Sok zsír - magas koleszterin
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-18
A koleszterint táplálékokkal vesszük magunkhoz, de mi magunk is állítunk elő, a máj folyamatosan termeli. Nélkülözhetetlen az organizáció működéséhez, mert ebből épül fel az agyvelő, az idegszövetek, a nemi hormonok építőeleme, akárcsak a D-vitaminnak, amely a csontképződéshez elengedhetetlen.
A zsírok, vagyis a lipidek fontos funkciót töltenek be a szervezet működésében, a zsírok egy része, az úgynevezett trigliceridek energiát szolgáltatnak, egy másik típus, a koleszterin a szervek alkotóeleme. Viszont, ha túl sok a bevitt zsír, a test nem tudja feldolgozni és elraktározza, de nem csak súlyfölösleg formájában, hanem lerakódik a vérben, az erekben is. Magyarországon minden második haláleset oka vérellátási zavarokra vezethető vissza, mint például az érelmeszesedés.
A koleszterint a vér szállítja a szervekhez. De hogyan? Ez egy nagyon érdekes folyamat: mivel a koleszterin egy zsírféleség, állaga olyan, mint a faggyúé, emiatt a folyékony vér nem tudja feloldani, és nem tudja eljuttatni oda, ahol szükség van rá, ezért különféle mértékben fehérjékkel elegyedik a koleszterin. A nagyobb sűrűségű a HDL, a kisebb sűrűségű az LDL. Az a különbség köztük, hogy az LDL viszi a koleszterint a májból a sejtekhez, de a fölösleges a vérben marad és lerakódik az erek falára, majd elmeszesedik; a HDL felszedi az érpályákon lerakódott koleszterint, és visszajuttatja a májba, hogy az újra feldolgozhassa, epesavat termelhessen belőle. A magas koleszterinszint éveken keresztül nem okoz problémát, majd hirtelen - amikor már késő -, jelennek meg a tünetek.
A magas koleszterinszintért (egy-két genetikai kivétellel) az életmódunk és táplálkozásunk a felelős. Az életforma átalakításával hozzájárulhatunk a normális koleszterinszint eléréséhez. A dohányzás csökkenti a HDL mennyiségét, tehát gyengíti a védekezést a lerakódások ellen. A mozgáshiány kedvez a koleszterin növekedésének, a mozgás ezzel ellentétben növeli a HDL mennyiségét. A tartós stressz viszont az LDL mennyiségét növeli.
A sok zsír sok koleszterint termel, vagyis egyenes arány van a táplálékkal felvett zsírmennyiség és a koleszterinszint között. Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi zsírok nem. Ebből következik, hogy hús helyett inkább növényi rostokban gazdag élelmet kell magunkhoz venni.
Az ételek elkészítésében ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a zsírok kerülésére:
Zsír helyett olajjal süssünk-főzzünk
A vajat cseréljük margarinra
Az olajban sütés helyett is ajánlatosabb a párolás, grillezés
A húsról távolítsuk el a zsírt
Tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk
Tejföl helyett használjunk kefirt
Húsok közül a kevesebb zsírt rejtőket fogyasszuk: hal, pulyka, csirke, vad
A tengeri halak kedvezőek a koleszterin-anyagcserében, főleg a makréla és a lazac
A rostok csökkentik a koleszterinszintet
Italok közöl a cukros üdítők, sör nem kedvező, viszont a kis mennyiségű vörös bor igen
Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet
Tartsuk szem előtt, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál hosszabb élettartamra lehet számítani.
A koleszterint a vér szállítja a szervekhez. De hogyan? Ez egy nagyon érdekes folyamat: mivel a koleszterin egy zsírféleség, állaga olyan, mint a faggyúé, emiatt a folyékony vér nem tudja feloldani, és nem tudja eljuttatni oda, ahol szükség van rá, ezért különféle mértékben fehérjékkel elegyedik a koleszterin. A nagyobb sűrűségű a HDL, a kisebb sűrűségű az LDL. Az a különbség köztük, hogy az LDL viszi a koleszterint a májból a sejtekhez, de a fölösleges a vérben marad és lerakódik az erek falára, majd elmeszesedik; a HDL felszedi az érpályákon lerakódott koleszterint, és visszajuttatja a májba, hogy az újra feldolgozhassa, epesavat termelhessen belőle. A magas koleszterinszint éveken keresztül nem okoz problémát, majd hirtelen - amikor már késő -, jelennek meg a tünetek.
A magas koleszterinszintért (egy-két genetikai kivétellel) az életmódunk és táplálkozásunk a felelős. Az életforma átalakításával hozzájárulhatunk a normális koleszterinszint eléréséhez. A dohányzás csökkenti a HDL mennyiségét, tehát gyengíti a védekezést a lerakódások ellen. A mozgáshiány kedvez a koleszterin növekedésének, a mozgás ezzel ellentétben növeli a HDL mennyiségét. A tartós stressz viszont az LDL mennyiségét növeli.
A sok zsír sok koleszterint termel, vagyis egyenes arány van a táplálékkal felvett zsírmennyiség és a koleszterinszint között. Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi zsírok nem. Ebből következik, hogy hús helyett inkább növényi rostokban gazdag élelmet kell magunkhoz venni.
Az ételek elkészítésében ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a zsírok kerülésére:
Zsír helyett olajjal süssünk-főzzünk
A vajat cseréljük margarinra
Az olajban sütés helyett is ajánlatosabb a párolás, grillezés
A húsról távolítsuk el a zsírt
Tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk
Tejföl helyett használjunk kefirt
Húsok közül a kevesebb zsírt rejtőket fogyasszuk: hal, pulyka, csirke, vad
A tengeri halak kedvezőek a koleszterin-anyagcserében, főleg a makréla és a lazac
A rostok csökkentik a koleszterinszintet
Italok közöl a cukros üdítők, sör nem kedvező, viszont a kis mennyiségű vörös bor igen
Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet
Tartsuk szem előtt, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál hosszabb élettartamra lehet számítani.
Előző hír
Az arcápolásról
Következő hír
A legfőbb érték: az egészség
LEGOLVASOTTABB
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?
Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam.
Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.
.jpg){kind=small}
betöltés...