„A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben,- személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Érzelmi megnyilvánulási formák

Az érzelmek szabad, őszinte, spontán vagy erőltetett, tetetett, természetellenes kifejeződését mutatja meg.

A közvetlenül szabadon áramló érzelmek természetes impulzusok, melyek nélkülözik a szándékosságot. A természetesen viselkedő ember vállalja önmagát. Szélsőséges esetekben azonban a belső impulzusok korlátlanul felszínre törhetnek, ami céltalanságra, gátlástalanságra, fékevesztettségre utal. A spontán érzelmi megnyilvánulás jelei az írásban a lendületes gyorsaság. Ahogy jönnek, úgy biztos megfelelnek a dolgok, nem vacakol rajta. Nem annyira fontolgatja, mérlegeli a tetteit, biztos magában, abban, hogy amit tesz az megfelelő. Jobbra dőlő betűvezetés, változatos alakítású egyéni betűkkel képzett, de felismerhető szavak, némi szabálytalansággal fűszerezve. Középerős nyomatékkal létrehozott variabilis íráskép.

A tervezett érzelmi megnyilvánulású személy semmit sem bíz a véletlenre, tudatosan fékezi magát, visszatartja lendületét. Gátolt vagy gátlásos viselkedés jellemzi az írót. Mesterkéltsége írásában is visszaköszön, mert rejtőzködik, nem akarja kiadni önmagát. Nehezen vállalja hibáit, sérülékeny személyiség, önvédelmi reakciói erősek. Fontosak a formák, a szabályosság. Betűi szinte azonosan képzettek, lehetnek nyomtatottak is, mert a kötődéshez, kapcsolatokhoz át kéne adnia magát, de ezt nem szeretné. Aki mást mutat, mint ami van, az ugye nem rosszabbat, hanem szebbet szeretne, tehát sok esetben díszíti az írását is. Mozdulatai fékezettek, kiszámítottak, ahogy az illető is valamelyest modoros. Nem adja ki magát, elfedi egyéniségét, így betűi is fedővonalasak, kétszer vagy többször is átír bizonyos vonalakat egy betűn belül. Betűi szűkek, soványak, hiszen nem meri elengedni magát. Többnyire álló vagy balra dőlő, de előfordul, hogy vágyik a közösségbe, csak nem meri, nem tudja felszabadultan elengedni magát és szorong, így jobbra dőlésnél is sovány betűk lehetnek. Az előre tervezés több előre elképzelést jelent, hát így kis kör alakú ékezetek megjelenhetnek. Gátolt lendülete miatt az írás lassú.

Frusztrációtűrés akadályoztatás elviselése, türelem, tolerancia

A frusztráció, akadályoztatás esetén megjelenő lelkiállapotot jelent. Feszültséggel jár, agresszió vagy regresszió –korábbi problémakezelési, megoldási szintre való visszaesés- történhet. Mindig a legutoljára megszilárdult, tanult viselkedés bomlik fel leghamarabb, tehát trauma, félelem, kudarc, akadály esetén egy lépcsővel lejjebb reagál az, aki kevésbé érett személyiség. A tolerancia, a kudarctűrő képesség, igen fontos eleme a kultúrember viselkedésének.

Jó frusztrációs toleranciával rendelkező ember, türelmes, képes magán uralkodni, nem ragadják el az érzelmek. Nehéz helyzetekben is képes fegyelmezni reakcióit. Érzelmileg és értelmileg érett személyiségvonás. Ilyen esetekben vagy az ingerküszöb magas- nem veszi észre, vagy nem foglalkozik a csip-csup eltérésekkel, nem befolyásolja minden apróság. Többnyire tudja, mit akar, biztos önmagában és teszi a dolgát. Írása következetes dőlésben éppúgy, mint sorirányokban. Egyenletes, gördülékeny. Nyomásereje közepes, beosztja erejét, idejét. Középbetűi nagyobbak, a szárak kisebbek, nincsenek kiugró eltérések. Füzéresen, fonalasan kapcsolódó m-n-p betűkkel ír, emberi kapcsolatai elfogadók, képes alkalmazkodni a változásokhoz. Jó ritmusban, lendületesen, szabályosan halad előre a sorokon át, mint az élete útjain. Ad a formákra, de lendülete saját szabályaihoz mérten viszi tovább.

Kevésbé türelmes embertársunk ingerekre érzékenyen reagál. Hamar kibillen érzelmi egyensúlyából, elveszti a fonalat és a mértéket. Céljai előtt álló akadályok esetén ingerült lesz, kiegyensúlyozatlan. Feszültségét nem tudja helyesen kezelni, kikel magából, és agresszívan reagál, esetleg menekülőre fogja. Önbizalma kevés, szorongó, ezért kerüli a kudarcot. Éretlen személyiségre jellemző viselkedéssel válaszol. Vékony vonalú, hirtelen irányváltásokkal haladó írásképben, szöges vagy boltíves m-n-p betűkkel kapcsolódik. Betűszárai és középbetűi is változatos hosszúságúak, írásában sok a szabálytalanság. Változó nyomóerővel halad a lapon, céljai elérésében is nekilendülés megtorpanás, megingások bizonytalanság és önkétely van. Kisméretű betűiben sok a fedővonal, zártság. Javításkor firkál, többszörösen áthúz, feketít. Felelősséget nem szívesen vállal.

Gondoljuk el, hogy az utakon mikor autót vezetünk vagy egy sorban állás közben, hosszú várakozás alatt, hányszor vagyunk tanúja türelmetlen kirohanásoknak, szitoknak vagy veszekedéseknek. Ugye szeretnénk érett személyiségek lenni… vagy azok vagyunk? Ha mégsem, hát törekedjünk rá.

(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay