Valamikor, pályám kezdetén egy budapesti gyermekkórházban dolgoztam, és szinte nem volt olyan sebészeti ügyeleti nap, amikor ne hoztak volna egy pelenkázóról, heverőről, ritkábban babakocsiból leesett csecsemőt. Olyan babákról beszélek, akik még nem jutottak el mozgásfejlődésük azon szintjére, hogy forogjanak, kússzanak, másszanak. Olyan gondos szülőkről beszélek, akik féltve óvják gyermeküket, mindent jól akarnak csinálni és itt mégis hibáztak.
 

Sajnos a "hogy történhetett ez meg?" utólagos felvetése az eseményeket nem teszi meg nem történtté

Az értelem nem számít arra, hogy a még oldalára fordulni sem tudó csecsemő egyszer csak valamilyen csavarral mégis elmozdul a pelenkázón vagy a nagyágy közepéről, és a földön köt ki. Nem akadály ebben az sem, hogy a szülő csak néhány pillanatra lépett el, fordult el, és nem akadály a baba köré felhalmozott párna sem. Sokszor az anya csak a szekrényhez lép tiszta ruhácskáért, a fürdőszobába szalad a büdös pelussal, vagy manapság gyakoribb (sajnos), hogy a megszólaló mobilt kapja fel, és ez alatt a néhány másodperc alatt már meg is történik a baj.

A pelenkázó magassága egy csecsemő magasságának két-háromszorosa, és ez felnőttre átszámolva 3,5-4,5 méter magasságot jelent. A csecsemőnek a pelenkázóról aláhullani olyan, mintha egy felnőtt 3,5-4,5 méter magasból esne le. Rontja a helyzetet, hogy egyre több helyen van kőpadló, kevesebb helyen szőnyeg.

Bár az agy a koponyán belül védett, de eséskor odacsapódhat a koponyacsontokhoz, és ez különböző súlyosságú károsodásokat okozhat. A koponyasérülések enyhébb változata az agyrázkódás.

Agyrázkódás babakorban

Az agyrázkódás fiatal csecsemőknél ritkább, mert a nyitott kutacs és varratok miatt a koponyacsontok elmozdulnak és nem ütköznek akkora erővel az aggyal. Ugyanakkor ennek a korosztálynak viszont sokkal sérülékenyebbek az erei és a koponyán belüli vérzés esélye sokkal nagyobb. A koponyacsontok törése is könnyebben bekövetkezik.

Az agyrázkódás tünetei csecsemőknél:
 

• eszméletvesztés (ezt valószínűsíti, ha esést követően nem sírt fel azonnal a gyerek)
• hányás (főleg ha többször előfordul, vagy ha látencia idő után következik be)
• a sírási hang megváltozása
• bódultság
• zavartság
• fény- és hangérzékenység

Az agyrázkódás tünetei nagyobb gyereknél:
 

• emlékezetzavar (nem emlékszik a történtekre, de az előtte és utána következő eseményekre igen)
• fejfájás, egyensúlyzavar

Ezek mind agyrázkódásra utalnak. Az agyrázkódás átmeneti zavar, az esetek többségében maradványtünetek nélkül gyógyul.

Fő veszélye, hogy ugyanilyen, vagy nagyon hasonló tünetek jellemzik a súlyosabb koponyasérüléseket, illetve ezen tünetek mögött súlyos agysérülés, vérzés is megbújhat.

A koponyaalapi törés tünetei

A koponyacsontok törése bekövetkezhet a koponyaalapon (elülső, középső és hátsó árokban) és a boltozaton. Ezek veszélyes sérülések, mert ilyenkor nem csak a koponyán belüli vérzés valószínűsége nő meg, de a koponyaalap töréseinél a koponyaüreg "megnyílik" és a fertőzésveszély igen nagy lesz. A fülből, orrból szivárgó, a hátsó garatfalon lecsorgó véres-vizes váladék koponyaalapi törést jelez. A koponyán, a fül mögött tapintható vérömleny szintén figyelmeztető jel.

A csecsemők "fejnehezek", így az esést követően a fejsérülés a leggyakoribb, de sérülhetnek a végtagok, a kulcscsont és ritkábban ugyan, de a hasüregben lévő szervek is. Hasi sérülésre utalhat a feszes has, az egyre fokozódó sápadtság, verejtékezés, a véres vizelet.
 

Mi a teendő, ha a baba leesett valahonnan?

Még mielőtt csokorba szedném, szögezzük le: megelőzés, megelőzés, megelőzés!!!

Ne gondoljuk, hogy úgysem, lehetetlen, kizárt dolog, csak egy pillanat stb.

Ha megtörtént a baj, mindenekelőtt próbáljuk nyugalmunkat megőrizni, hogy minél bölcsebben tudjunk eljárni. Ha eszméletlen a gyermek, óvjuk a félrenyeléstől. Ha sír, nyugtassuk meg, várjunk egy kicsit. Eközben fel kell mérni a körülményeket, milyen magasból esett le a baba, aludt-e vagy ébren volt. Az alvó baba izomtónusa csökkent, fokozottan sérülékeny.

Az első és legfontosabb kérdés az eszméletvesztés felmérése. Ha az esést követően azonnal felsírt a baba, nem valószínű, hogy eszméletét vesztette, de ha a koppanást rövidebb, hosszabb ideig csend követte, alapos a gyanú egy eszméletvesztésre, ez már nagyobb bajt, komolyabb sérülést, de minimum agyrázkódást jelent. Az eszméletvesztés hosszabb-rövidebb ideig fennállhat, de bármilyen gyorsan is rendeződik, orvosi ellátást, megfigyelést igényel.

