SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Délutáni alvás: tényleg erőltessük?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-08-05
Ahány ház, és ahány ország, annyi szokás a délutáni alvással kapcsolatban. Míg Magyarországon kőbe vésett szabály, hogy az óvodáskor végéig szüksége van rá a gyereknek, máshol már a hároméveseknek sincs feltétlenül lehetőségük a délutáni szundira.

Még nem volt 3 éves a fiam, amikor feladtam. Addigra már hónapok óta görcsbe rándult gyomorral ebédeltem, mert tudtam, hogy következik az altatási tortúra. Nagyjából egyórás cirkusz először mesével, hátsimivel, majd egyre erőteljesebben tiltakozó gyerekkel, könnyekkel. A vége rendszerint az lett, hogy aludt 2-2,5 órát, este pedig 11 előtt nem tudtam ágyba küldeni. 

Egy szép napon úgy döntöttem, ebből elég. Onnantól visszatért a béke, a gyerek szépen elvolt ebéd után, este nyolckor pedig már aludt. Az ismerős anyukák nagyon nem értettek velem egyet: egy ekkora gyerek idegrendszerének kell a déli szundi. 

Következő jelenet: két és fél évvel később, 1800 kilométerrel odébb, egy skóciai óvodában. Ülök az óvodavezető irodájában, épp a 3 és fél éves kislányom felvételi papírjait töltjük ki. "Alvási szokásai?" - kérdi a hölgy. "Délután alszik még 2 órát" - felelem büszkén. "Nem lesz ez így jó, anyuka, egy ekkora gyereknek erre már nincs szüksége. Le kéne szoktatni."
Úgy tűnik, egyik gyerekem sem képes az éppen aktuális lakhelyünk elvárásait hozni ebben a témában.
 

Hány éves korig szükséges a délutáni alvás?

Rendkívül érdekes, hogy a különböző országokban mennyire más a hozzáállás a kérdéshez. Míg a magyar nyelvű szakirodalom rendszerint egyetért abban, hogy minimum 5 éves korig muszáj a gyereknek aludni, és valahol a szülő gyengeségének a jele, ha ez idő előtt elmarad, az angol nyelvű cikkek szerint van olyan kicsi, akinek már 2 évesen sincs erre szüksége, bár "előfordul", hogy akár 3-4 évesen is alhat egy kisgyerek délután.

Az intézményi gyakorlat is ehhez a különbséghez igazodik. Míg hazánkban legfeljebb az fordulhat elő néhány óvodában, hogy a 6 éven felüli nagycsoportosoknak megengedik, hogy egy kicsit előbb kikeljenek az ágyból, addig az angol bölcsistől már 2 évesen megkérdezik, álmos-e ebéd után, 3 éves kortól pedig még annak is ritkán van lehetősége a szundira, aki amúgy igényelné. A hozzáállást mi sem jellemzi jobban, mint hogy az óvodáknak van délutáni turnusuk, ahová ebéd után kell vinni a kicsiket - így alvásra értelemszerűen nincs mód.
 

De miért is ragaszkodnak ehhez akkor annyira a szülők?

Az őszinte válasz talán nem lesz népszerű: mert a szülő is ember. Az egész délelőtti aktivitás után neki is szüksége van arra, hogy nyugalomban meg tudjon inni egy kávét, elolvashasson egy cikket, vagy gyorsan összepakolja a konyhát. Emberi gyarlóság? Meglehet. Mégis benne van mindannyiunkban.

A megoldás talán annyi lehet, hogy elengedjük a kérdést. Semmi nincs kőbe vésve. Aki álmos, aludjon, aki nem, ne erőltessük. Annál könnyebb lesz az este. A déli lecsendesedéshez érdemes ragaszkodni, de ezt nem kötelező alvás formájában, ugyanúgy lehet csendes rajzolás, kézműveskedés, legózás, és ez lehet annak az ideje is, amikor Anyát kicsit békén kell hagyni.

Az ebéd utáni idegeskedés elhagyásával pedig többet nyerünk, mint két szabad óra: egy békésebb, kiegyensúlyozottab családot.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: smengelsrudpixabay

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja