SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Az idegrendszer éretlenségének jelei

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-10-09
Először az tűnik fel a szülőknek, hogy túl sokat sír ez a baba. És mintha a kortársai már a fejüket is tartanák. Bár csábító lehetőség legyinteni az egészre, mondván, minden csecsemő másképp fejlődik, túl sok gyanújel esetén érdemes mielőbb szakembert felkeresni, az idegrendszer megkésett érése ugyanis kezelhető.

Az agy magzati és kora gyermekkorban fejlődik leggyorsabban. Ebben a szakaszban programozódik be az az érési folyamat, amelynek eredményeképpen felnőttkorra kialakul a teljesen jól működő központi idegrendszer. Ha ebben a szakaszban porszem kerül a gépezetbe, még jóval később, iskolás korban is éreztetheti a hatását.
 

Az éretlen idegrendszer rizikófaktorai

Sokszor terhesség alatt vagy a szülés folyamán történik olyan esemény, amely negatívan befolyásolja az agy érési folyamatát. A várandósság alatti fertőzések, az anya dohányzása, a kezeletlen cukorbetegség és a magas vérnyomás, de még a vészes hányás is mind megnövelik a későbbi problémák megjelenésének kockázatát.

A legnagyobb veszélynek a koraszülöttek vannak kitéve: Griffel Tibor reflexológus elmondta, hogy a betöltött 26. hét előtt született babák 60 százalékánál figyelhetőek később az éretlen idegrendszer tünetei. Ezek leginkább mozgásfejlődési rendellenességekben, agyi eredetű izomgyengeségben, tanulási- és magatartásproblémákban jelentkeznek.

A komplikált szülés vagy a csecsemőkori súlyos betegségek (magas láz, sokkos állapot) szintén negatívan befolyásolhatják az idegrendszer későbbi fejlődését.
 

Az idegrendszeri éretlenség korai tünetei

Az éretlen idegrendszer bizonyos tünetei már 1-2 hónapos korban jelentkeznek. A szülőknek érdemes gyanakodni, ha az alábbi jelenségek közül egyet vagy többet észlelnek gyermekükön:

  • Nem tartja a fejét
  • Túl feszes vagy túl laza az izomzata
  • Túl sokat sír vagy éppen soha nem hallani a hangját
  • Aluszékony vagy ellenkezőleg, nagyon keveset alszik
     

Későbbi tünetek

Az éretlen idegrendszer markánsabb tünetei óvodás- és iskoláskorban jelentkeznek. A probléma rendkívül szerteágazó, a teljesség igénye nélkül a következő jelekre érdemes odafigyelni:

  • Ügyetlen mozgás, a gyerek nem tud bukfencezni, mászókázni, ugrani
  • Rendkívül gyenge kézügyesség
  • Nem képes egyedül felöltözni, nem tud megtanulni cipőt kötni
  • 5 éves kor után még mindig bepisil éjszaka
  • Autóban, buszon, hajón rosszul lesz
  • Fényre, hangokra, érintésre túl érzékeny
  • Hiperaktív és kimerült pillanatok váltogatják egymást
  • 8 évesen még mindig nem tudja a bal és jobb kezét megkülönböztetni.
     

Az idegrendszeri éretlenség kezelése

A gyanús tüneteket először érdemes a védőnővel és a gyermekorvossal megvitatni, ez utóbbi küldhet tovább a gyermekneurológiára. Az idegrendszer éretlensége valamilyen gyógytornával – TSMT, Alapozó terápia, Ayres-terápia – rendszerint sikeresen orvosolható.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Oksana Kuzmina / shutterstock

 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja