(A kép csak illusztráció)

A kislány egy budapesti irodaházban megnyílt, bölcsődeként és óvodaként is működő intézménybe járt, amíg a szülei dolgoztak. Májusban a gondozók bekötött ujjal adták át a gyermeket délután az édesapjának – mint fogalmaztak, „lett egy kis bibi” -, de mint mondták, a sebet ellátták, fertőtlenítették, nincs vele több teendő.

Otthon azonban a kötés alatti gennyes hólyagokat meglátva a szülők elkezdtek gyanakodni, hogy mégsem egy ártalmatlan bibiről lehet szó. Először a háziorvoshoz vitték a kislányt, aki a Bethesda kórházba küldte tovább őket. Itt kiderült, hogy negyedfokú égési sérülésről van szó, ami már a bőr alatti kötőszövet, izomszövet és csontszövet elszenesedését jelenti. A szülők ekkor felhívták a bölcsődét, ahol nagy nehezen elmondták, hogy a kislányt áramütés érhette, amikor megfogta egy hűtő-fűtő berendezés nem megfelelően szigetelt drótjait.

A gyermek műtétre szorult, amelynek során a felkarjáról származó bőrdarabbal pótolták az elhalt szöveteket, ujját pedig egy időre a tenyeréhez varrták, hogy beinduljon a vérkeringés, és ne kelljen amputálni a felső ujjpercet. Most folyamatos otthoni kezelést igényel, hamarosan pedig egy olyan kompressziós kesztyűt fog kapni, amelyet hat hónapig kell viselnie. Hogy plasztikai műtétre szükség lesz-e, később derül majd ki.

A szülők most természetesen tudni akarják, ki a felelős, ennek megállapítása azonban nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Az már kiderült, hogy az intézménynek nem volt engedélye arra, hogy óvodáskorúaknál kisebb gyerekeket is fogadjon (a bölcsődés csoport azóta meg is szűnt), ki kell azonban vizsgálni az irodaház üzemeltetője, a kivitelező – aki óvodává alakította ki a helyiségeket – és az engedélyező hatóságok felelősségét is. A bölcsőde már közölte: nagyon sajnálják a történteket, és mindenben együttműködnek a hatóságokkal.
 

Mit tehetünk áramütés ellen, és hogyan kezeljük?

Nyári időszakban kétszer annyian fordulnak áramütéssel orvoshoz, mint télen. Akár olyan banális hibák, mint a nedves füvön használt fűnyíró is végzetesek lehetnek. A nagyfeszültségű vezetékeket meg sem kell érinteni ahhoz, hogy bajt okozzanak.

Ha megtörténik a baleset, nagyon fontos, hogy az áldozathoz nem szabad hozzányúlni addig, amíg az azt okozó berendezést nem áramtalanítottuk, vagy nem találtunk egy jól szigetelt eszközt, amivel a sérültet el tudjuk onnan távolítani. Ezután fel kell keresni a kórház sürgősségi osztályát, ahol 24 órás megfigyelésre bent fogják tartani a sérültet. Nagy ritkán előfordulhat, hogy a balesetet átélt személy pacemakert kap, de nagy valószínűség szerint semmi különösebb kezelésre nem lesz szükség. Égésplasztikai műtétre csak az egészen súlyos esetekben szokott sor kerülni.

Fotó: Paul / flickr