Míg a vízben oldódó vitaminokat nem, addig a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes raktározni. Ez utóbbiba tartozik az A,D,E,K vitamin.

A természetben a K-vitamin két fő formában van jelen:

• K1-vitamin, vagy fillokinon, amit a zöld növények szintetizálnak
• K2-vitamin, vagy menakinon, amelyet a bélbaktériumok állítanak elő

A K-vitamin további változatai szintetikusan előállított vitaminhatású vegyületek, amelyek tulajdonképpen vitamin előanyagok.
 

Mire jó a K-vitamin?

A K-vitamin legfontosabb szerepe, hogy befolyásolni tudja a vér alvadási képességét, és segít azon fehérjék összetapadásában, amelyek elengedhetetlenek a véralvadásban. Hiányában a véralvadásban szerepet játszó véralvadási faktorok (a II – prothrombin, illetve a VII, IX és X faktorok) nem termelődnek megfelelő mennyiségben a májban.

Ezen kívül a K-vitaminnak a csontképző folyamatokban, a csontsűrűség egészséges szinten tartásában is nagy szerepe van: szedése javíthatja a csontok alakját és előnyösen hathat a csonttömeg növekedésére is. A K- és a D-vitamin segít, hogy a fehérjék beépülhessenek a csontokba, ami azért fontos, mert ezen fehérjék nélkül a csontok nem lennének képesek megkötni az ásványi anyagokat.

Nem utolsó sorban a szív- és érrendszeri betegségek - mint az érelmeszesedés - megelőzésében is fontos szerepet játszik a K-vitamin.
 

Hogyan juthatunk hozzá a K-vitaminhoz?

A sötétzöld leveles zöldségek, mint a spenót, brokkoli, fejes saláta, kelbimbó, kelkáposzta gazdagok K1-vitaminban. A K2-vitamin természetes formában megtalálható a baktériumos erjesztéssel készülő élelmiszerekben, például az érlelt sajtokban és a túróban, valamint a vastagbél baktériumai (pl. E.coli, B.fragilis) is szintetizálják.
Kis mennyiségben előfordul a húsokban, tojásban is, de a máj és a zöld tea is hasznos K-vitamin forrás. Felszívódása általában a vékonybélben, epe segítségével történik, és emellett nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségben fogyasszunk különböző olajokat, például olíva- vagy repce olajat, mert ezekben tud a legjobban oldódni ez a vitamin.
 

Mennyi K-vitamint vigyünk be a szervezetünkbe naponta?

Nincs teljes egyetértés a mennyiséget illetően, mert a K-vitamin hiányát nehéz előidézni. A javasolt adag 0,5-1,0 μg /kg/nap.

Az ajánlott mennyiség

• csecsemőknek 2 μg/nap,
• gyerekeknek 30-75 μg/nap,
• és 70-100 μg/nap felnőttek számára.

Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék K1 vitaminja és a bélbaktériumok által előállított K2 vitamin kb. 50-50%-ban fedezi.
 

Mik a K-vitamin hiány tünetei?

K-vitamin hiányra utalhat, ha a legkisebb sérülés esetén is lassan áll el a vérzés, vagy a bőrt ért kisebb horzsolás is kékes-feketés nyomot hagy. A gyakori orrvérzés is felhívhatja a figyelmünket hiányállapotra. A laboratóriumi vizsgálatok közül K-vitamin hiányára utal a lassú véralvadási idő és az alacsony prothrombin aktivitás.

Felnőttekben a különböző májbetegségek, epehiány, Crohn betegség, antibiotikumok hosszan tartó alkalmazása, egyes koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedése okozhat K-vitamin hiányt.
 

Melyek lehetnek a túladagolás tünetei?

K-vitamin túlzott bevitele általában nem jár mérgezési tünetekkel, de 100 μg-nál nem ajánlott többet bevenni, mert hosszú távon hasi fájdalmat, emésztési zavarokat, nyugtalanságot, emelkedett májenzim értékeket, sárgaságot, májkárosodást, bőrkiütéseket okozhat, valamint növelheti a thrombosis készséget.
Az enyhe mellékhatások orvosi beavatkozás nélkül is rendeződnek.
 

