Tanulási zavarnak nevezzük, ha egy gyerek a kortársakhoz képest jelentős nehézségeket tapasztal az írás (diszgráfia), olvasás (diszlexia) vagy számolás (diszkalkulia) területén, és ennek hátterében nem igazolható más érzékszervi, neurológiai vagy pszichés probléma. Jól ismert jelenségről van szó, szinte nincs olyan iskolai osztály, ahol ne lenne egy-egy érintett gyermek.

„A tanulási zavar jellegzetes megjelenési formája például a beszédértési nehézség, a betűk, számok, színek és formák elsajátításának nehézsége, vagy az is, ha az olvasás akadozó, lassú, illetve, ha a gyermek írása nehezen olvasható. Figyelmeztető jel, ha a tanulás, olvasás, írás és számolás végzése során a gyermek szorong” – mondta el dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, a Vadaskert Alapítvány igazgatója. Hozzátette: a nehézségének felismerése után célszerű konzultálni a pedagógussal, valamint gyermekpszichiáter szakemberrel is. „Mindez azért fontos, hogy elkülönítsük a tüneteket az ADHD, az intellektuális képességzavar jeleitől. Az erősségekre kell fektetni a hangsúlyt, így érhetnek el sikereket a diákok.”

Fontos kiemelni, hogy azok a gyermekek, aki kicsit másképp tanulnak, gondolkoznak, ugyanolyan sikeresek lehetnek az iskolában, mint kortársaik. A szülők is tudnak segíteni tanulási zavar esetén, ehhez a Vadaskert szakembere adott pár tanácsot.

• Koncentráljunk az erősségekre! Ha a gyermek kiemelkedő akár egy sportágban, művészetben vagy tantárgyban, próbáljuk buzdítani annak gyakorlására.
   
• Dicsérjük meg gyakran, ha jól teljesít vagy sikerült egy feladat elvégzése!
   
• Fejlesszük a szociális és érzelmi készségeit - éreztessük a gyermekkel, hogy velünk mindent megbeszélhet, hozzánk bizalommal fordulhat.
   
• Tervezzük meg a jövőt! A szülők és a tanulási zavarral élő gyermekek sokszor aggódnak a jövő miatt. Ösztönözzük a gyermeket az erősségei és lehetőségei kihasználására az érdeklődésének megfelelően.

A szakember figyelmeztetett: a probléma gyökere nem a gyermekek intellektuális képességeiben, akaraterejében vagy motivációjában keresendő. „Sokszor már a korai időszakban megmutatkoznak elmaradások, amelyek előrejelezhetik a későbbi tanulási nehézségeket. Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött, aminek a felismerése kulcsfontosságú lehet” – emelte ki dr. Tárnok Zsanett.  A terápiás lehetőségek számbavételekor a legfontosabb az egyéni fejlesztési terv kialakítása.

Nyitókép: depositphotos.com