A pozitív gyereknevelés lényege

1. Tudasd a gyerekeddel is, hogy változtatni szeretnél!

Fontos, hogy beszélgess a gyerekkel arról, hogy elkezdtél változtatni. Ha korábban rendszeresen kiabáltál vele, vagy gyakran volt a gyereked büntetésben, akkor mondd el neki, hogy ezen próbálsz változtatni. Ezzel segíted abban, hogy az ő viselkedése is jó irányba változzon! Például: Emlékszel, régen mennyit kiabáltam? Észrevetted, hogy már csak nagyon ritkán emelem fel a hangom? Ugye neked sem jó, ha anyu olyan ideges? Veszekedés helyett inkább próbáljuk mindig megoldani a problémát, rendben?
 

2. Kérd meg, hogy ő is változtasson!

Mondd el neki például a következőt: Látod, hogy már nem szoktam kiabálni veled? A szabályok ettől még ugyanazok, de igyekszem a békés együttműködésre törekedni. Mi lenne, ha te is gondolkodnál azon, min kellene változtatnod, hogy mindenki jobban érezze magát?

Ne számítsunk arra, hogy minden varázsütésre megváltozik majd, de a lényeg az, hogy ő is törekedjen a változásra.
 

3. Egyszerűen fogalmazz és pozitív mondatokkal fegyelmezz!

Ha azt kéred tőle, hogy öltözzön fel, akkor nem kell hosszan magyarázkodni arról, hogy miért nem maradhat egész nap pizsamában. Egyszerű kéréseket intézz a gyerek felé! A mondataid pedig legyenek pozitívak! Mennyivel másképp hangzik az a mondat, hogy: Kérlek, hagyd égve a lámpát! Mint: Ne kapcsold le a lámpát!
 

Vladimir Liman képe a Pixabay-en

4. Ne engedj, ha hisztizik, a nem az mindig maradjon nem!

Ha egyszer engedsz, csak azért, hogy abbahagyja a hisztit, akkor legközelebb is ehhez az eszközhöz fog folyamodni. Ezért bármennyire is nehéz, tartani kell magunkat ahhoz, amit kimondtunk.

5. Nem kell mindenért rászólni!

A játszótéren szoktam hallani olyan anyukákat, akik szó szerint fél percenként rászólnak valamiért a gyerekükre. Ezzel az a gond, hogy egy idő után a gyerek már nem is figyel. Próbálj inkább csak a leglényegesebb dolgokban szabályozni, ahogy Vekerdy is ajánlja. A többit pedig engedd el! Például: a lefekvés időpontjához és ahhoz, hogy mit egyen ebédre ragaszkodj, de más dolgokban döntsön ő. Persze ha veszélyes dolgokat csinál kint vagy a lakásban, akkor szólj rá, de csak azért, mert szaladgál egy kicsit, ne szólj percenként.

Olvasd el ezt is: A sok tiltás minden életkorban akadályozza a gyermek személyiségének fejlődését, rontja a szülő-gyermek kapcsolatot

6. Büntetés helyett hadd javítsa ki a hibáját!

Amikor vége a hisztinek vagy dühkitörésnek, és megnyugodott a gyerek, akkor beszélgess vele a történtekről. Próbáld megérteni a helyzetét, álláspontját. Például így: Tudom, hogy nagyon mérges lettél, értem, hogy miért viselkedtél így. Legközelebb próbáljuk meg másképp, például úgy, hogy…

Vagy: Annak a kislánynak nagyon fájt, amit mondtál neki. Szegény most nagyon rosszul érzi magát. Te biztos ki tudsz találni valamit, amivel felvidíthatnád. Várom az ötleteidet!

Ez tehát nem büntetés, önszántából fogja kijavítani a hibát.

7. Légy megértő!

Ahelyett, hogy egyből támadsz, kiabálsz vele és kioktatod, próbálj meg belehelyezkedni az ő helyébe, és megérteni, hogy miért is tette azt, amit tett. Mesélj nyugodtan a te kiskorodból személyes példákat! Például így: Amikor kicsi voltam, nekem sem sikerült bekötni a cipőfűzőmet. Én is sokszor sírtam emiatt. De aztán a mama azt mondta, hogy sokat kell gyakorolnom, és menni fog. És így is lett. Megpróbálod te is gyakorolni velem?

8. Maradj nyugodt, teremts nyugodt légkört!

Ha a gyerek egy nyugodt légkörben nő fel, ha mindig számíthat rád érzelmi támaszként, akkor sokkal kevesebb lesz a hiszti. Amikor pedig kirobban, bármennyire is nehéz, muszáj nyugodtnak és higgadtnak maradnod, hiszen az idegességed és dühöd átragad a gyerekre is.
 

Kampus Production fotója a Pexels oldaláról

9. Mutass jó példát!

A jó példamutatás alatt azt is értjük, hogy ha te például rendszeresen a kanapén vagy jövet-menet eszel, akkor ne várd el a gyerekedtől, hogy egy pisszenés nélkül egyen az asztalnál! De ugyanez vonatkozik a káromkodásra, vagy a kérem, köszönöm és bocsánat szavakra is.

10. Beszélj az érzéseidről!

Ha beszélsz az érzéseidről, azzal arra taníthatod meg, hogy ő is megnevezze majd az érzéseit. Ráadásul a viselkedését is befolyásolhatod vele. Például: Nagyon szomorú vagyok, amikor ezt csinálod, mert…
 

Olvasd el ezt is: Tehetségesnek vagy értéktelennek hiszi magát a szavaidtól? - a pozitív kommunikáció hatásai a gyerekekre

Indexkép: Depositphotos.com