Újévi fogadalmak
Singola Edit [cikkei] - 2009-01-02
Felgyorsult világunkban az emberi alkalmazkodás egyik kivetülése a változás igénye. Változni akarunk, hogy jobbak legyünk, könnyebb legyen az életünk. A változás nem megy egyik napról a másikra, valamiféle átmeneti rítusra van szükség, hogy a profánból szent dolog lehessen. Keressük az alkalmat a változás megkezdéséhez. Az óév befejezése épp megfelelő lehet. Itt az újév, itt vannak az újévi fogadalmak is
Új év – új élet
Valójában miért akarunk új életet kezdeni? Miért pont újévkor kezdjük? Az ember kapaszkodókat keres. Nehéz bármiféle döntést meghozni a saját életünkkel kapcsolatban, főleg olyanokat, amelyek erőfeszítéseket is igényelnek tőlünk.
Azt hisszük, hogy a naptári év utolsó percével megszabadulhatunk a múltunktól, a gondjainktól, új életet kezdhetünk. Lehet benne némi igazság, de ez semmiképp nem attól függ, mikor ér véget egy esztendő. A változás, a múlt lezárása saját magunkban történik. Már azzal megkezdődik, ha gondolunk rá, ha megfogan bennünk a változásra való igény, érezzük, hogy valamit másképpen kellene tennünk. Minden kezdet nehéz, de ha már az első lépésen túl vagyunk, már „csak” kitartás kérdése a megvalósulás.
De nem kell ahhoz új évnek kezdődnie, hogy valami újba kezdjünk, hogy változzunk, hogy változtassunk az életünk medrén. Ha felcsillan bennünk valamiféle elgondolás, amivel jobbá tehetjük a saját sorsunkat és a körülöttünk élőkét, akkor ne várjunk egy percet sem. Ne halogassuk holnapra, a jövő hétre, a jövő hónapra, január elsejére, hanem kezdjük el azonnal!
Fogadkozás – fogadalom
A felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebben tesznek fogadalmat újévkor, ha pedig tesznek, akkor sajnos egyre kevesebben tartják azt be. Vajon lankad az emberek kitartása, vagy nehéz és elérhetetlen célokat tűzünk ki magunk elé? Miért lesz a legtöbb esetben a fogadalomból csak fogadkozás?
Általános magyarázatot nem adhatunk, a kitartás és akaraterő egyénenként változó. Vannak, akik tűzön-vízen át állják a próbát, mások hamar feladják. Nem figyelünk eléggé magunkra, sőt egymásra sem. Mindenkinek szüksége van motiváló erőre, emellett támogatásra a családtagoktól, barátoktól, kollegáktól, elismerésre, de valljuk be, mostanában kissé fukarak vagyunk ebből a szempontból. Nem tudunk eléggé örülni a másik sikerének, talán irigyek is vagyunk, és a saját problémáinkkal, életünkkel vagyunk elfoglalva, nem jut idő a másikra.
Az újévi fogadalmak első öt helyén a fogyás, a mozgás, a leszokás, a tanulás és a munkában való változtatás szerepelnek. Ezek mind erős energiaráfordítást igénylő területek, nem véletlen, hogy sokan feladják az első kudarc után.
Megtartjuk - nem tartjuk?
A legfontosabb momentum, hogy megfogalmazzuk, másoknak vagy magunknak akarunk megfelelni azzal, hogy változást tervezünk az életvitelünkben. Kinek és miért akarunk bizonyítani?
Csínján kell bánni az ígéretekkel, mert nem csak saját magunknak okozhatunk csalódást, de a szeretteinknek is, ha nem sikerül megtartanunk a fogadalmat. Lehet, hogy könnyű a szavakkal dobálózni, hogy mától nem teszem ezt vagy azt, esetleg nem így teszem, viszont a kimondott szónak, de még a kimondatlan gondolatnak is súlya van. Tudattalanul is marcangolja a belsőnket, hogy megfogadtuk ugyan, de mégsem teszünk érte, hogy sikerüljön. Ez a belső nyomás stresszként van jelen, ami egyáltalán nem hat kedvezően az egészségünkre. A meg nem tartott újévi fogadalmak depresszióhoz vezethetnek. Érdemes olyan célokat kitűzni magunk elé, amelyeket képesek vagyunk elérni, amelyekhez tudjuk, hogy van elég kitartásunk, akaraterőnk. Bánjunk az újévi fogadalmakkal is felelősségteljesen!
Valójában miért akarunk új életet kezdeni? Miért pont újévkor kezdjük? Az ember kapaszkodókat keres. Nehéz bármiféle döntést meghozni a saját életünkkel kapcsolatban, főleg olyanokat, amelyek erőfeszítéseket is igényelnek tőlünk.
Azt hisszük, hogy a naptári év utolsó percével megszabadulhatunk a múltunktól, a gondjainktól, új életet kezdhetünk. Lehet benne némi igazság, de ez semmiképp nem attól függ, mikor ér véget egy esztendő. A változás, a múlt lezárása saját magunkban történik. Már azzal megkezdődik, ha gondolunk rá, ha megfogan bennünk a változásra való igény, érezzük, hogy valamit másképpen kellene tennünk. Minden kezdet nehéz, de ha már az első lépésen túl vagyunk, már „csak” kitartás kérdése a megvalósulás.
De nem kell ahhoz új évnek kezdődnie, hogy valami újba kezdjünk, hogy változzunk, hogy változtassunk az életünk medrén. Ha felcsillan bennünk valamiféle elgondolás, amivel jobbá tehetjük a saját sorsunkat és a körülöttünk élőkét, akkor ne várjunk egy percet sem. Ne halogassuk holnapra, a jövő hétre, a jövő hónapra, január elsejére, hanem kezdjük el azonnal!
Fogadkozás – fogadalom
A felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebben tesznek fogadalmat újévkor, ha pedig tesznek, akkor sajnos egyre kevesebben tartják azt be. Vajon lankad az emberek kitartása, vagy nehéz és elérhetetlen célokat tűzünk ki magunk elé? Miért lesz a legtöbb esetben a fogadalomból csak fogadkozás?
Általános magyarázatot nem adhatunk, a kitartás és akaraterő egyénenként változó. Vannak, akik tűzön-vízen át állják a próbát, mások hamar feladják. Nem figyelünk eléggé magunkra, sőt egymásra sem. Mindenkinek szüksége van motiváló erőre, emellett támogatásra a családtagoktól, barátoktól, kollegáktól, elismerésre, de valljuk be, mostanában kissé fukarak vagyunk ebből a szempontból. Nem tudunk eléggé örülni a másik sikerének, talán irigyek is vagyunk, és a saját problémáinkkal, életünkkel vagyunk elfoglalva, nem jut idő a másikra.
Az újévi fogadalmak első öt helyén a fogyás, a mozgás, a leszokás, a tanulás és a munkában való változtatás szerepelnek. Ezek mind erős energiaráfordítást igénylő területek, nem véletlen, hogy sokan feladják az első kudarc után.
Megtartjuk - nem tartjuk?
A legfontosabb momentum, hogy megfogalmazzuk, másoknak vagy magunknak akarunk megfelelni azzal, hogy változást tervezünk az életvitelünkben. Kinek és miért akarunk bizonyítani?
Csínján kell bánni az ígéretekkel, mert nem csak saját magunknak okozhatunk csalódást, de a szeretteinknek is, ha nem sikerül megtartanunk a fogadalmat. Lehet, hogy könnyű a szavakkal dobálózni, hogy mától nem teszem ezt vagy azt, esetleg nem így teszem, viszont a kimondott szónak, de még a kimondatlan gondolatnak is súlya van. Tudattalanul is marcangolja a belsőnket, hogy megfogadtuk ugyan, de mégsem teszünk érte, hogy sikerüljön. Ez a belső nyomás stresszként van jelen, ami egyáltalán nem hat kedvezően az egészségünkre. A meg nem tartott újévi fogadalmak depresszióhoz vezethetnek. Érdemes olyan célokat kitűzni magunk elé, amelyeket képesek vagyunk elérni, amelyekhez tudjuk, hogy van elég kitartásunk, akaraterőnk. Bánjunk az újévi fogadalmakkal is felelősségteljesen!
Előző hír
Szilveszter válság idején
Következő hír
Szilveszteri SMS gyűjtemény
LEGOLVASOTTABB
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?
Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.
.jpg){kind=small}
betöltés...