Sokan  - köztük a gyerekorvos és a védőnő is - próbálnak jószándékúan segíteni, de sokszor épp ellenkezőleg, csak azt érik el, hogy ahelyett, hogy gyermeked fejlődését csodálnád, folyamatosan görcsbe ránduló gyomorral figyeled, mit nem tud még a kicsi, ami már elvárható lenne. Az alábbi pontok tipikusan a segítő szándékú rokonok és barátok figyelmének fókuszában állnak, nem véletlenül. Valóban ezen témák köré csoportosul a legtöbb nehézség. Ha valaki tényleg hasznos tanácsokkal lát el, fogadd meg azokat! Ne hagyd azonban, hogy elvegyék tőled az önfeledt babázás örömét és főleg ne engedd, hogy feleslegesen nyomasszanak. 

1. Tej

Még meg sem született a kisbabád, de már érzékelheted: az anyatej körül igen sok elvárás gyűrűzik, hiszen valóban ez a legjobb, amit gyermekednek adhatsz a kezdeti időkben. Ritkán hangzik el azonban, hogy különböző okokból előfordulhat, hogy egy anyuka nem képes bőségesen és hosszasan szoptatni gyermekét. Nem csoda, ha eleve kissé szorongva állsz neki az első szoptatásnak. Ne lepődj meg, ha már a kórházi ágyon ilyen üzenetek lepik el a telefonodat: „Gratulálunk! Van már elég tejcsi?” Mi az, hogy már? Mi az, hogy elég? Egy apró mondat is rengeteg feszültséget kelthet benned pont egy olyan helyzetben, amikor a legkevésbé volna rá szükséged. A kezdeti tejbelövellésről, a későbbi tejszaporítás módjáról vagy az előnyös szoptatási pozíciókról most itt nem ejtünk szót. Ha a dolgok nem mennének a maguk rendje szerint, úgyis meg fogod találni a megfelelő személyt (pl. egy szoptatási tanácsadót – akár már a kórházban), aki segíteni fog. Ne feledd azonban: ha bármilyen okból végleg fel kell hagynod a szoptatással, még mindig ugyanolyan jó anya vagy. A tápanyagokat és az intim közelséget megadhatod gyermekednek más módon is, kisbabád 6 hónapos korától pedig úgyis fokozatosan át fog térni a szilárd étrendre, és semmiben nem fog különbözni szoptatott kortársaitól.
 

2. Súlygyarapodás

Ha nincs otthoni mérleged, lesz egy pár izzasztó pillanatod a védőnőnél, mikor a státuszok alkalmával leméri kisbabádat és megrajzolja a kicsi percentilis görbéjét. Ez az a diagram, amelyről valószínűleg nem hallottál még mielőtt kisbabád született, később azonban sok anyuka figyeli szorongva, hogy gyermeke a „normál” tartományba esik-e. Ne feledd, minden kisbaba egyedi eset, külön érdemes kezelni a koraszülötteket vagy a speciális genetikai örökséget, könnyen lehet, hogy egy csecsemő később, a hozzátáplálás során kezd izmosodni és többet nyomni a mérlegen. Az is ritkán hangzik el, hogy ha egy gyermek hosszban sokat gyarapodik, szinte biztos, hogy súlya stagnálni fog, érdemes tehát a két értéket együtt kezelni. Ne aggódj, ne gyanakodj azonnal valami allergiára és ne nyúlj rögtön a tápszer után. Légy türelemmel, hagyj időt kisbabádnak, hogy összeszedje magát.
 

3. Alvás

Sokan tudni vélik, hogyan és mennyit kellene gyermekednek aludnia, mi több, még weblapokat is találhatsz kalkulátorokkal, melyek megmutatják, egy adott életkorhoz mennyi alvás tartozik. A valóság azonban az, hogy kisbabád alvásának titkát egyedül ő ismeri, lesznek időszakok, amikor te magad is csak találgathatsz: miért nem alszik, hogy altassam, túlpörgött-e vagy nem álmos...stb. Sokat változott az altatáshoz, alváshoz való hozzáállás a pszichológia fejlődésével, ne csodálkozz tehát, ha az előző generáció értetlenül áll azelőtt a tény előtt, hogy 2 hónapos kisbabád még mindig nem alussza át az éjszakát. Ne idegeskedj, inkább tájékozódj, keresd más, tapasztaltabb anyukák társaságát, akik hasonló szemlélettel nevelik gyermeküket mint te. Minden kisbaba más, van, aki 3 órákat alszik délutánonként, és van olyan is, aki fél órás szundításokkal tarkítja a napot. A legfontosabb azonban: tarts ki! A hosszadalmas altatás és az éjszakai kelések nagyon megterhelőek minden édesanya számára, idővel azonban egész biztos, hogy a te gyermeked is képes lesz arra, hogy egyedül aludjon el és éjszaka sem fog felriadni. A helyzet egyre könnyebb lesz, és ha volt egy nehezebb éjszakátok, egyáltalán nem biztos, hogy mostantól az összes ilyen lesz

4. Mozgásfejlődés

„Emeli már a fejét mindkét irányba?” – hangzik a védőnői kérdés. Az első pont tehát a fejemelés és innen elvárások sorozata következik kisbabád mozgásával kapcsolatban. Forog-e, melyik irányba, hogyan? Megvolt-e a kúszás, ha igen, szabályos volt-e, vagy ne adj Isten teljesen kimaradt ez a lépcső gyermeked mozgásfejlődéséből? Ugyanez következik a mászással, álldogálással, járással stb. Valóban nagyon fontos, hogy gyermeked mozgását az első pillanattól fogva figyeld, hiszen ha bármilyen probléma merülne fel, rendkívül lényeges a mielőbbi korai fejlesztés. Gyermekeink azonban a mozgásfejlődés területén is nagyon diverz dolgokat tudnak produkálni, és elképzelhető, hogy pont a te kisbabád lesz az, aki egy kicsit kényelmesebb az átlagnál, minden mozgásformát kicsit később sajátít el, néhány év múltán azonban alig tudod majd leültetni az asztal mellé, hogy egyen pár falatot. Itt is érdemes józan eszű, jószándékú segítőkkel, szakemberekkel körülvenned magad. Ne idegeskedj, ha nem indokolt, minden eltérés ellenére valószínűleg a te gyermeked is ugyanúgy fog sétálni 20 év múlva az utcán, mint bármely másik fenőtt.
 

5. Evés

Sokan reménykednek abban, hogy amint csökken a szoptatás elsődlegessége, a gyermek táplálása is leegyszerűsödik. A valóság azonban az, hogy bármíly izgalmas is a hozzátáplálás, ez a terület is számos nehézséget rejthet magában. Kezdve az eltérő irányzatokon (pépes vagy falatkás hozzátáplálás), a számos kerülendő vagy óvatosan bevezetendő allergénen át, egészen addig a banális tényig, hogy bizony minden gyermeknek lehet válogatós korszaka, amikor hiába izzadsz a konyhában, gyermeked nem hajlandó kinyitni a száját az adott menüre. Ne idegesítsd fel magad, ha azzal nyomasztanak, hogy kisbabádnak már rég kanállal kéne önállóan ennie, vagy hogy biztosan te rontottad el és ezért válogat. Tény, hogy szülőként komoly hatással lehetsz gyermeked későbbi ízlésére, itt is igaz azonban, hogy minden gyermek más. Figyeld kisbabád ritmusát, és ha elég érettnek látod, tegyetek egy újabb lépést a felnőtt étkezéskultúra irányába!

Fotó: Ivone De Melo-tól a pexels.com-on