A body mellé nem kell repülősó
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-05
Lehet bőr, lakk, latex, akár lágy selyem, szalagokkal, harisnyatartóval vagy anélkül, szinte mindegy - újra divat a míder. Hogy praktikussága miatt? Vagy mert szexi? Darázsderekat kölcsönöz? Vagy mert akár önállóan, topként is hordható? Ki tudja... a lényeg: a nők bolondulnak érte, ahogy a férfiak is. Már a görögök és a rómaiak is... - így kezdhetjük ismerősen a történelmi fejtegetést, ami igaz. A míder fűzőre emlékeztető ruhanemű. A szó német eredetű.
Már a görög és a római hölgyek is hordtak ilyen alakformáló ruhadarabot még a bő tunika alatt is, igaz, ez közel sem volt olyan (szó szerint) lélegzetelállító, mint majdani utódai.
A divattörténet - mely párhuzamosan változott a szépségideállal - azt bizonyítja, bizony túlzásba vitték a használatát a túl szorosra fűzéssel, voltak korok, amikor megemelkedett miatta a repülősó-használat, sőt állítólag még halált is okozott olykor-olykor.
Először fából, majd fémből készült (innen az elnevezés: páncélmíder). A klasszikus míder lényege: nem a ruhadarab követte a test vonalát, hanem fordítva. A legkedveltebb a XIV-XV. században volt. A népszerűségi korszak végén, a XV. században érkezett a halcsont, amit a bálnából „nyertek”. Ekkorra a míder vállpántos, azaz fixebb lett. Oly mértékben megkedvelték a hölgyek, hogy külső darabként kezdték hordani. A magasrangú nők rosszul jártak: nekik kellett a legszorosabbra fűzniük.
A megmentő férfi
A XX. században – ki gondolná? – a férfiak emelték fel szavukat a fullasztó ruhadarab ellen.
Mi több, az orvostudomány is előállt óvó megállapításaival: a ruhadarab viselése komoly károkat okoz a nők szervezetében. Legyengítette a gerincet, a hátizmokat, egy idő után a nők fűző nélkül nem tudták volna tartani magukat. Veszélybe került a tüdő, a máj és a szív. Ráadásul igen korán, mert már hatéves korukban kötelező volt viselniük.
Aztán végül egy híres francia szabász vetett véget az önkínzásnak: megalkotta a rugalmas anyagból készült reformfűzőt.
A mai míderek funkciója mit sem változott, elsősorban alkalmi ruhák alá veszik fel a szebbnél szebb darabokat a nők, karcsúsításra, „pocaklenyomásra”, de a kényelem és az egészség mára már szempont.
Leszorít, csinosít
Ma több formája van. Például a merevített anyagú, mely tökéletesen formálja és tartja a testet. Többnyire vállpánt nélkül készül, hátul szalaggal (zsinórral) és elől vagy oldalt kapcsokkal záródik.
Létezik a bra (long-line brassiere), a hosszított melltartó. Testhez simuló, általában sztreccs anyagból merevítéssel, vagy merevítés nélkül készült felsőrész. A corsolette henger alakú, mely finom testkontúrt ad, méghozzá úgy, hogy a derék, a has és a csípő egyrészes alakformálója. A girdle inkább a csípőt szorítja, könnyű mell alatti fűző elasztikus, vagy gumírozott anyagból. A body egy darabból készül, egyes modelljei az aljuknál szétnyithatók.
Könnyed viseletként, vagy szűkebb ruha alatt az elasztikus anyag révén alakformálóként is hordható, de praktikus is, mert nem húzódik ki az alsó ruhadarab alól. A harisnyatartós változat elegáns, de ritkábban viselik. Deréktól combig érő, általában elasztikus anyagból, pánttal vagy a nélkül készül. Lehet választani!
A divattörténet - mely párhuzamosan változott a szépségideállal - azt bizonyítja, bizony túlzásba vitték a használatát a túl szorosra fűzéssel, voltak korok, amikor megemelkedett miatta a repülősó-használat, sőt állítólag még halált is okozott olykor-olykor.
Először fából, majd fémből készült (innen az elnevezés: páncélmíder). A klasszikus míder lényege: nem a ruhadarab követte a test vonalát, hanem fordítva. A legkedveltebb a XIV-XV. században volt. A népszerűségi korszak végén, a XV. században érkezett a halcsont, amit a bálnából „nyertek”. Ekkorra a míder vállpántos, azaz fixebb lett. Oly mértékben megkedvelték a hölgyek, hogy külső darabként kezdték hordani. A magasrangú nők rosszul jártak: nekik kellett a legszorosabbra fűzniük.
