A COVID-19 vírus a WC-ben is terjedhet

Mint ismeretes a SARS-CoV-2 a fertőzés során az úgynevezett ACE-2 receptorokhoz kapcsolódik a hámsejtek felszínén, amelyek jelen vannak a tüdőben és a tápcsatorna teljes területén egyaránt. A vírus tehát károsíthatja a gyomor és béltraktus teljes szakaszán, a májban és az epeutakban jelen lévő hámsejteket. A betegség során megfigyelhető, hogy nagy mennyiségű vírus ürül a széklettel, sőt még olyankor is pozitív lehet egy már gyógyultnak nyilvánított COVID-19 beteg anális tesztje, amikor az orr és garatváladékból már nem kimutatható a kórokozó. Előfordul, hogy az első tünetek megjelenése után 16 nappal még mindig megtalálható a SARS-CoV-2 a székletben. „Pont emiatt fontos lenne az igazolt COVID-19 fertőzöttek WC-használati szokásaira és a rendszeres fertőtlenítésre jobban odafigyelni közvetlenül a gyógyulást követően is.”  - emelte ki Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus főorvosa.

Minden második COVID-beteg emésztőszervi tünetekkel küzd

A fertőzötteknél igen gyakoriak az emésztési panaszok: émelygés, hányinger, hasmenés, hasi fájdalom, görcsök és súlyos esetben bélvérzés. Dr. Sike Róbert, elmondta: „Ezen tünetek nem kapcsolódnak szükségszerűen az egyéb, társult – például légzőszervi - problémákhoz. Minden ötödik betegnél csak az emésztőrendszert érintő panaszok lépnek fel izoláltan, esetleg szag- és ízvesztéssel kombinálva. A tipikus felsőlégúti tüneteket produkáló fertőzöttek 40-50%-nál viszont a betegség az emésztőrendszert is érinti, és ezek sokkal gyakoribbak és komolyabbak a súlyos, kórházban ápolt COVID-betegeknél. Sokszor már csak boncolásnál derül ki, hogy például bélvérzése is volt a COVID következtében elhunyt páciensnek. Általánosságban elmondható, hogy önmagában a koronavírus nem képes belső vérzést okozni, ugyanakkor a már meglévő hámsérüléseket a bélrendszerben, a gyomor felmaródásait, a nyelőcsővisszér tágulatot képes irritálni annyira, hogy azok vérezni kezdjenek.”

Igazolt COVID-betegség után ajánlott a máj kivizsgálása

Sok COVID-betegnél epepangásra utaló tünetek is megfigyelhetők, hasonlóan ahhoz, mintha az epeutak elzáródtak volna. Megváltoznak a laboratóriumi leletek, akár a duplájára emelkednek a máj enzimértékei, és émelygés, hányinger lép fel, pedig nincs valódi mechanikai elzáródás az epeutakban. Ilyenkor az epe kiválasztás sejtszintű zavara vezet a folyamat kialakulásához és eredményezi a tüneteket. „A COVID-betegeknek a fertőzésből való gyógyulást követően 4-6 héttel érdemes gasztroenterológushoz fordulni, aki egy ultrahangos vizsgálattal, részletes labor vizsgálattal ellenőrzi a máj állapotát és gyógyulását. Amennyiben a betegség alatt tapasztalt egyéb tünetek, székelési zavarok, hasmenés, fájdalom még hetekkel később is panaszokat okoznak, még fontosabb az orvosi konzultáció.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert.

A COVID belobbanthat súlyos emésztőszervi betegségeket

Bár nem beszélhetünk tipikus, csak a COVID-19-re jellemző emésztési maradványtünetekről, az biztos, hogy a tápcsatorna működési zavara jól kimutatható a fertőzésen átesett pácienseknél még hetekkel később is. A vírus megtámadja azokat a hámsejteket, amelyekhez kötődött, ez igaz a gyomorra, a teljes bélrendszerre és a májra, valamint jelentősen károsodik a bélflóra. Irritábilis Bél Szindróma (IBS) jelentkezhet, felszívódási zavarok léphetnek fel és fellángolhatnak korábban nyugvó állapotban lévő gyulladásos betegségek is, így például az IBD (Inflammatory Bowel Disease) is, azaz a krónikus bélgyulladás. Ráadásul a fertőzés legyőzésére kapott gyógyszerek és antivirális készítmények tovább rontják az emésztőrendszer állapotát. 

A post-COVID gasztroenterológiai kivizsgálás kötelező elemei

Dr. Sike Róbert szerint pár héttel a betegség legyőzése után mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni: ”Egyrészt sokkal könnyebb egy gasztroenterológusnál megoldást találni az emésztőszervi panaszok csökkentésére, másrészt talán még fontosabb, hogy a COVID aktivizálhat igen komoly emésztési kórképeket. Ezek a betegségek tulajdonképpen már korábban is fennállhattak, csak tünet hiányában nem tudott róluk a páciens, így fény derülhet például egy lappangó IBD-re vagy egy időskori daganatra egyaránt. Egy post-COVID kivizsgálás alap esetben labor vizsgálattal, hasi ultrahanggal és egy széklet baktériumtenyésztéssel indul a konzultáció mellett, amely szükség esetén kiegészíthető endoszkópos vizsgálattal is (gyomor- és béltükrözés).” Az Affidea Gasztroenterológiai Központban minden szükséges vizsgálatot egy helyen elvégeznek, és az ország legmodernebb endoszkópja segíti a szakembereket abban, hogy könnyen és gyorsan megtalálják a betegek számára a megfelelő megoldást.

Nyitókép: Martin Büdenbender képe a Pixabay -en.