A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2018-ban egy OTKA (ma NKFIH) pályázatban tűzte ki célul, hogy a felnőttkori pszichiátriai betegségekben nagyon gyakran megjelenő tünetet, a hirtelen, gondolkodás nélküli reakciót, vagyis az impulzivitást vizsgálja. Ez a tünet több más kórkép mellett diagnosztikus kritériuma a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitási zavarnak (felnőttkori ADHD) és a Borderline személyiségzavarnak is.

"A pályázatban arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire más a felnőttkori ADHD-ban megjelenő impulzivitás a Borderline személyiségzavarban szenvedő páciensek impulzivitásához képest. Ezt a kérdést egyebek mellett kérdőíves felméréssel, neuropszichológiai tesztekkel, EEG-vel is vizsgáltuk, és beemeltük a pályázatba azt is, hogy a természet- és kalandterápia hogyan hat erre a két betegcsoportra"

– ismerteti dr. Réthelyi János egyetemi tanár, klinikaigazgató.

Dr. Kenézlői Eszter gyermek- és ifjúságpszichiáter, a klinika PhD-hallgatója – akitől a program és a kapcsolódó kutatás alapötlete származik – hozzáteszi: a kalandterápia, amelynek mások mellett Amerikában, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is nagy hagyományai vannak, innovatív és izgalmas eszköz arra, hogy a pácienseket ki lehessen mozdítani a négy fal közül, a természet gyógyító közegét a terápia szolgálatába állítva. „A pályázat tervezéskor az is célunk volt, hogy minél több terület együttműködésével valósuljon meg a program, és az impulzivitást több oldalról, genetikai, neuropszichológiai aspektusból is vizsgáljuk a terápiás lehetőségek mellett” – teszi hozzá a szakember.

Dr. Kenézlői Eszter, Fotó: Bertók Anita

A természet- és kalandterápiát az intézményben már évek óta jól működő úgynevezett sémacsoportterápiás programba integrálták, ahol például személyiségzavarban, evészavarokban, szorongásban, depresszióban szenvedőket, illetve  krónikus önsértést és öngyilkosságot megkísérlőket kezelnek négy hetes bentlakásos osztályos terápiás rezsimben. „Ez alatt azt értjük, hogy a nővérektől az összes munkatársig egyfajta terápiás elv szerint viselkedünk a páciensekkel, nemcsak a terápián, hanem a köztes időkben is.

Megpróbáljuk létrehozni az együttélés empatikus, szervezett, szoros keretek között tartott rendjét, amivel mintát nyújtunk arra, hogyan működne egy jó család, amelyben jelen van a megértés, együttérzés, segítés, de vannak világos határok: mit szabad, és mit nem" – magyarázza dr. Unoka Zsolt egyetemi tanár, a Pszichoterápiás Osztály vezetője.

Dr. Unoka Zsolt, dr. Réthelyi János, Fotó: Barta Bálint

A pszichiáter és pszichoterápiás szakorvos arra is kitér, hogy a 4 hetes intenzív együttélés és terápia azoknak segít a társas világra egy pozitív példát nyújtani, akik bántalmazó, elhanyagoló érzelmi közegben nevelkedtek, illetve sok kapcsolati trauma érte őket. Ugyanis aki bántalmazó közegben nő fel, annak esetleg fel sem tűnik, hogy a párja, a barátai és önmaga is bántalmazó, így ezt a mintát viszi tovább. A terápia részeként viszont az érintettek megtanulják, hogyan lehet másokkal szemben tisztelettel viselkedni, megtapasztalják, milyen a jó társas élmény, és ez teszi lehetővé, hogy a külvilágban is tudjanak válogatni a kapcsolataikban. Ezt nevezzük élmény alapú változásnak – ismerteti dr. Unoka Zsolt.

A természet- és kalandterápia nagyon jól illeszkedik ebbe a csoportterápiás programba, hiszen a csoportterápia résztvevői az intézet falain kívül heti két napot a Budai-hegységben töltenek, majd később egy hétvégére elutaznak egy szokatlan, kihívásokat teremtő, teljesen civilizációmentes erdei környezetbe a Börzsönybe, ahol természet-terápiás, egyéni és kooperációra épülő gyakorlatokban vesznek részt. Ez az új helyzet és a közös élmények erőteljesen csökkentik a kirekesztettséget, izolációt, és növelik a kompetenciaérzést. A sokféle feladat között szerepelnek például alacsonykötél-pályás gyakorlatok vagy fára mászás is, melyek közben a résztvevők a többiekre támaszkodnak, vagyis megtapasztalják a bizalom érzését, illetve többféle stresszoldó, mindfullness gyakorlatot is végeznek. A választható kihívások réven megtapasztalhatják az önkontrollt, az autonómia visszanyerésének érzését is.

Fotó: Kétté Alapítvány

A természet- és kalandterápiás program kidolgozásában a Semmelweis Egyetem együttműködő partnere a Magyar Tapasztalati Tanulás Alapítvány. Rákár-Szabó Natália pszichológus, a szervezet egyik vezetője szerint a kalandterápia olyan aktivitásalapú módszer, ami jól kombinálható például a kognitív terápiával, a strukturális családterápiával is. A szabad ég alatt történő célirányos viselkedés- és készségfejlesztés fontos eleme – azon túl, hogy aktivitásokat kínálnak a pácienseknek –, hogy  ezeket a közösen megélt élményeket együtt dolgozzák fel, beszélik meg a tapasztalatokat, élményeket, tanulságokat.

Rákár-Szabó Natália, Fotó: Kétté Alapítvány

„A csoportterápia mellett egyéni és páros munkára is lehetőség nyílik. Úgynevezett észlelt kockázattal dolgozunk, vagyis olyan környezetet alakítunk ki és olyan feladatokat kínálunk,  amelyeket a résztvevők izgalmasnak, újszerűnek, kockázatosnak élnek meg, tehát nem mindig tudják alkalmazni a korábban már bevált vagy rutinosan használt megoldásaikat. Ezt a helyzetet használjuk arra, hogy viselkedésmódosításra ösztönözzük őket, majd a megélések tudatosításával és generalizálásával biztosítjuk, hogy az itt megélt tapasztalatok minél inkább kapcsolódhassanak a résztvevők hétköznapi életéhez. Akár traumafeldolgozás vagy berögzött negatív viselkedési minták is jól korrigálhatók ezzel” – mondja a pszichológus.

Számos kutatás igazolja, hogy a természeti közeg, a természet hangjai, a madárcsicsergés, a tenger vagy zöld növényzet látványa aktiválja a jutalomközpontot az agyban, és ellazult, nyugodt állapotot vált ki az emberekben – teszi hozzá dr. Unoka Zsolt.

A sémaalapú csoportpszichoterápiás ellátás a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján szakorvosi javaslatra társadalombiztosítási finanszírozással érhető el 18 év feletti fiatal- és középkorú felnőttek részére. A pácienseknek előzetesen részt kell venniük egy interjún, ahol a szakemberek felmérik, hogy az egyén számára ez a terápiás módszer hasznos-e. A természet-, és kalandterápiával kombinált sématerápia további három csoporttal 2023 tavaszán folytatódik a pályázat részeként, ezt követően dolgozzák fel a tapasztalatokat a szakemberek, és keresnek választ arra, hogy az érzelemszabályozás képessége, a jóllét, a személyiség funkcionálásának szintje, a rugalmas alkalmazkodóképesség illetve a természethez való viszony hogyan változik a sématerápia, illetve a természet- és kalandterápiával kombinált terápia hatására. Külföldi vizsgálatok alapján arra számítanak, hogy a személyiség több dimenziójában javulás érhető majd tetten többek között az érzelemszabályozásban, a társas viszonyokban és a szorongásszint csökkenésében is.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem, Bertók Anita, Kétté Alapítvány

betöltés...