Bár gyakran akár -5 fok alá is csökkenhet a nappali hőmérséklet Stockholmban, keresztülbarangolva a havas városon, megszokott látvány, ahogy a kávézók előtt babakocsik sorakoznak, bennük békésen szunnyadó, gondosan bebugyolált kisdedekkel, miközben szüleik az aggodalom legkisebb jelei nélkül szürcsölgetik a forró lattét odabent.

Ez nem valami új keletű divathóbort. Körülbelül száz éve, az 1920-as években, Arvo Ylppö finn gyermekorvosnak köszönhetően kezdett terjedni a szemlélet, ami szerint a friss, oxigéndús levegőn a gyermekek mélyebben, hosszabban, pihentetőbben alszanak, vidámabban ébrednek és az étvágyuk is sokkal jobb.

A Svédországban élő Anita két kislány édesanyja. Elmesélte, hogy az óvodában gyermekei szinte az egész napot a szabadban töltik, ami a járványokkal terhelt időszakokban különösen jó dolog, hiszen sokkal kevesebb az esély egymás megfertőzésére, mintha zárt térben, meleg és párás levegőben volnának összezárva. A kicsik -15 fokig mindig kint alszanak, de ha a hőmérő higanyszála nem csúszik nulla fok alá és az apró kezecskék nem fáznak, az ebédet is a szabadban fogyasztják.

Számos tanulmány támasztja alá a kinti altatás jótékony hatásait, azonban nem árt az óvatosság. Szennyezett levegőjű környéken, vagy szmogos időszakban semmiképp nem tanácsos sok időt tölteni a szabadban, ezen kívül nagyon fontos, hogy ne fázzon, de túl melege se legyen a csemetének. Hogy megfelelően öltöztettük-e fel, legbiztosabban a nyak hőmérséklete árulja el. Ha tapintásra hűvös, elkél még egy réteg, vagy egy puha takaró. Viszont ha nagyon meleg és nyirkos, akkor bizony túl lett öltöztetve. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az újszülöttek az első néhány hétben még nem képesek izzadni és hőháztartásuk is csak a második hónap végére alakul ki, ezért az ő esetükben különösen körültekintőnek kell lennünk.

Kép: Lena Helfinger képe a Pixabay -en.

Csenge újdonsült anyuka. Őt és testvéreit is rendszeresen altatta édesanyjuk a szabadban és ő is rengeteg időt tölt odakint a négy hónapos Lujzával. Eddigi tapasztalata az, hogy a friss levegőnek köszönhetően a baba sokkal hosszabban és zavartalanabbul alszik, így minden kiszámíthatóbb és jobban tervezhető, ami nagyban megkönnyíti a mindennapokat. A hűvösebb hónapokra már most beszerzett egy báránybőr zsákot a babakocsiba, hogy a kicsi biztonságban és kényelemben szundikálhasson akár hóban, akár fagyban. Szerinte nagyon fontos odafigyelni arra is, hogy rétegesen, jól szellőző, természetes anyagokból készült, megfelelő méretű ruhákba öltöztessük a gyerekeket. Erre utal az egyik leghíresebb svéd közmondás is: „Nincs rossz időjárás, csak rossz öltözék.”

A skandináv-modellt minden kétséget kizáróan érdemes megszívlelni. Kellő odafigyeléssel, fél szemünket mindig rajtuk tartva a gyerekek kinti altatása könnyebbé teheti a család életét és jobbá a hangulatát. Az egész nap ritmusa kiszámítható, a szülő tudja, mennyit alszik kint a gyermek, aki üdén és vidáman ébred a friss levegőn eltöltött órák után.

Kép: moise gh-marian képe a Pixabay -en.