Az alapítvány 300 alvással foglalkozó tanulmány átvizsgálása után fogalmazta meg ajánlásait. Az ideális alvásmennyiség meghatározása mellet feltüntette a még elfogadható mennyiségeket is. Eredményeiket a Sleep Health című lapban tették közzé.

Hány óra alvásra van szükségünk?

Ideális alvásmennyiség korosztályonként
 

Hogyan segíthetjük a helyes alvási szokások kialakulását?

Az első fél évben sok baba csak mozgás (hordozás, babakocsizás) közben képes elaludni, mivel ez emlékezteti őket leginkább az anyaméhre. Ebben az időszakban ez még rendben is van, 6 hónapos kor után azonban már szükségük van a nyugodt mélyalvásra, ezért ilyenkor már meg kell tanulniuk az ágyukban is aludni.

Ha eddig nem tettük volna meg, a második félévben próbáljunk meg egy fix időpontot találni a fektetésre, és a nappali alvások ritmusát is igyekezzünk kiismerni és alkalmazkodni hozzá. Az időpontok nincsenek kőbe vésve – forró nyári napokon életszerűtlen este 7-kor ágyba dugni a csecsemőt, mikor annál korábban nem is tudjuk a meleg miatt kivinni a levegőre.

Mennyi idős korig van szükség a napközbeni szunyókálásra?

A babák körülbelül hathónaposan szoknak rá a két napközbeni alvásra, 1-1,5 éves kortól pedig egyszer alszanak egy hosszabbat ebéd után. Hogy erről mikor szoknak le, nagyon gyerekfüggő. Miközben sok szülő számol be arról, hogy már a 3 évesét sem lehet letenni ebéd után, az óvodákban még mindig foggal-körömmel ragaszkodnak a kötelező 2 órás csendes pihenőhöz. Más gyerekeknek éppen az okoz problémát, hogy mikor iskolába kerülnek, még mindig igényelnének egy kis szunyókálást napközben, erre azonban – hacsak a szülő haza nem viszi őket korábban – nincs lehetőségük.

A délutáni alvásnak nincsen ajánlott felső korhatára. Manolisz Kallisztratosz athéni szakember a Kardiológusok Európai Társaságának 2015-ben Londonban megrendezett találkozóján elmondta: kutatásai szerint a délutáni pihenő csökkenti a magas vérnyomás valószínűségét, ezáltal kevesebb az esély a szívbetegségekre is.

A kialvatlanság következményei

A kialvatlanság a teljesség igénye nélkül a következő problémákat okozhatja:

• Elhízás: Aki rendszeresen 6 órát vagy kevesebbet alszik, annak szervezetében megnő a gherlin nevű hormon termelése, amely következtében leküzdhetetlen vágyat fog érezni a magas szénhidráttartalmú ételek iránt.
• Cukorbetegség: Egy 2012-es tanulmány szerint a keveset alvó fiatalok körében a leggyakoribb az inzulinrezisztencia, amely a diabétesz előszobájának tekinthető.
• Stroke: A 6 órát vagy kevesebbet alvók körében négyszeresére nő a stroke kockázata.
• Rövid és hosszú távú memóriaproblémák
• Koncentrációzavar, amely figyelmetlen közlekedéshez és akár súlyos balesetekhez is vezethet.
• Daganatok: Egy 2010-es tanulmány szerint a kevés alvás növeli a béldaganat kialakulásának valószínűségét.
• Szívbetegségek: A keveset alvók 48 százalékkal (!) nagyobb valószínűséggel lesznek érintettek valamilyen szívbetegségben, így körükben kimagasló a korai halálozások aránya.

Kapcsolódó cikkeink:

• Az alváshiány súlyos következményei, amikre nem is gondolnál
• A délutáni szunyókálás életmentő lehet
• Délutáni alvás: tényleg erőltessük?
• Mennyit kell aludnia a babának? Mit tehetünk azért, hogy kisgyermekünk jól aludjon?
• A pihentető éjszakai alvás titka: ezért ne használj éjjeli fényt a gyerekszobában (sem)

Kép: PublicDomainPictures / pixabay