Motto: „A természet megismerése három dologból fakad: helyes gondolkodás, helyes beszéd és helyes cselekedet” (Demokritosz)

J.F. Kennedy elnök (kezelés előtt, bal oldali kép és kezelés után, jobb oldali kép)

A nyári munkadömping közepette halasztani szerettem volna ennek a rövid hírnek a közzétételét. A legutóbbi beteg esete azonban arra késztetett, hogy felhívjam - még remélhetőleg - időben a figyelmet a lopakodó veszélyre, amelyet gyakran nem ismernek fel. Remélem érthető lesz a mellékelt cikk a tisztelt Olvasó számára, annak ellenére, hogy késő éjszaka írtam.

Egy fiatal hölgyet hoztak be gépkocsival hozzátartozói nagyfokban legyengült, rendkívül rossz állapota miatt. Fő panaszát hasmenés, hányinger, szédülés, ájulásérzés képezte. Előzőleg már több intézetben vizsgálták. Feltűnően alacsony vérnyomást, vérvizsgálata során alacsony nátrium és emelkedett kálium, alacsony vércukor szintet találtak. Bél- és gyomortükrözés is történt, azonban eredményei negatívak voltak. Fertőző osztály intenzív részlegére kívánták küldeni a beteget, amikor „éppen elértek” és kérték véleményemet, segítségemet, mivel előzőleg pajzsmirigy betegsége miatt más intézetben vizsgálták és kezelését elkezdték. A hozott rövid leírásból mindössze az derült ki, hogy „hypothyreosis (csökkent pajzsmirigyműködés), emelkedett TSH érték” miatt 4 héttel korábban hormonkezelést kezdtek (100ug tiroxint tartalmazó készítményt kapott).  2 hét múlva állapota romlott, rossz közérzet, nagyfokú gyengeség lépett fel (a várt javulás helyett!), amelyet később hasmenés, hányás is kísért. A rendkívül elesett állapotú beteg vizsgálata során az egész testre kiterjedő, a kéz redőit is érintő nagyfokú barnaságot (fokozott pigmentációt) észleltem.(1. ábra).

1. ábra Az ujjak és ujjredők fokozottan pigmentáltak

A nyári időben logikusnak tűnt, hogy a beteg „lebarnult”, ezért amikor aziránt érdeklődtem, hogy sokat napozott-e, elcsukló hangon nemmel válaszolt. Korábbi vizsgálatai során ennek a „barnaságnak” különösebb jelentőséget nem tulajdonítottak. A diagnózisom azonban hirtelen megszületett, amikor a szájnyálka-hártyáit is megvizsgáltam. Feltűnő volt ugyanis, hogy a fogínye is barna!!! (2. ábra).

2. ábra   Fogíny és az ujjak barnulása

Ettől kezdve a célzott vizsgálat megerősítette a csökkent mellékvese működését, „hypadréniát”. A megfelelő infúziós és mellékvese hormonpótló kezelésre állapota gyorsan javult, panaszai megszűntek és néhány nap múlva panaszmenetesen távozott otthonába.

Az eset tanulságai a következők:

• Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel (1. táblázat).  Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt.  Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta.  Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun  gyulladását  1947-ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján  Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is - miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.  
• Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.

A fenti történet szerencsére „happy end”-del végződött, sokszor előfordul azonban, hogy a beteg életét veszti és a boncolás során sem derül mindig fény betegsége okára.

Tehát a pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:

• Van-e  mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
• Meddőség, menzesz zavarok?
• Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
• Hajhullás?
• Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
• Ízületi gyulladás?
• Vitiligo (bőrfestékhiány)?
• Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
• Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
• Van-e idegrendszeri  autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
• Van-e szívizomgyulladása?

Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen!  Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
 

1. táblázat  
Attól függően, hogy a betegségek miképpen társulnak a pajzsmirigy autoimmun formáihoz a kórképeket  TAD/A TAD/B TAD/C TAD/D csoportba soroljuk