A megmentő férfi
A XX. században – ki gondolná? – a férfiak emelték fel szavukat a fullasztó ruhadarab ellen.
Mi több, az orvostudomány is előállt óvó megállapításaival: a ruhadarab viselése komoly károkat okoz a nők szervezetében. Legyengítette a gerincet, a hátizmokat, egy idő után a nők fűző nélkül nem tudták volna tartani magukat. Veszélybe került a tüdő, a máj és a szív. Ráadásul igen korán, mert már hatéves korukban kötelező volt viselniük.
Aztán végül egy híres francia szabász vetett véget az önkínzásnak: megalkotta a rugalmas anyagból készült reformfűzőt.
A mai míderek funkciója mit sem változott, elsősorban alkalmi ruhák alá veszik fel a szebbnél szebb darabokat a nők, karcsúsításra, „pocaklenyomásra”, de a kényelem és az egészség mára már szempont.
Leszorít, csinosít
Ma több formája van. Például a merevített anyagú, mely tökéletesen formálja és tartja a testet. Többnyire vállpánt nélkül készül, hátul szalaggal (zsinórral) és elől vagy oldalt kapcsokkal záródik.
Létezik a bra (long-line brassiere), a hosszított melltartó. Testhez simuló, általában sztreccs anyagból merevítéssel, vagy merevítés nélkül készült felsőrész. A corsolette henger alakú, mely finom testkontúrt ad, méghozzá úgy, hogy a derék, a has és a csípő egyrészes alakformálója. A girdle inkább a csípőt szorítja, könnyű mell alatti fűző elasztikus, vagy gumírozott anyagból. A body egy darabból készül, egyes modelljei az aljuknál szétnyithatók.
Könnyed viseletként, vagy szűkebb ruha alatt az elasztikus anyag révén alakformálóként is hordható, de praktikus is, mert nem húzódik ki az alsó ruhadarab alól. A harisnyatartós változat elegáns, de ritkábban viselik. Deréktól combig érő, általában elasztikus anyagból, pánttal vagy a nélkül készül. Lehet választani!
Előző hír
Jelentés a családok helyzetéről - 2008.
Következő hír
Hormonális boldogság, óh!
LEGOLVASOTTABB
Megtalálták a januárban eltűnt Egressy Mátyás holttestét
Az MTI közlése szerint azonosította a Budapesten januárban eltűnt fiú holttestét a rendőrség.
Sokkoló adat: pár nap alatt több mint harminc szabolcsi gyermek tűnt el – döbbenetes ami a rendőrségi lista mögött van
Sajnos Magyarországon nap mint nap kerülnek fiatalok a körözési listára, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye ebből a szempontból az élen jár. Az eltűnt gyerekek többsége előkerül, de akadnak, akiket évek óta keresnek. A rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy aki bármit lát vagy tud, az ne habozzon szólni, hiszen egy apró információ is életet menthet.
Foghúzás vagy gyökérkezelés? Miért jobb a mikroszkópos gyökérkezelés?
Amikor egy fog komolyan megsérül vagy mélyen szuvasodik, a páciensek gyakran szembesülnek a nehéz döntéssel: a fog eltávolítása vagy a megmentésére tett kísérlet a jobb megoldás? Ez a dilemma évtizedek óta a fogászat egyik központi kérdése. A foghúzás gyors és végleges megoldásnak tűnhet, míg a gyökérkezelés a saját fog megmentésének ígéretével kecsegtet. A modern fogorvostudomány, különösen a mikroszkópos technológia fejlődése, alapjaiban írta újra a játékszabályokat. Ma már olyan fogakat is nagy sikerrel meg lehet menteni, amelyek sorsa korábban a fogó lett volna.
Mobilon küldött, szexi üzenetek - Buktatók, példák, tanácsok
A mobilüzenetben a leírt szavakon túl a legmélyebb belső állapotunk és vágyaink is észrevétlenül átsugároznak. Hogyan válhat a tudatos üzenetküldés az intim közelség és a szexuális vágy valódi táplálójává, elkerülve a kapkodásból és a mesterkéltségből fakadó párkapcsolati csapdákat?
Elvitték a babát a kórházból: mi történik a magyar gyermekvédelemben?
Egy februárban született, egészséges újszülöttet a szülei tudta nélkül vittek el a tatabányai kórházból. Az édesanya addig naponta járt be szoptatni a csecsemőt, majd egy reggel közölték vele: a gyermeke már nincs az osztályon. Arról azonban nem kapott tájékoztatást, hogy hová került a baba, miért vitték el, és ki hozta meg a döntést. A történet nem egyedi eset, és az országgyűlési választás közeledtével a politikai szál is felbukkan.
.jpg){kind=small}
betöltés...