Ha nem történt eszméletvesztés, próbáljuk felmérni, milyen sérülések következtek be az eséstől. Figyeljük meg a kicsi viselkedését, mozgását. Óvatosan tapintsuk át a fejét, dudort, szokatlan kiemelkedést, "lépcsőt" keresve. Nézzük meg a szemmozgásokat, ha tudjuk, a pupillákat, egyformák-e. Figyeljük meg, légzéskor szimmetrikusan emelkedik-e a mellkas mindkét oldala, és persze azt is, szabályos-e (ha kicsit gyorsabb is) a légzése.

Tapintsuk meg óvatosan a kulcscsontokat (a kulcscsonttörés nem ritka az ilyen eséseknél) és a végtagokat. Ha valahol fájdalmat jelez a gyermek, lehet zúzódás, törés, ficam. Ne mozgassuk. Ha a gyerek a végtagjait szabadon, szimmetrikusan mozgatja, az jó jel.

Amennyiben a fejen vérző seb van, arra tegyünk steril lapot és ne öblögessük, mossuk vízzel, mert ezzel csak fokozzuk a vérzést. A fejsebek, de különösen a száj és környéke még jelentéktelen sebzésnél is erősen tud vérezni, nehezen csillapítható, de legtöbbször ijesztőbb, mint amilyen veszélyes.

Ha eszméletvesztés, vagy annak gyanúja áll fenn, mindenképpen kórházi megfigyelésre lesz szükség, ilyenkor ezekkel a "vizsgálatokkal" ne töltsük az időt, a szakorvos úgyis elvégzi majd.

Feltétlen mutassuk meg orvosnak a leesett gyermeket, ha:
 

• 1,5 éven aluli
• eszméletvesztés volt
• folyadék-, vérszivárgást észlelünk az orrból, fülből
• többszöri hányás esetén
• bágyadtság, aluszékonyság, magatartás, viselkedés változás lép fel
• nem múló vagy éppen fokozódó sápadtság, verejtékezés

Nagyobbaknál ezeken túl:

• látászavar (kettőslátás, homályos látás)
• fejfájás
• beszédzavar
• emlékezetkiesés
• furcsa légzés
• összességében nem tetszik valami a gyereken

Ezekben az esetekben akár a mentő hívása is indokolt lehet.

Körzetemben már az újszülöttkori vizsgálatnál arra tanítottam a szülőket, legyen ösztönös, rutinszerű, hogy a csecsemőt egyetlen másodpercre sem hagyják magukra a pelenkázón, az ágyon, még akkor sem, ha abban a korban szinte elképzelhetetlen, hogy leesik. Olyan legyen ez, mint amikor az úton való átkelésnél már az egészen pici gyereknek sulykoljuk a "balra néz, jobbra néz" sémát, hogy mire egyedül közlekedik, már a vérében legyen.
Fiatal szülőknek önmagukban kell kialakítani a "nem hagyom ott egy pillanatra sem, felveszem, ágyba teszem, földre teszem, amíg félrelépek, kiszaladok" sémát, hogy mire mozgásánál fogva leeshet a gyerek, addigra a szülőben ez már egy reflexszé váljon. Ha ezt begyakorolják, nem kell később a "hogyan fordulhatott elő?" kérdést feltenniük.

Statisztikák szerint a gyermekek 10 %-a legalább egyszer elszenved egy olyan balesetet, amely a koponya sérülésével jár. A csecsemőkori koponyasérülések többsége megelőzhető, kivédhető tudatos magatartással, és egy gondos szülőnek mindent meg kell tennie azért, hogy gyermeke ne ebbe a 10%-ba tartozzon, és ez csecsemőkorban csak a szülőn múlik.

Kiegészítésképpen néhány homeopátiás gyógyszer, melyek segítenek a tünetek enyhülésében és a gyógyulásban. A homeopátiás gyógyszereket a kötelező elsősegélynyújtás után és nem helyett kell adni, és szedésük nem menetesít a szakorvosi ellátás alól.

• Arnica: sérülések, zúzódások, kiserek nagy szere. Minél hamarabb kezdjük adni, annál jobb a hatása. Segítségével az ütések nyomán keletkező kék foltok, púpok (véraláfutások, vérömlenyek) kevésbé alakulnak ki, gyorsabban felszívódnak. A csonttörések jobban és gyorsabban gyógyulnak. Az Arnica-t amint lehet kezdjük a sérültnek adni C, CH 30 potenciában kezdetben akár ½ óránként, később ritkábban. A golyókat kicsi vízben feloldhatjuk, és az oldatból csepegtethetünk a sérült szájába.
• Staphysagria: fájdalmas repesztett sebek esetében néhány adag C,CH30 csökkenti a fájdalmat és gyorsítja a sebgyógyulást.
• Ledum: törések esetében az Arnica mellett adva igen hasznos C,CH30 potenciában napi kétszer, néhány napon át.
• Symphytum: C,CH 5-9 hígításban adható a tört csontvégek összeforrásának elősegítésére, 1-2 héten keresztül, napi 1-2-szer.
• Na sulfuricum: a fej és koponyasérülések, agyrázkódás után fellépő, sokszor hetekig, hónapokig elhúzódó panaszok kezelésére bevált gyógyszer. A már gyógyult beteg visszatérően fejfájással, álmatlansággal vagy ingerlékenységgel küzd. C,CH 30 Na sulfuricum néhány adagja teljes panaszmentességet idéz elő.

Indexkép: pixabay - heymattallen