Tragikus kimenetelű történelem előtti ikerszülés nyomaira bukkantak Szibériában
A csontokat őrző sírt 1997-ben tárták fel a szibériai Irkutszk prehisztorikus temetőjében. A terület egy 8-7 ezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető közösség tagjainak a maradványait rejti. Ritkán találni olyan vadászó-gyűjtögető közösségeket, amelyek formális temetőben hantolták el a halottaikat, ám Északkelet-Ázsia területén számos példát találtak már a gyakorlatra a szakemberek.
A kanadai Saskatchewan-i Egyetem régészeként dolgozó Angela Lieverse, aki ezeket a közösségeket tanulmányozza, 2012-ben újabb vizsgálatoknak vetette alá a temetőben talált csontok egy részét. Az érintett sírban lévő tetemeket eredetileg egy 20-25 éves anyának és gyerekének tulajdonították. A magzati maradványok elemzésekor azonban Lieverse észrevette, hogy a csonttöredékek egy részéből kétszer annyi van, mint amennyinek lennie kéne.
"Odafordultam a kollégámhoz és azt mondtam: Ó te jó ég, hiszen ezek ikrek" - idézte fel a szakember a LiveScience című ismeretterjesztő portálnak. A magzati csontok mindegyikét az anya medencéjének környékén, a combjai között találták meg. A maradványok eredeti elhelyezkedésének elemzésével Lieverse egy olyan traumás szülés forgatókönyvét vázolta fel, amely még ma - a modern orvostudomány és a császármetszés lehetősége mellett - is kockázatos lett volna mind az anya, mind a gyerekei számára.
A szakember szerint az egyik baba farfekvéses lehetett, és már félig a világra jött, míg a másik fejjel lefelé helyezkedett el, és a jelek szerint a méhben maradt. Lieverse úgy véli, hogy a farfekvéses baba összeakadhatott a testvérével, ami mindhármuk számára végzetesnek bizonyult.
A felfedezés azért igazán rendkívüli, mert a régészeti feljegyzésekben szinte nem találni példát szülés közbeni elhalálozásra, illetve ikerterhességre. Lieverse szerint vannak ugyan esetek, amikor hasonló korú babákra bukkantak egy síron belül, ám még "teljesen épen maradt DNS-minták" birtokában is nehézkes lenne megmondani, hogy ikrekről van-e szó, és nem testvérekről vagy unokatestvérekről.
Az anyai halálozás gyakori lehetett a történelem előtti időkben. Mégis nehéz erre utaló régészeti bizonyítékokat találni, még akkor is, ha az anya a gyermekével a méhében hunyt el. Az ókori Rómában például törvény írta elő, hogy, ha a várandós asszony meghalt, akkor a gyerekét ki kellett vágni belőle a temetés előtt. A magzati csontok továbbá nagyon törékenyek, így kisebb valószínűséggel maradnak meg, mint a felnőttek csontjai.
Lieverse szerint ebből az egy esetből nehéz megmondani, hogy a területen élt vadászó-gyűjtögető közösség mit gondolt az ikerterhességről vagy a szülés közbeni elhalálozásról. A fiatal anyát háton fekve temették el, és mormotacsontokkal díszítették a testét, ami jellemző a temetőben talált sírokra. A szakember szerint könnyen lehet, hogy az anyai halálozás korántsem volt szokatlan dolog a közösség életében.
Az eredményeket az Antiquity című folyóirat februári számában közölték.
http://www.livescience.com/49680-siberia-grave-mother-twins.html
Forrás: MTI
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
LEGOLVASOTTABB
Magát okolta a kisfiú, amiért megrúgta az edző - nyilatkozott az édesanya, aki az internetről tudta meg, mi történt
Életműdíjat kapott korábban Novák Katalintól a férfi, aki felrúgott egy gyereket a szolnoki kalandparkban
Tudtad, hogy nyáron a szemed a vízben is veszélynek lehet kitéve?
Minden a kockapesszáriumokról: típusai, használata, előnyei
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: