SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Budapesti szülők riadólánca

Rindt Kata [cikkei] - 2011-01-19
A szombati diszkótragédiát nem kell kommentelni, szörnyű, borzasztó, elkeserítő - őszinte részvétem a családok és barátok irányába.
Ha ilyen híreket kapok, mindig elgondolkozom: TE JÓ ÉG! MILYEN VILÁGBA SZÜLETTETEK GYEREKEIM?

A szülők riadólánca érthető, elkeseredésükben szeretnék, ha ilyen soha többé nem fordulhatna elő. De kérdezem én: Normális ez? Normális az, ha a gyerek úgy megy bulizni, hogy apu vagy anyu bármikor felbukkanhat? Szerintem tök ciki, én nem hoznám ilyen helyzetbe a gyerekemet. De mit tehetnénk mi, szülők?

A rendőrség tehetetlen, a szakhatóságok nem törődnek igazán semmivel. Ha a papír rendben, vagy a jogi kiskapu nyitva, eszükben sincs venni a fáradtságot: megvizsgálni a valóságot. Megbeszélhetem a gyerekkel, hogy este tízre érjen haza, vagy érte megyek egy bizonyos időpontban – de ismerve a gyerek- és kamasztársadalom gonoszságát – hát az is cikis helyzetet teremt. Egyik gondolatommal maximálisan önállóságra nevelném őket, a másikkal pedig mindig ott állnék mellettük.

Elkeserítő jövőkép tárult fel előttem… 10-15 év múlva, ha valamelyik gyerekem este kimarad, végig kell rettegnem az éjszakát, míg méltóztatik hazajönni…

Jó, jó, egy darabig megvédhetem. Nevelhetem úgy, hogy ne 15, hanem inkább 20 évesen kívánkozzon az éjszakába. Elmondhatom neki az alkohol, a drogok és a tömeg veszélyeit – de hallgat egy kamasz a szüleire?



Nekünk, akik babáinkat várjuk, vagy még pici gyerekeinket neveljük, még van esélyünk megváltoztatni a dolgokat, de legalábbis pozitívan befolyásolni. Fogalmam sincs, hogy mi a jó, majd az évek igazolnak. Addig csak marad a tudat: nagyon nehéz felnőttnek lenni, nagyon nehéz okosnak lenni.

Valószínűleg nem fogjuk másként nevelni gyermekeinket mi sem, mint ahogy minket neveltek, zsigereinkben benne vannak saját szüleink nevelési módszerei. Egyben viszont biztos vagyok, hiába igyekszem jó szülő lenni, hiába akarom a legjobbat a gyerekemnek, nekem már sokkal nehezebb felvenni a tempót a felgyorsult világgal, a drogokkal, mint annak idején szüleinknek a boros kólával, művelődési házak tini diszkóival.

Nekünk, akik még óvodás, pelenkás gyerekeket nevelünk, megadatik mások példájából tanulni, megfigyelni, információkat elraktározni. Addig pedig őszintén drukkolok, hogy a budapesti szülők összefogása sikeres legyen. Persze nem úgy, hogy hétvégéken a szülők nyakukba veszik a budapesti éjszakát, kamasz biztonsági őrökkel és részeg rendezvényszervezőkkel vitatkoznak. Abban bízom, hogy kezdeményezésükkel elérik: a hivatalok és rendfenntartó erők hatékonyabban teszik majd dolgukat gyermekeink biztonsága érdekében, egy szebb jövő reményében!

Őszinte részvétem a családoknak!

mumonboard_januar

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja