Ha nincs kedved olvasni, nézd meg Podcast-beszélgetésünket!

A videón belül az alábbi témák itt érhetők el:

01.11- Mi a nárcisztikusság?

09.01- Örökíthető a nárcisztikus személyiségzavar? 

09.59- Milyen felnőtt válik a nárcisztikus szülők gyerekéből? 

16.38- A nárcisztikus és mérgező szülők eszközei, manipulációs módszerei

Mi a nárcisztikusság? Milyen a nárcisztikus szülő? 

Egy személyiségzavar, ami nagyon nehezen kezelhető probléma. 

Fontos kiemelni, hogy 18 év alatt senkire sem mondják, hogy nárcisztikus, kizárólag fiatal felnőttkortól diagnosztizálják ezt a személyiségzavart. Nárcisztikus vonások bárkiben fellelhetők ugyanis.

Ha a szülő nárcisztikus személyiségzavarral küzd, az komoly terhet ró a gyerekre. Sokszor a szülő nem is veszi észre, hogy problémája van. 

"Ha valaki nárcisztikus, akkor mindig mindent felfúj, nagy feneket kerít dolgoknak, nagyon szeret vagy nagyon nem szeret. Olyan érzelmi hullámvölgyek és hegyek jellemzik, amik normális emberi kapcsolat kialakulát mindenképpen akadályozzák" - mondja Gyarmati Rita pszichológus. 
 

Állandó megfelelés a szülő felé, akiből hiányzik az empátia

Az ilyen gyerekeknek nem lehetnek önálló gondolataik, céljaik, döntéseik.

A nárcisztikus szülők gyerekei a folyamatos meg nem felelés légkörében élnek. Bármit tesznek, az nem lehet elég jó a szüleiknek, akik folyamatosan kritizálják őket. Ezek a gyerekek egy állandó elutasítást élnek meg. 

"A gyerek egy kiszolgáltatott lény. És ha az anyuka vagy az apuka nem azzal van elfoglalva, hogy a gyereknek a szükségleteit próbálja kielégíteni vagy válaszreakciót tudjon adni a szükségleteire, hanem azzal van elfoglalva, hogy nekem éppen rossz kedvem van, vagy jó, szépen áll a hajam, vagy karikás a szemem, vagy hogy mit gondolnak rólam a többiek... Ha állandóan önmaga körül forog, egocentrikus, ez abszolút megakadályozza abban, hogy a gyerek igényeit kielégítse."

A gyerek pedig ha baja van és segítséget kér, és nem kap választ, akkor azt fogja gondolni, hogy a világ nem egy megbízható hely, mert hiába kér segítséget, nem kap. 

Az empátia hiánya is jellemző a nárcisztikusokra. Ha sír a gyerek, figyelmen kívül hagyja, csak magával van elfoglalva. 

"Az lenne a jó, hogy ha valaki szülőséget vállal és szülő szeretne lenni, akkor először érdemes lenne rendet tenni a saját háza táján. És akkor esetleg ez sikeres lehet" - mondja Gyarmati Rita pszichológus. 
 

Örökíthető a nárcisztikus személyiségzavar? 

A legtöbb elmélet szerint ez egy gyernekkori kötődési zavar. Vagyis hívhatjuk transzgenerációs traumának is. 

A gyerek nem tanulja meg saját magát értékelni, mert a külvilágtól nem kapott választ, segítséget, rideg szülő mellett nőtt fel. Emellett ha genetikai hajlama is van, akkor könnyen kialakulhat egy nárcisztikus szemályiségzavar. Ha nincs rá hajlama, akkor meg tudja törni ezt a sort, meg tud küzdeni vele, hogy ő ne váljon nárcisztikussá. 
 

Milyen felnőtt válik a nárcisztikus szülők gyerekéből? 

A gyerek számára az a norma, amiben felnő, az számít természetesnek. Kamaszkorban döbben csak rá, hogy a családja esetleg mégsem optimálisan működik. De hiába ismeri ezt fel, a megoldásra sajnos nincs megfelelő mintája. Ebben sokat segíthet a terápia. 

A gyerekkori kötődésproblémákon sokat javíthat, ha időben szakemberhez fordulunk, hogy a párkapcsolatunkban már ne legyenek kötődési problémáink. 

"Soha semmihez nincs késő! Ha hozzám eljön egy 45-50 éves ember, én annak is nagyon örülök. Kezd beépülni a társadalomba az, hogy pszichológushoz járni nem ciki." Fontos, hogy merjük vállalni magunkat, hangsúlyozza a pszichológus.
 

A nárcisztikus és mérgező szülők eszközei, manipulációs módszerei

Néhány gyakori példa:
 

• Büntetés: „Mindent megtettem érted, és te mégis annyira hálátlan vagy!”
• Hibáztatás: „Te tehetsz róla, hogy nem vagyok boldog.” "Szívinfarktust fogok kapni ha el mersz utazni külföldre."
• Megszégyenítés: ,,Béna vagy, nem vagy képes erre sem!" „A gyenge teljesítményeddel szégyent hozol ránk!”
• Negatív összehasonlítás: „Miért nem tudsz olyan okosés ügyes lenni, mint a barátnőd?”
• Ésszerűtlen nyomás: „Tegyél meg mindent, hogy büszke legyek rád!”
• Manipulatív jutalom és büntetés: „Ha nem csinálod azt, amit mondok, akkor nem támogatlak többet semmiben.”
• Érzelmi kényszer: "Milyen gyerek vagy te, hogy még az elvárásaimnak sem tudsz megfeleni?"

Az ilyen szülők az intimitás határait átlépve belenéznek a gyerek telefonjába, vagy beleolvasnak a naplójába. A szülő mindig attól fél, hogy történik valami a háttérben, amiről ő nem tud. 

A szakember azt mondja, a szülőnek el kell fogadnia, hogy nem tud mindenről, nem is kell mindenről tudnia. 

Fontos, hogy olyan kommunikációt alakítson ki a gyerekével, hogy bízzanak egymásban, kölcsönösen tiszteletben tartsák egymást. Ehhez azonban az kell, hogy a felnőtt hiteles mintát mutasson. A nárcisztikus szülő azonban erre sajnos nem képes.

Olvasd el ezt is: Nárcisztikus a gyerekem? - Ismerd fel a jeleket!