A gyermeknek a családban elfoglalt helye régóta táptalaja az előítéleteknek. Az elsőszülött főnökösködő, a legkisebb elkényeztetett, a középső biztos, hogy lelki sérült – mindannyian találkoztunk már ezekhez hasonló megállapításokkal. Ebbe a sorba illeszkedik az az elképzelés is, hogy az egyetlen gyerekek önzők és nárcisztikusak, hiszen soha senkivel nem kellett osztozniuk.

Ezt cáfolta most meg a Lipcsei Egyetem kutatása. Első körben a nárcizmushoz kapcsolódó megállapításokat mutattak a résztvevőknek, és arra kérték őket, döntsék el, véleményük szerint ezek mennyire jellemzőek az egyetlen gyermekként, és mennyire a testvérként felnőtt emberekre. Az alanyok – nem meglepő módon – úgy gondolták, hogy az egykék hajlamosabbak például arra, hogy a más kárának örüljenek.

A kutatás második részében egy hosszú távú megfigyelési programba vontak be 1810 embert, akik közül 233-nak nem volt testvére. A személyiségük alapos megfigyelése után úgy tapasztalták, hogy az egykék semmivel sem mutattak több nárcisztikus jegyet, mint a testvérsorban élők. Ennek ellenére a mai napig igaz, hogy még komoly szakemberek is hajlamosak ezeket az embereket önzőbbeknek beállítani, ez pedig akaratlan diszkriminációhoz vezethet velük kapcsolatban.

Azt a tanulmány szerzői is elismerik, hogy megfigyeléseik Németországban, egy viszonylag individualista társadalomban születtek. A kollektivista kultúrákban – ahol kisebb az egyén, és nagyobb a közösség szerepe – talán más eredményre jutottak volna. Az azonban úgy tűnik, bizonyítást nyert, hogy a születési sorrend, vagy éppen a testvérek hiánya nem árul el sok mindent az ember valódi természetéről.

Kapcsolódó cikkeink:

• Testvér nélküli generáció: a kínai egykepolitika tragikus hatásai
• 5 nevelési hiba, melyek elmélyítik a testvérféltékenységet
• Megbízható elsőszülöttek és maximalista egykék
• Hány testvére van az egykéknek?

Kép: Konstantin Yolshin / shutterstock