A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Érdekességek a nagyvilágból: Török szokások és babonák, ha érkezik a baba

K. Tengeri Dalma - 2021-01-15
A babavárás önmagában egy csoda. Vajon milyen babonák és szokások veszik körül azokat, akik Törökországban élnek?
Érdekességek a nagyvilágból: Török szokások és babonák, ha érkezik a baba

Sokan vagyunk, akik lekopogjuk, hogy a szerencse el ne pártoljon tőlünk, vagy összerezzenünk, ha átszalad előttünk egy fekete macska. A népi babonák egy misztikus világot képviselnek, amikor egyszerűbb a természetfeletti erőkre fogni azt, amire talán nincs is racionális magyarázat. A babavárás önmagában egy csoda. Vajon milyen babonák és szokások veszik körül azokat, akik Törökországban élnek?

A gyermekáldással és gyermekszületéssel kapcsolatban rengeteg hiedelem és népszokás létezik Törökországban is. Ezek egy része ma már eltűnőben van, míg némelyek csak bizonyos régiókban ismertek, íme néhány azokból, amelyekben még ma is nagyon sokan hisznek.

A várandósság ideje alatt
 

1. Milyen ételt kíván a kismama?

Árgus szemekkel követik a kismamát, ha nyilvánosan is előrukkoltak a nagy hírrel; mindenki azt figyeli, milyen ételekhez nyúl az asztalnál. Úgy tartják, ha az édes ételeket kívánja, valószínűleg kisfiút vár, de ha a sós, vagy a savanyú ízek hozzák lázba, kislány lakik a pocakban. Személyes tapasztalat: mivel idehaza éppen fordítva van, egy kétnemzetiségű családban 100%-os bizonysággal azt lehet megállapítani, amit csak akarunk.
 

2. Mire nézzen, vagy ne nézzen a várandós kismama?

A hiedelem szerint a terhes nőnek nem szabad csúnya emberekre, majomra vagy tevére emelnie a tekintetét, mert félő, hogy csúnya lesz a születendő gyermeke. Kerülnie kell a temetést, és semmiképpen nem vethet pillantást a holtakra.

Ellenben nagyon is jó, ha a Holdra vagy szép küllemű emberekre néz, és az is ajánlott, hogy minél többször szívja be az illatos rózsa illatát. Mindezektől nem várnak többet, mint hogy a gyermek szép legyen.
 

3. Hajvágás? Csak azt ne!

A mai napig sokan hisznek abban, hogy a terhesség alatt nem szabad vágatni a hajból, mert azzal a gyermekük életét rövidítik meg. Akik hisznek is, meg nem is, úgy oldják meg, hogy bár vágatnak a hajukból, de megtartanak egy tincset, amelyet gondosan ápolnak a baba érkezéséig.
 

4. Csúcsos vagy kerek a has formája?

A csúcsos has Törökországban is fiút rejteget, míg a kerek kislányt.
 

5. Most kell imádkozni!

Azt mondják, hogy a várandós nők imája hatványozottan meghallgatásra talál odafönn, ezért sokan kérhetik a kismamát, hogy rebegjen el egy imát valakiért vagy valamiért.
 

Szülés után

 

1. Piros szalagot az új anyuka hajába!

A hiedelem szerint, ha az új anyuka szülés után egy piros szalagot köt a hajába, az megvédi őt és a babáját az “albiz” démontól. Szerintük a démon a szülés utáni időszakban bukkan fel, és jelenléte miatt az anya elhidegülhet a csecsemőjétől. Úgy tűnik, a gyermekágyi depresszió tünetei már régen is ismertek voltak.
 

2. Feldíszített bejárati ajtó

Ha megérkezik az új családtag, az anyagot nem kímélve díszítik fel a baba és mama kórházi szobájának ajtaját, vagy az ágy környékét. Óriási tüllből készült, cuki kompozíciókat aggatnak fel mindenhová: ha kisfiú érkezett, babakékből, ha kislány, akkor rózsaszínből. Amint a család hazamehet, a díszítés kikerül a bejárati ajtóra vagy a babaszoba ajtajára ezzel hirdetve mindenkinek, hogy bővült a család.
 

3. Az újszülött védelme szemmel verés ellen

A török emberek úgy tartják, hogy a nazar boncuğu, vagyis „szem” amulett megvédi a viselőjét a szemmel verés és az ártó tekintetek ellen. Hisznek benne, hogy bizonyos emberek pusztán a tekintetükkel képesek rontást, betegséget vagy akár halált is okozni, de a kék színű amulett jelenléte megakadályozza, hogy a rossz bekövetkezzen. A sötétkék, fehér, sárga és fekete koncentrikus körökből álló, szemet jelképező talizmán egészen pici méretben is kapható, amelyet egy apró biztostűvel szokás feltűzni a kisbaba ruhácskájára vagy a mózeskosárra. Legkésőbb a kórház elhagyása előtt biztosan felkerül az újszülöttre, mert a baba kint találkozik először a nagyvilággal.  

Az amulett viseletén túl az is szokás az első időszakban, hogy egy vékony kendővel takarják le a babkocsit vagy a mózeskosarat, hogy a baba teljesen rejtve maradjon a kíváncsiskodó és irigykedő tekintetek elől.
 

4. A leesett köldökcsonknak ereje van, nem szabad kidobni!

Az első hallásra bizarrnak tűnő hagyomány szerint a szülők nem dobják ki a leeső köldökcsonkot. Attól függően, hogy milyen jövőt szánnak gyermeküknek, elássák az azt szimbolizáló objektum, épület közelében. Ha azt szeretnék, hogy tanult ember legyen, egyetemnél rejtik a földbe a köldökcsonkot, ha pedig egy folyóba dobják, akkor azt kívánják, hogy gyermekük valahol máshol keresse a boldogulást.
 

5. Mit hoznak a rokonok ajándékba?

A babanézőbe érkezők különböző értékű ajándékot hoznak, amely mindig attól függ, milyen közeli viszonyt ápolnak a szülőkkel. Ha egészen közelit, aranyérmét vagy aranytallért ajándékoznak a kisdednek, amit egy pici biztostűvel tűznek fel a baba ruhájára. Az aranyérme értéke a súlytól függ: létezik negyed arany, fél arany és egész arany, ez utóbbit a közeli családtagok ajándékozzák a babának, és komoly hozzájárulásnak számít. Az összegyűlt aranyérméket a szülők később eladják, és az értük kapott összegből azt vásárolnak, amire szükségük van.

A többi látogató általában babaruhát hoz az első látogatás alkalmával.
 

6. Babacukorkával kínálják a babanézőbe érkezőket

Az édesség fontos a török kultúrában, mert azt tartják, hogy a vendégnek kínálva megédesíti a beszélgetést. Különösen ünnepek alkalmával, de hétköznapokon is kikerülhet a cukorkás tál az asztal közepére, és a házigazda minden vendéget megkínál belőle.

A cukorka a kisbaba születésekor is fontos szerephez jut, az erre az alkalomra készített kis ajándékot, a bebek ºekerit (ejtsd: bebek sekeri) nevezik szó szerinti fordításban babacukorkának. Néhány szem édességet díszes kis tüllcsomagba tesznek, amin általában rajta van az újszülött neve és születési dátuma is. A babanézőbe érkező látogatók mindegyike kap belőle emlékbe.
 

7. Gyermekágyi serbetet kínálnak mind a vendégeknek, mind az anyukának

A fűszerekből, cukor hozzáadásával főzött lohusa ºerbetit (ejtsd: lohusza serbeti) elsősorban a kismamáknak készítik, mert úgy tartják, hogy serkenti a tejelválasztást. A tejszaporításon túl fontos kelléke a vendéglátásnak, mert a babanézőbe érkező vendégeket is szokás ezzel kínálni.

A tömbökben kapható “lohusa cukor” a fűszeresnél szerezhető be, szegfűszeg, fahéj és piros ételszínezék is található benne, ez utóbbitól kapja jellegzetes rubintvörös színét. A vízben frissen feloldott lohusa cukorhoz ízlés szerint további cukrot, szegfűszeget, fahéjat, gyömbért és szerecsendiót adnak. Az eredmény nagyon édes, de Törökországban ezen nem lepődünk meg.
 

8. Újszülött bőrápolás

A kisbaba már kéthetes kora körül egy különleges bőrápolási ceremóniában vehet részt. A mézből, sóból, őrölt fahéjból, szegfűszegből és a babértermés őrleményéből kikevert krémet felkenik a pici testére, különös tekintettel a testhajlatokra és a talpakra. Ezután egy meleg törölközőbe csavarják, és mintegy 20-30 perc elteltével lefürdetik.

A népi hiedelem szerint a természetes anyagokból készült keverék a bőrápoláson túl segít megelőzni az izzadékonyságra való hajlamot is. Maga a szokás az égei-tengeri és földközi-tengeri régióban terjedt el, hisz a babérfa eredendően itt honos. Régebben az eseményt kisebb-nagyobb rokoni összejövetel és vendéglátás követte.
 

9. A 40 napos szabály

Bár manapság már sokan nem tartják be, egészen a közelmúltig elvárt volt, hogy a baba és a mama a szüléstől számított 40. napig ne hagyja el a lakást, nehogy odakint elkapjanak valamilyen betegséget. Úgy hiszik, hogy 40 napra van szükség ahhoz, hogy a baba teljesen átálljon az anyaméhen kívüli életre, és a mama is visszaszerezze erejét.

Van, ahol még most is él az a népszokás, hogy a kisbaba születése napján egy sziklából 40 darab kődarabot pattintanak le, és egy aranytallér társaságában egy edénybe teszik. Ha a kisdedet majd fürdetni fogják, csakis az a víz érheti, amit ebből az edényből öntenek rá, benne a kövekkel és az aranyérmével.

A 40. nap egyfajta ünnepnap a család életében. Nőrokonok látogatnak el a babás házhoz, és segítenek azt kitakarítani, rendbe hozni. Miután mindennel elkészülnek, az anyuka is elvonul tisztálkodni. A nőrokonok viselik gondját a babának, és kezdetét veszi a rituális fürdetés. A már elkészített fürdővízbe egy tojáshéj segítségével pontosan 40 adag vizet mernek abból az edényből, amelyben a kövek és az aranytallér van. A fürdetést követően szépen felöltöztetik a babát, aki ekkor találkozhat a szintén alkalomhoz illő ruhát viselő anyukájával. A család az apukával együtt indul el az első közös sétájára.

Egy olyan ismerős családot látogatnak meg, akiket tisztelnek és életvitelüket követendőnek tartják. Úgy hiszik, hogy a látogatás hatására a baba is hasonló életet fog élni. A meglátogatott család a vizit végén nem engedi üres kézzel távozni a babát és szüleit, tojást, cukrot és pénzt adnak nekik, ami a pici eljövendő életében a gazdagságot és termékenységet szimbolizálja.

A 40. napon a család, a barátok és a szomszédok ismét összejönnek, hogy együtt ünnepeljék a kisbaba kilépését a nagyvilágba.

Fotó: Hans Braxmeier-tól a pixabay-en

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja