– Adria, milyen személyes élmény vagy élmények indítottak erre a pályára, hiszen diákként még tudományos pályára készültél?

Igen, lexikográfusnak készültem, de az első gyermekemet várva szerettem volna vízben szülni és ez akkor, 1999-ben teljesen lehetetlennek tűnt kórházban, hiszen akkor még a kengyelbe kötött lábnál tartottunk a legtöbb helyen. Ma már nem lenne ez olyan lehetetlen, ahogy az apás szülés már szinte kötelező, pedig néhány évtizede még bűntették érte az orvosokat, ha rajtakapták őket, hogy apukát engedtek be a szülőszobára.  

Akkor hiába kerestem a "legalternatívabb" kórházban is támogatást a vízben szüléshez, körberöhögtek és megfélemlítettek. Így maradt az otthonszülés. Ott egészséges, felnőtt embernek tekintettek, aki képes felelősséggel dönteni és nem kérdőjelezték meg a döntéseimet, hanem elláttak az ahhoz szükséges tudással. Ez a szülés aztán olyan fantasztikus élmény volt, velem olyan jól addig még sosem bántak, hogy rögtön éreztem: ez valami annyira fontos, amit nekem is tovább kell adnom más nőknek. Ezért lettem bába.

  – Te három gyermeket szültél otthon, én négyet kórházban, tehát így együtt mindkét oldalról rendelkezünk élményekkel.  Nekem akkor még nagyon kevés tudásom volt arról, hogy a kórházi szülésen kívül milyen lehetőségem lehet még. Ma, ha egy várandós nő szeretne erről több információt szerezni, hol kereshet ehhez segítséget? Tud-e valaki abban a hasznára lenni, hogy azonnali elköteleződés nélkül megérlelhesse a döntését?

Akkoriban talán nem is volt még meg a rendelet és habár a nagyanyáink generációja még zömmel otthonszült, valahogy elveszett ennek a tudása. 2011 óta van rendeletben szabályozva Magyarországon az otthonszülés, tehát idén pont 10 éve ugyanolyan legális, egyenrangú választás, mint a kórház, mégis kevesen tudnak róla, mert pl. a védőnők és a szülészorvosok, akik a várandósság elején találkoznak a nőkkel, nem mindig érzik feladatuknak a teljeskörű tájékoztatást. Viszont az interneten sok honlap, szüléssel foglalkozó csoport, online szülésfelkészítő, konzultációs lehetőség van. Ma már könnyű erre rákeresni, ha valakit érdekel.

 – Véleményed szerint van-e összefüggés a gyermekvállalási kedv és a szüléstől való félelem között? Ha nem tartanánk a szüléstől, lehet, hogy több gyereket vállalnánk?

Ha csak beleolvasol néhány szülős fórumba, szinte naponta írják nők elkeseredve, hogy ők még egyszer biztosan nem teszik ki magukat annak, ami az első szülésüknél érte őket, inkább lemondanak az álmukról, hogy nagy családjuk legyen. Mivel iskolákba is járok szexuális nevelést tartani, bizony ott is hallom tizenévesektől, hogy ők ugyan nem hagyják szétvágni a nemiszervüket, felvágni a hasukat, inkább nem lesz gyerekük.

Van egy 1200 fős szülésfelkészítő csoportom, a leggyakoribb kérdés benne az, hogy mit kezdjen a nő azzal, hogy kimondhatatlanul retteg a kiszolgáltatottságtól, a kontrollvesztettségtől, a fájdalomtól. A képünk a szülésről fájdalom- és félelemközpontú. Hitetlenül néznek rám a nők, amikor azt mondom, hogy a jó szülés nem hasonlít semmiben egy vakbélműtéthez, sokkal inkább a szeretkezéshez, hiszen ugyanazok a hormonok működtetik, ezért pont ugyanazok a dolgok segítik elő: a biztonságos légkör, a megfelelő partner, az intim tér, félhomály, kellemes illatok, finom érintések, halk szavak.

 – Milyen összetevői vannak ennek a félelemnek? A magam szempontjából emlékszem arra, hogy nagyon aggasztott, hogy nem én uralom majd a folyamatot, hogy olyasmik történhetnek velem, amira nem számítok, hogy sürgetnek majd… Féltem a beöntéstől-borotválástól is, és minden olyan mozzanattól, aminek nem értettem a jelentőségét.

Látod, a beöntés-borotválás már kiment a divatból, de még van, aki csinálja. Ez a legnagyobb nehézség, hogy nincsen egységes, kiszámítható ellátás, ezért a nők nem tudhatják mi vár rájuk. Ugyanabban a kórházban, ugyanaz az orvos más döntést hoz pénteken, mint kedden, ünnep után, mint előtte, a főorvos jelenlétében vagy anélkül, éjszaka vagy nappal. Az egyik kórház így rendelkezik, a másik úgy, a kórház egyik orvosa ezt tartja helyesnek, a másik valami mást és nem egyszer a szülő nő feje fölött vitatkoznak össze vagy fitogtatják a hatalmukat. Pedig semmi se tesz rosszabbat a szülő nőnek, mint a bizonytalanság.

A minisztériumnak minden erővel azon kellene lennie, hogy a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás szabja meg a protokollokat és azok kötelező érvényűek legyenek egységesen minden kórház, minden orvosára.

A másik láthatatlan összetevő a hatalmas szakemberhiány. A szakmai döntéseket sokszor nem lehet valóban szakmai alapokon meghozni a kórházban, mivel a szülés nagyon időigényes, sokszor semmi más nem kell hozzá csak türelem, de a szakemberek türelme, "nem-beavatkozása", "aktív semmittevése" valójában ugyanolyan költséges, sőt drágább, mint ha tesznek valamit.

    – A magyar várandósgondozás 21 vizsgálatot ír elő a kismamák számára a terhesség során. Beleszólhatunk-e érintett nőként, hogy mennyi időt kell töltenünk kórházi körülmények között egy világjárvány közepén, vagy képviselhetjük-e egy egyéni gondozási terv lehetőségét? Ebben mennyire segít, ha a bábával való szülést választjuk?

A várandós nő, cselekvőképes, felnőtt állampolgár, aki a törvény előtt egyenlő. A várandósgondozás nem kényszergyógykezelés, hanem egy ajánlat, aminek az igénybevételére ösztönözve vagyunk az egyszeri anyasági támogatással.

Eleve a rendeletalkotó egyéni gondozási tervet ír elő, csak persze ez is nagyon időigényes, egyszerűbb az egyformát rákényszeríteni mindenkire. De jogunk van tájékozódni a vizsgálatokról, a nemzetközi ajánlásokról és döntést hozni a saját állapotunk ismeretében, hogy melyik orvosi, védőnői javaslatot fogadjuk el és melyik helyett keresünk másik megoldást. A szakember, amilyen a bába is, abban tud segíteni, hogy felsorolja az opciókat és együtt gondolkodik a családdal a legjobb megoldást keresve a számukra.

 – Hogyan indul a várandós nő és a bába kapcsolata? A közös felkészülésnek milyen állomásai vannak?

Jellemzően más anyák ajánlása alapján, internetes fórumokon vagy a honlapon alapján találnak meg a nők és akkor egyeztetünk az elképzelésekről és lehetőségekről. Ha kialakul a kölcsönös bizalom közöttünk, akkor egy tanfolyamon ezt tudással is megtámogatjuk és egyre mélyebbre megyünk nem csak a testi funkciók ismeretében, hanem a lélek bugyraiba is, hiszen a szülés nem csak testi folyamat.

A közös felkészülés közben aztán elválik, hogy a szülésben is közös úton játunk-e majd vagy valamilyen kizáró ok meghiúsítja az eredeti tervünket, esetleg meggondolja a pár magát, bár ez utóbbi igen ritka.

 Ha maradunk az otthonszüléses tervnél, akkor legkésőbb a 36. héten egy szerződéssel pecsételjük meg ezt a kölcsönös elhatározást és a 37. hét betöltésétől kezdődik a bába rendelkezésre állása. A szülés bármilyen hosszú, ő ott lesz, utána még 3 órát marad és a tiszta gyerekágyban és a rendbe rakott lakásban hagyja az újdons(z)ült családot. Az első és a 3. napon is visszamegy, segít a szoptatásban, leveszi az újszülöttkori szűrést, kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges papírokat, ennyire kötelezi a rendelet, de én ennél sokkal többet járok rendszerint a családokhoz.

 - Az új egészségügyi törvény mennyiben változtatta meg a szülő nők lehetőségeit?

Sajnos, ez különösen nagy csapás volt a most várandósokra. A coviddal kapcsolatos rendelkezések is nagyon rosszul érintették őket, hogy eleinte a férjeket sem engedték be vagy korlátozták a jelenlétüket. Most meg egyik napról a másikra zárnak be szülészetek és az orvos, akinek eddig egy csomó pénzt kifizettek, nem lehet ott a szülésnél, vagy csak ha császármetszés lesz, mert az előre tervezhető, a szülés viszont nem. Így is őrületesen magas Magyarországon a császármetszések aránya, amiért súlyos árat fizetnek az anyák és a gyerekek az egészségükkel.

A WHO adatai szerint, ha egy országban 15%-nál magasabb a császármetszések aránya, az már nem az egészséget szolgálja, hanem indokolatlanul megnöveli a késői mellékhatásokat, a nőknél az összenövéseket és az endometriozist, a gyerekeknél a korai cukorbetegséget és az asztmát, csak hogy a legsúlyosabbakat említsem. Most emiatt újabb növekedés várható a császármetszésben, pedig már eddig is 40% felett volt az aránya. A hálapénz kivezetése fontos, viszont az alkalmazott módszer félő, hogy több súlyos következménnyel is jár.

 – Mik azok a jellemző kérdések, amiben az otthonszülő nő dönthet, és amiben a kórházi szülésnél jellemzően nem szokták bevonni őket?

Otthon nem merül fel, hogy miben dönthet, mert a bába sosem dönt helyette. Az életünk a saját felelősségünk, hogyan is dönthetnék én más helyett? Ez egyenrangú felek közötti megbeszélés: én megosztok mindent, amit tudok, ő pedig mérlegeli a saját helyzetét a kulturális háttere stb. alapján, majd döntést hoz, mint minden felnőtt ember. Ahogy a szülés után is naponta rengeteg döntést hoz, amik mind befolyásolják a gyereke életét és azokat sem veszi át tőle senki.

Azt a fajta lekezelő atyáskodást, ami nálunk dívik, más országokban a nők kikérik maguknak. Amikor én vagyok valakinél vendég az otthonában, nekem kell engedélyt kérnem mindenre és magyaráznom mindent, hogy mit miért javaslok csinálni és aztán aszerint cselekedni, hogy a nő mit dönt. Kórházban az is rendszeresen előfordul, hogy bemutatkozás nélkül egy idegen orvos már be is nyúlt a nő hüvelyébe anélkül, hogy elmondta volna, hogy miért is van erre szükség, és mit remél a vizsgálattól. A legkisebb beavatkozásnak is megvan a maga kockázata és a nőnek joga van mérlegelni, hogy vállalja -e. Ő nem a "munka tárgya", hanem az alanya és állítmánya.

 – Mennyibe kerül és miből áll össze az otthonszülés költsége?

 Magyarországon jelenleg 4 szolgáltató foglalkozik otthonszüléssel. Az árak hasonlóak, de nem egyformák. Az én szolgáltatóm a Bábakalács Születésház, ahol a szülésfelkészítő, a szülés és a gyermekágyas gondozás összesen 150.000, - Ft-ba kerül 3 részletben fizetve.

Az otthonszülés messze a legolcsóbb magán szülészeti ellátás, hiszen végtelenül költséghatékony. Nem csoda, hogy a hírhedten spórolós hollandoknál ez az alapellátás. Aki egészséges az maradjon otthon, aki nem maradhat otthon, csak az menjen kórházba, de annak akkor többet is kell fizetnie, hiszen a kórház és az orvos drága dolog.

 – Mit jelent a háttérkórház kifejezés? Szerintem sok nő gondolkodik az otthonszülés lehetőségén, de tart attól, hogy mégis kórházban fejeződik be a történet. Nekik mit tudnál mondani? Ellenséges-e a kórházi személyzet ilyen esetekben?

A háttérkórház az a szülészet, ami a szülés helyszíne szerint területileg illetékes. Az otthon megkezdett 10 szülésből csak 1 kerül kórházba és 9 baba egészségesen megszületik otthon. Mostanáig évről évre egyre jobb volt az együttműködés a háttérkórházakkal, de a covid és az új rendelet persze annyi frusztrációt okozott most a szülészeten is, hogy rajtunk is csattan, de én bízom benne, hogy ez hamarosan rendeződik megint. 

Hiszen a kórházi szakemberek örülhetnek, hogy akinek nincsen szüksége kórházra, az nem terheli őket, de akivel végül be kell mennünk, az is jellemzően sokkal rövidebb időt tölt bent és kevesebb erőforrást igényel, mint akik eleve bent kezdik a vajúdást.  Valójában a szülések 85%-a minden beavatkozás nélkül lezajlik és nem kell hozzá más csak az anyuka és a gyerek. Jó lenne, ha a kórházak és az orvosok arra a 15%-ra összpontosítanának, akikhez valóban ők kellenek.

 – Milyen papírmunkával jár az otthonszülés, és ki végzi el azokat? Szülés után be kellene baktatni a jegyzőhöz, és erősítgetni, hogy tényleg eggyel többen lettünk?

Az anyakönyvezéshez szükséges papírokat a bába állítja ki és az apukák szokták intézni a kerületi anyakönyvi hivatalban, gördülékenyen szokott menni.

 – Vannak-e olyan körülmények, amik kizárják az otthonszülést?

Igen, a 35/2011-es kormányrendelet sok oldalon sorolja a kizáró okokat és a feltételeket, de leegyszerűsítve csak egészséges várandósok és a szülészettől 20 percen belül lakók szülhetnek otthon.

 – A   bába a mai tudásunk szerint nem vasorrú, és nem is hord a hátán rőzsét. Milyen technikákkal, eszközökkel tud viszont a szülő nő segítségére lenni? Vannak-e varázsfőzetek, illóolajok a motyójában?

Vannak gyógynövények, teák, fürdők, borogatások, olajok, de hidd el: a legtöbb szülésnél a JELEN-LÉTemnél többre nincsen szükség. A szeretetteli gondoskodás, az ítéletmentes figyelem és a feltétel nélküli elfogadás önmagában gyógyszer. A hatására a nők olyan erőket tudnak mozgósítani magukban, amiknek eddig a létezéséről sem tudtak. És az én mintám alapján a szeretetnek olyan árnyalatait tudják a babájuk, a párjuk és sokszor az egész világ felé megmutatni, ami ő magukat is meglepi. Sokszor egészen komoly fordulatot vesz onnan az életük, ahogy anno az enyém is.

– Hány bába rendelkezik engedéllyel az országban?

Jelenleg kb. 20 bába dolgozik egész Magyarországon és lát el évi kb. 500 szülést.

 – A járvány óta érezhetően nőtt-e az igény a szolgáltatásra?

Igen, sokan most értették meg, hogy a KÓR-HÁZ azt is jelenti, hogy ott sokkal nagyobb az esély arra, hogy kórokozókkal megfertőződjenek és hogy egészségesen nem szükséges oda menni, sőt veszélyes lehet.  Minden bába jelenleg maximális kapacitáson működik.

 – A bábaságon belül mi lett a te saját utad?

Az én specialitásom a gyermekágyas gondozás, a sok gyógynövény használata és a szexuális nevelés. Vagyis én egy egész ívet fogok át a gyerekek tanításától a szülésen át, addig a szertartásig, amivel a női lét ciklikusságát zárjuk le. Mindig rácsodálkozom a női lét sokarcúságára, a szerepek és archetípusok sokszínűségére és arra az erőre, ami a női szolidaritásban van.

– Véleményed szerint a kérdés lényege a kórházi vagy otthonszülés dilemmája, avagy inkább a külső kontrollos szülés szemben a háborítatlansággal? Létezhet-e olyan változat is, hogy kórházi háttérrel, de a szülés valódi természete szerint szüljünk? Kerülhet-e másállapotba a kórházi szülészet?

A kérdés soha nem az otthon vagy kórházban volt, még ha e mentén is próbáltak árkot ásni a nők közé és ezzel az összefogás erejét aláásni. A lényeg mindig a szabadság, az önrendelkezés, a felelősségvállalás, az elfogadás. A háborítatlanság mindenkinek mást jelent, van, akinek a műtőt, van, akinek az otthont. Mindenkinek megvan a maga története, nem dönthetünk a másik helyett. De hiteles információkat adhatunk át és bátoríthatjuk a nőket, hogy éljenek a szabadságukkal, ahelyett, hogy a félelemmel manipuláljuk őket.

 – Saját életedet hétéves felosztásban tudod értelmezni. Mik a következő hét éved kihívásai, és álmai? Közös nagy örömünk, az Örkény Színház Kiváló dolgozók című darabja, melyben mindketten civil szereplők vagyunk, mennyi helyet foglal el az álmaid között?

Ebben a 7 évben az az új, hogy meg is mutassam magam, ne csak csináljam a dolgom. A szülések körül nem az enyém a főszerep, hanem a szülő nőké és nehéz volt ebből kilépni, előbújni, vállalni, hogy ne maradjak láthatatlan. Ahogyan a színpadon is rögtön oldalt letérdelek, amint a szülőnők megjelennek a forgón. A színház is ennek a felvállalásnak a része. Magamat játszom, de közben azt éreztem, hogy olyat mutatok meg, ami másokhoz is szól. Olyanokhoz érek el, akikhez máshol sosem kerülnék közel. Olyan nyelven beszélhetek a színészek, a rendező segítségével, amin eddig meg se tudtam szólalni. Az is ide tartozik, hogy a szülésfelkészítő anyagaim nagy részét ingyenesen hozzáférhetővé tettem a közösségi oldalaimon, videókat, hanganyagokat csináltam, hogy a tudás, amit a bábaság felhalmozott az évszázadok alatt és amit a modern orvoslás is sorra igazol, a kórházban szülőknek is a hasznára legyen, mert elkerülhetetlen a jövőnk érdekében, hogy a kórházi szülés is valóban egészség- és családközpontú legyen.

Képek forrása: https://ababababaja.wixsite.com/babakalacs