Fulladás: az egyik leggyakoribb nyári veszély

Nyáron szinte nap mint nap hallunk olyan tragikus esetekről, amelyek arról szólnak, hogy gyerekek vagy felnőttek elmerültek, megfulladtak, eltűntek a vízben.

Június elején egy 21 éves fiatalember halt meg a balatonudvari strandon, vízibicikliről ugrott fejest a vízbe. Holttestét fél órával később találták meg.

Áprilisban pedig apa és fia indultak horgászni, de a program hamar tragédiába torkollott. Miközben a fiú bemászott a csónakba, a vízbe esett. Az édesapja utánaugrott a Rétközi-tóba, ki akarta menteni fuldokló fiát, de végül mindketten elmerültek. A halőrnek sikerült kimentenie a fiút, akit a mentők újraélesztettek. Az édesapát viszont nem tudták megmenteni, holtestét búvárok hozták fel a felszínre.

Az ENSZ adatai szerint évente legalább 350 ezer ember fullad vízbe - az áldozatok fele gyermek.

A fuldoklás tünetei

Pete Linforth képe a Pixabay-en

A vízbefulladás gyakran gyorsan és szinte észrevétlenül történik, sok esetben nem jár csapkodással és segélykiáltással, az illető egyszerűen csak elmerül a vízben.

Amikor valaki fuldoklásközeli állapotba kerül, akkor még mielőtt teljesen elmerülne, felfelé emeli a kezeit és hátrafeszíti a fejét, hogy a száján keresztül levegőhöz jusson. A lábai sem mozognak kellőképpen, a fuldokló nem tud továbbúszni. Az alábbi videón jól látszik, hogy milyen az, ha valaki nem tud feljutni a felszínre. Szerencsére a vízi mentő időben észleli, hogy bajban van a gyerek, és azonnal a segítségére siet:

Medence és élővíz - másfajta veszélyt rejtenek

Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész, gyermektraumatológus szerint a vízi balesetek kapcsán külön kell választani a medencés baleseteket az élővízben történt balesetektől, ugyanis mindkettő másfajta veszélyeket rejteget. Az alábbiakban erről a két témáról lesz szó, valamint arról, hogyan tudjuk megelőzni a vízbefulladásos baleseteket.

A medencében való fürdés szabályai

A statisztikák szerint a balesetek kétharmada medencében történik. Pár óvintézkedéssel viszont ezek elkerülhetők lennének.

Felhevült testtel ne!

Az egyik legfontosabb szabály, ami mind a medencés, mind az élővizes pancsolásra igaz, az az, hogy felhevült testtel sose ugorjunk bele a vízbe.

”Ha fel van hevülve a testünk, és az arcunkat a vízbeugráskor nagyon hideg víz éri, akkor búvárreflex alakulhat ki, ami szívritmus zavart okoz. Egy másik reflex pedig, az úgynevezett Kratschmer reflex gégegörcsöt okoz” – mondja a gyerektraumatológus.

Hozzáteszi, hogy mindezt azzal tudjuk megelőzni, hogy mielőtt bemegyünk a vízbe, megmossuk vagy lefröcsköljük az arcunkat vízzel.

Sose játsszon egyedül víz mellett!

Arek Socha képe a Pixabay-en

A szakértő szerint a másik fontos szabály, hogy a gyerek sose játsszon egyedül a víz közelében. Mindig legyen mellette egy felnőtt, aki vigyáz rá.

”Ha kint van a gyerek és nincs letakarva a medence, akkor az olyan, mintha a vízben játszana. A medence letakarása pedig ne egy ponyva legyen, mert az nem védi meg, ha beleesik a gyerek. Vagy kerítésre, vagy egy olyan fedőre van szükség, amire ha rááll, akkor sem esik bele a vízbe.”
 

Tanulja meg felrúgni magát és forogni!
 

moerschy képe a Pixabay-en

Ha úszni még nem is tud a gyermek, fontos megtanítani neki azt, hogy bele tudjon ugrani a vízbe és fel tudja magát rúgni, hogy levegőt vehessen.

”Ilyenkor, ha felrúgja magát, akkor tud segítségért kiáltani. A másik, amit érdemes megtanítani, az pedig az, hogy tudjon körbe forogni 360 fokot. Így tud orientálódni, hogy merre kiabáljon” – hívja fel a figyelmet Dr. Kőnig Róbert.

A szakértő hozzáteszi, hogy a gyereknek azt is meg kell tanulnia, hogy tud létra vagy lépcső nélkül kimászni a medencéből. A legtöbb baleset ugyanis úgy történik, hogy beesik egy játék és utána akar ugrani. Ha ezeket a képességeket megtanítjuk elsajátítani, akkor sok bajtól meg tudjuk óvni gyermekünket.

Azonnal kérjünk segítséget!

A fulladás és a vízi balesetek ellátása nem egyszemélyes. A gyerektraumatológus azt javasolja, hogy kiabáljunk segítségért. Amíg pedig ki nem érkezik a mentőegység, addig kezdjük meg az újraélesztést.

Fürdés élővízben - ezekre figyelj

wileylong képe a Pixabay-en

A természetes vizek is számtalan veszélyt rejthetnek. A vízbefulladásos baleseteken kívül veszélyt rejthet maga a víz minősége, de a homok is akár, ugyanis lehet benne üvegszilánk, vagy más veszélyes hulladék, amire érdemes vigyázni.

Informálódjunk!

Mindegy, hogy tó, tenger, vagy folyó, az élővíz az mozgóvíz. Mielőtt strandolni indulnánk, fontos tudnunk, hogy milyen vízzel állunk szemben, vagyis mennyire mély és milyen a sodrása. Érdemes megkérdezni a vízimentőt is, hogy hol fürödjünk gyerekkel.

Csak kiváló minőségű vízbe menjünk!

Magyarországon a vizek minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet ellenőrzi. A gyerekek sokkal érzékenyebbek a fertőzésekre, ezért a szakértő azt javasolja, hogy őket csak kiváló minőségű élővizekbe vigyük.

Vigyázzunk a homokban is!

Érdemes körülnézni a homokban is, hogy vannak-e benne üvegszilánkok vagy más veszélyes hulladék. A strandokon meg van határozva, hogy hány havonta kell cserélni a homokot, ezért csak olyan helyre ajánlott menni, amelyik nem elhagyatott, hanem folyamatosan karbantartják.

Ha már tud úszni, akkor is legyen rajta karúszó!

A szakértő azt javasolja, hogy már úszni tudó kisgyermeken is legyen karúszó, és természetesen soha ne engedjük be egyedül vagy más gyerekekkel a vízbe, mindig legyünk mellette.

Vegyük figyelembe a saját határainkat!

A balesetek nagy része azért történik, mert túl mélyre merészkedik a család a vízben. Ha nem vagyunk biztosak az úszástudásunkban, akkor ne menjünk mély vízbe, főleg ne gyerekkel. Ugyanez igaz akkor is, ha vízibiciklivel vagy gumimatraccal indulunk be a vízbe. Ha véletlenül beleesünk, fontos, hogy leérjen a lábunk.

Indexkép: Khusen Rustamov képe a Pixabay-en