Miért kell az újszülötteknek K-vitamint adni?

Nemcsak a koraszülöttek, de az újszülöttek is megszületésükkor alacsony K-vitamin szinttel rendelkeznek.

Egyrészt a terhesség alatt a K-vitamin csak korlátozott mennyiségben kerül az anya szervezetéből a méhlepényen át a magzatba, másrészt születéskor az újszülöttek bélrendszere steril, ennek megfelelően saját vitamintermelésre még nem képesek.

A K-vitamint újszülöttek és csecsemők esetében olyan vérzések megelőzésére és kezelésére használják, amelyek a véralvadási rendszer fejletlensége miatti vérzékenység következtében alakulnak ki. Ezt a ritka kórképet újszülöttkori vérzékenységnek nevezik. Már a megszületést követő első napon jelentkezhet vérzés, kialakulhatnak bőr- és nyálkahártyavérzések, gyomor- és bélrendszeri vérzések, de súlyos esetben akár az agyvérzés is jelentkezhet. Leginkább a koraszülöttek veszélyeztetettek.
 

Mikor és hogyan kell K-vitamint adni a babának?

Minden babának az újszülöttkori véralvadási rendellenességek elkerülése érdekében szájon keresztül (orálisan) vagy vénásan K-vitamint kell kapnia, erre a célra szintetikus K1-vitamint (fitomenadiont), más néven Konakiont alkalmazunk.

A Konakion receptköteles készítmény és ampullás csomagolású, ahol egy ampulla egy dózist (2 mg) jelent. A készítmény nevében a "paediatric" szó utal arra, hogy csecsemőgyógyszerről van szó. A dobozon fel van tüntetve, hogy injekció, azonban szájon keresztül is beadható a készítmény, meg kell itatni a csecsemővel.

Legegyszerűbben lefejt anyatejjel összekeverve, a dobozban található fecskendővel vagy kanállal lehet beadni.

Arra kell figyelni, hogy az ampullát óvatosan nyissuk ki, mivel az élesen törik, és elvághatjuk vele a kezünket könnyedén, valamint felbontás előtt érdemes megnézni, hogy az oldat tiszta és lejárati időn belüli legyen, ne váljon szét, és ne legyen zavaros. A jó oldat lehet enyhén opálos, sárgás színű, de részecskéktől mentes.

Időre vagy közel időre (36. terhességi héten vagy azután) született, 2500 gramm-nál nagyobb súlyú, érett újszülöttek már az első adagot is (2 mg) szájon át (orálisan) kapják meg. 4-7 nap múlva (már otthon) egy második, 2 mg-os (1 ampulla), majd 1 hónapos korban egy harmadik adagot kapnak szájon keresztül.

Koraszülöttek (36. terhességi hét előtt, 2500 gramm-nál kisebb súlyú) vagy vérzés szempontjából különösen veszélyeztetett, időre született újszülöttek a Konakion-t injekcióként vagy állapottól függően szájon keresztül kapják meg születéskor.

A kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek alacsony a K-vitamin szintje, mivel az anyatejbe kevés K-vitamin választódik ki, ezért javasolt a K-vitamin-adása.

Azonban ha a szoptatott csecsemőnél a negyedik-hatodik hónaptól elkezdődik a hozzátáplálás (napi gyakorisággal főzeléket, gyümölcsöt is tartalmaz az étrend), az már fedezi a csecsemő K-vitamin igényét, így nem lesz szükség a K-vitamin további adagolására.
A tápszerek kellő mennyiségű K-vitamint tartalmaznak, ennek pótlását egy tápszerrel táplált csecsemő nem igényli. Akik már megkaptak két adag szájon keresztüli K-vitamint, további K-vitamin-pótlásra nincs szükség.

A legfontosabb azonban azt szem előtt tartani, hogy bár ezen ajánlások segítségével viszonylag könnyen meghatározhatjuk a K-vitamin adagolását, az ideális arány minden gyermek számára eltérő. Lehetséges, hogy orvosunk egyénre szabottan határozza meg gyermekünk számára a szükséges K-vitamin mennyiséget.

Dr. Martonosi Ágnes

Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.

Forrás: gyogyhirek.hu
Indexkép: Profile / pixabay