„Nem azért akarunk a Holdra utazni, mert könnyű, hanem mert nehéz.” – mondta Kennedy elnök, és ez lehet minden külföldre költöző család életének mottója is. Bármi legyen is a motiváció, az út nem lesz egy sétagalopp. A végén azonban olyan élmények és tapasztalatok várhatják a családot, amelyekkel soha nem találkoztak volna, ha nem lépik meg a költözést.

A következőkben a külföldre költözéssel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket válaszoljuk meg.
 

Mennyi idős gyerekkel érdemes nekivágni a költözésnek?

Alapszabályként azt mondhatjuk, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál könnyebben fog menni neki a váltás, de itt is lehetnek kivételek. Hároméves kor alatt nem fogja jobban megviselni, mint egy sima költözés. Később adódhatnak már nehézségek, egy identitáskeresésben lévő kamaszt pedig már komolyan megviselhet mind a ki- mind a hazaköltözés. Éppen ezért a szakemberek azt javasolják, hogy 12 éves kor feletti gyerekkel, ha megoldható, ne váltsunk már országot.
 

Mi az, amit itthonról kell elintéznünk?
 

• Először is be kell jelenteni, hogy költözik a család. Közösségbe még nem járó gyermek esetén a védőnőt tájékoztassuk, nagyobbaknál az iskolában és az óvodában jelezzük a költözés tényét.
• A jegyzőnek jelentsük be, hogy gyermekünk külföldön fogja teljesíteni a tankötelezettséget.
• Igényeljünk a családnak EU-s TAJ-kártyát.
• Ha gyermek születési anyakönyvi kivonata egynyelvű, érdemes még itthon lefordíttatni.
   

Miről érdemes még itthon tájékozódni?

Nagyon fontos, hogy még Magyarországról megismerkedj a célország oktatási rendszerével. Sok helyen kezdik ötévesen az iskolát, így lehet, hogy az óvodából éppen elballagott hétévesed kint egyből a harmadik osztályban fogja találni magát írni-olvasni-számolni tudó osztálytársakkal. Erre sajnos fel kell készülni, mert nem fog „egy pillanat alatt megoldódni.”

Szintén gondot okozhat, hogy az európai országok többségében ismeretlen a miénkhez hasonló egész napos ingyenes bölcsődei és óvodai ellátás. A legtöbb helyen súlyos pénzeket kell fizetni az óvodáért, esetleg 3 éves kor felett lehetőség van félnapos ingyenes ellátásra, ami mellett továbbra sem lesz egyszerű elmenni dolgozni. Számítani kell tehát rá, hogy az egyik szülő talán hosszú időre ki fog esni a munkából a megoldatlan gyermekfelügyelet miatt.

Elképzelhető, hogy az országban a helyzet könnyítése érdekében létezik óvodáztatási támogatás vagy segély otthon lévő kisgyerekes szülők számára, ennek is érdemes még itthon utána nézni vagy tematikus Facebook-csoportokban rákérdezni.
 

Mit kell kint elintéznünk?

Ha már megvan a szállásotok (amit szintén nem biztos, hogy egyszerű lesz találni, de ennek külön irodalma van), nyissatok bankszámlát és jelentkezzetek be a háziorvoshoz. Mondjátok le a magyar TB-t és családi pótlékot.

Iskoláskorú gyerekkel minél előbb iratkozzatok be a kinti intézménybe. Hacsak lehet, költözzetek a nyári szünetben, ha pedig ez nem megoldható, szintén próbáljatok néhány hetet hagyni az átállásnak – rendkívül megterhelő, ha a gyerek kedden érkezik, csütörtökön pedig már kezd is az új iskolájában.
 

Mennyi idő alatt fogja megtanulni a gyerek a nyelvet?

Az egyik leginkább sarkalatos kérdés. Sajnos alaptalanok az olyan legendák, miszerint pár hónap alatt folyékonyan meg fogja tanulni a nyelvet, és az is csak részben igaz, hogy minél fiatalabb, annál könnyebben fog menni neki.

Nagy általánosságban elmondható, hogy egy év kell a kommunikációs szint eléréséhez, és három az anyanyelvihez. A továbbiak nagyban függenek a gyerek személyiségétől. Egy félénkebb kicsi simán végigjárhat több óvodai évet anélkül, hogy megszólalna, bár valószínűleg mindent érteni fog már egy idő után. Iskolában ez már nem kivitelezhető. A nagyobbakat a barátszerzés és a beilleszkedés vágya is jobban motiválja a nyelvtanulásra.

6-7 éves korig úgy sajátítja el a gyermek az új nyelvet, mint az anyanyelvét. Ezután egy átmeneti szakasz következik, majd 13 éves kortól már a felnőttekéhez hasonló, tudatos módszert fog alkalmazni. Ekkor fejeződik be a hangképző szervek fejlődése is, tehát egy nagyobb gyerek már soha nem fog tudni akcentus nélkül megtanulni egy idegen nyelvet.
 

De a gyerekek olyan alkalmazkodóak! Nehézség nélkül be fog illeszkedni az új környezetébe, ugye?

Ez az egyik leggyakoribb tévhit, amivel a szülők áltatni szokták magukat. Nem, a gyerek nem fog nehézség nélkül beilleszkedni. A környezetetváltozás és az ezzel járó elkerülhetetlen feszültség, bizonytalanság változatos módokon csapódhat le bennük: van, aki „elfelejt” egyedül elaludni, más visszaesik a szobatisztaságban, dadogni vagy tikkelni kezd. A nagyobb gyerek magába fordulhat, szótlanná vagy éppen agresszívvá válhat. Ez mind megszokott jelenség, amely ideális esetben néhány hónapon belül elmúlik.
 

Segítheti a beilleszkedést, ha ezentúl otthon is a célország nyelvét használjuk?

NEM! Semmiképp nem javasolt, hogy a szülők gyerekeikkel a továbbiakban ne magyarul kommunikáljanak. Ha otthon következetesen kitartunk a magyar nyelv használata mellett, gyermekünk a kezdeti nehézségek után teljesen kétnyelvűvé válik, ami később hatalmas ajándék lesz számára.

Sokszor hallani külföldön élő szülőktől, hogy minek tanítsák a gyereket magyarul, úgysem lesz rá soha szüksége. Még ha eltekintünk is attól, hogy magyar nyelvtudás hiányában a gyerek nem lesz képes a nagyszüleivel és az unokatestvéreivel beszélgetni, a kétnyelvűség mindenképpen hatalmas áldás: vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a gyerekek rugalmasabbak, jobb a problémamegoldó képességük és az iskolában is jobban teljesítenek.
 

Mennyire tartsuk meg a magyar szokásokat, kultúrát?

Amennyire szeretnétek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb külföldre költöző család előbb-utóbb felveszi a kinti szokásokat úgy, hogy közben a magyarokat sem hagyják el. Már advent elején felállítják a karácsonyfát, de a Mikulás december 6-án látogatja meg a gyerekeket. Cukrot gyűjtenek Halloweenkor, tűzijátékoznak a Bonfire Night-on, de azért húsvétkor otthonról hozatják a sonkát. A gyerekek számára két kultúra lesz a természetes, és büszkék lesznek rá.
 

Mi legyen az itthoni iskolájukkal?

Ez is a későbbi terveitektől függ. Vannak, akik megtartják a magántanulói jogviszonyt a gyerek régi iskolájában, így egy esetleges hazaköltözéskor zökkenő nélkül folytathatja a tanulmányait. Ennek legnagyobb nehézsége az, hogy a kinti iskola mellett még a magyar tananyagot is tanulni kell és vizsgázni belőle. Ha ezt nem szeretnénk, valószínű, hogy hazaköltözéskor a korosztályánál egy osztállyal lejjebb kezdhet csak a gyerek, és nagyobbaknál még ez is okozhat nehézséget, ha a külföldi iskolában nagyon más volt a tananyag.
 

Érdemes-e hazaköltözni?

Ismét csak azt mondhatjuk, hogy a körülményektől függ. Van, aki konkrét céllal megy ki külföldre, és azt elérve hazajön, másnak egyszerűen nem jönnek be a számításai. Bárhogy is döntsünk azonban, biztosak lehetünk benne, hogy a külföldi évek nem voltak hiábavalóak: nem csak a gyerekeink, hanem mi magunk is olyan tapasztalatokat szereztük általuk, amelyek után többé már nem olyannak fogjuk látni a világot, mint azelőtt.

Kapcsolódó cikkeink:

• Lassíthatja az agy öregedését a nyelvtanulás
• A magyar és angol iskolás egy nagymama szemével
• 10 ok, amiért szuper a finn oktatási rendszer
• Svájci oktatás: 9 dolog, amitől le fogsz döbbenni

Kép: Skitterphoto/ pixabay