SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Értve figyeljünk a másikra! - A Gordon-módszer csodás hatásai

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-10-16
Gyakran fordul elő, hogy hiába szeretjük nagyon a másikat, és szeretnénk neki segíteni a gondjai megoldásában, mintha nem is ugyanazt a nyelvet beszélnénk: mindketten a magunkét fújjuk, az üzeneteink célt tévesztenek, és az egész beszélgetésnek csak sértődés a vége. Pedig nézőpontváltással mehetne ez egészen másképp is.
Értve figyeljünk a másikra! - A Gordon-módszer csodás hatásai

Dr. Thomas Gordon amerikai pszichológus a kommunikáció és a konfliktuskezelés egy egészen újfajta módszerét fejlesztette ki. Magyarországon 1989 óta oktatják tréningeken az elméletét, amelyet négy társadalmi csoport – tanárok, szülők, vezetők és tanulók – részére dolgozott ki. Módszere lényege egy mondatban: mondjuk ki az igényeinket, és hallgassuk értő figyelemmel a másikat.
 

Kié a probléma?

Az emberek közti konfliktusokat minden esetben valamilyen probléma okozza. Ahhoz, hogy ezt orvosolni tudjuk, a legfontosabb kérdés, hogy megállapítsuk: kié ez a probléma? Ő az, akinek a kezében a megoldás is ott van, a többiek pedig segíthetnek neki, hogy erre rátaláljon.

Kiss Éva, a Gordon Kiadó és Tréning ügyvezetője erre a következő példát hozta: Ha a pedagógus behívatja a szülőt azzal a panasszal, hogy gyermeke zavarja az órát, a szülő segíthet abban, hogy megtalálják a kiváltó okokat, elbeszélgethet a gyerekkel arról, mit miért tesz az órán, a helyzetet azonban megoldani nem tudja, hiszen nincs is ott. Ez továbbra is a tanító feladata, a szülő legfeljebb segítséget nyújthat neki mindebben.
 

Én-üzenet és értő figyelem

Társas kapcsolatainkban az egyik legnehezebb feladat a valós igényeink felismerése és megfogalmazása. Egy érzelmileg túlfűtött vita hevében gyakran előbb kezdjük el sértegetni a másikat és előhozakodni mindenféle múltbéli panasszal, mint az aktuális, egyértelmű igényt megfogalmazni.

Ha mondjuk az anyának fontos munkája van, ami miatt békén kellene hagyni, de a családtagok percenként megzavarják valamivel, általában tűr egy darabig, majd indulatosan felcsattan „Nem igaz, hogy ilyen értetlenek vagytok, nem tudjátok felfogni, hogy dolgom van???” Pedig mennyivel hatékonyabb lenne, ha inkább így fogalmazna: „Most sok a munkám, szükségem van egy órára, amikor nyugalomban lehetek, utána tudok veletek foglalkozni.”

A Gordon-módszer szerint akinek problémája van, az Én-üzenetet fogalmaz meg, a másik pedig értő figyelemmel hallgatja. Nem próbálja megvigasztalni, nem ad tanácsot, hogy mit kellene tennie, és főleg nem kezdi el őt sértegetni vagy lekicsinyelni a baját. Csak odafigyel, hallgat, és néha egy-egy mondattal jelzi, hogy megérti a helyzetet.

Egy ilyen kommunikációban nincsen nyertes és vesztes fél. Senki sem erőlteti rá a véleményét a másikra, hanem olyan megoldást találnak, ami mindkét felet békességgel tölti el.

A gyerekkel való beszélgetés során különösen jól lehet a módszert alkalmazni. Ha arról panaszkodik, hogy nem szeretne iskolába menni, ne azt feleljük, hogy „Márpedig sajnos menni kell”, hanem próbáljunk meg a következőképpen tapogatózni:

„Nem szeretsz korán kelni”
„Nem játszanak veled a többiek”
„Nagyon sok dolgozatot írtok mostanában.”


Nem adunk kész megoldásokat a problémáira, hanem meghallgatjuk, és közben időnként jelezzük, hogy lélekben is vele vagyunk.
 

Kommunikációs gátak

A legtöbb beszélgetés azért fut zátonyra, mert az én-üzenet megfogalmazója nem tudja az igényeit egyértelműen és tárgyilagosan kifejezni, vagy azért, mert a másik fél nem úgy reagál, hogy az segítsen. Ez az esetek nagy részében nem rosszindulatból fakad: segíteni szeretne, de nem találja a módját. Gordon a következő 12 kommunikációs gátat (közléssorompót) nevezte meg, amelyek megakadályozzák az eredményes kommunikációt:

  1.     Parancs, utasítás, irányítás
  2.     Fenyegetés, figyelmeztetés
  3.     Prédikáció
  4.     Konkrét tanács, megoldás
  5.     Tanítás, kioktatás
  6.     Kritika, minősítés, vádlás
  7.     Dicséret, hízelgés
  8.     Kifigurázás, elbagatelizálás
  9.     Magyarázat, diagnosztizálás
  10.     Sajnálat, együttérzés
  11.     Faggatózás, kérdőre vonás
  12.     Figyelem elterelés, összezavarás

Ezek helyett a következőket érdemes megpróbálni:

  • Csendben hallgatás: Csak így tudunk az illető mondandójára koncentrálni
  • Figyelem a beszélőre
  • Egyszerű megerősítés: Néha egy biccentés vagy egy „értem”
  • Nyitott kérdések: Amelyek segítenek a mondandója folytatásában
  • Visszatükrözés, értő figyelem: Időnként összegezzük, amit hallottunk, és továbblendítjük egy olyasmi megjegyzéssel, mint „Ez most bánt téged.” Az is lehet, hogy nem jól értelmeztük a társunk mondandóját, ebben az esetben lehetősége van rá, hogy más módon elismételje, hátha, úgy jobban célba ér az üzenet.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Kinga / shutterstock

 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja