha addig hatékony segítséget kapott a borderline személyiségzavaros személy, ekkorra megtanulja kezelni az indulatait, megérti saját működését, és tisztába jött az értékeivel is.
 

Híres borderline személyek:

• Ludwig Beethowen
• Marilyn Monroe
• József Attila
• Britney Spears,
• Angelina Jolie,
• Lindsai Lohan
• Amy Winehouse
• Diana heregnő
• Nicki Minaj

Indexkép: Depositphotos.com