Miért maradnak le a diákok már év elején?
Családinet [cikkei] - 2013-01-11
Azt gondolnánk, hogy ha gyermekünk elkezdi az iskolát szeptemberben, akkor "tiszta lappal" indul, tele energiával, és úgy gondoljuk, hogy most sokkal jobban fog tanulni, mint tavaly.
Ennek ellenére, mikor megkapja az első jegyeket a kisdiák, furcsán nézünk az ellenőrzőre, mivel nem a legjobb jegyet kapja. Ekkor felmerülhet a kérdés bennünk, hogy: de hiszen most kezdte az iskolát, és még alig tanultak valamit, de máris rossz jegyeket szerez? Akkor mi lesz később?
Ennek ellenére, mikor megkapja az első jegyeket a kisdiák, furcsán nézünk az ellenőrzőre, mivel nem a legjobb jegyet kapja. Ekkor felmerülhet a kérdés bennünk, hogy: de hiszen most kezdte az iskolát, és még alig tanultak valamit, de máris rossz jegyeket szerez? Akkor mi lesz később?
Mi lehet az oka annak, hogy már év elején elakad a tanuló és nem érti a tanultakat?
Sokéves tanítási és korrepetálási tapasztalat alapján az, hogy nem azzal az évfolyam anyagával van a probléma amit éppen tanul, hanem egy - vagy akár több - korábbi évfolyam anyagával.
Ezt be is bizonyította az 2012 nyarán készült Tantaki pótvizsga felkészítő program, aminek a keretében kiderült, hogy a diákok sokkal korábbi anyagokból voltak lemaradva. Például az egyik diák 5. osztályos matematikából bukott meg, de még a szorzótáblát sem tudta, tehát a 2. osztályos tananyaghoz kellett visszamennie és bepótolnia a hiányosságokat.
Tehát miért maradnak le a diákok már a tanév elején?
Azért, mert az előző évben már felszedtek némi lemaradást, hiányosságot, és azt nem pótolták például a nyári szünetben. És ha úgy kezdjük el a tanévet, hogy néhány dolgot nem értünk, akkor bizony a következő tananyagokat sem fogjuk tudni teljesen megérteni.
Például, ha valaki nem teljesen tanulta meg a szorzótáblát, akkor nem fogja tudni megoldani az egyenleteket sem, mivel rosszul fog számolni. És hiába magyarázzuk neki az egyenleteket, ha ő már a szorzótáblánál van elakadva.
Mi a megoldás?
Természetesen az, hogy visszamegyünk az anyagban oda, ahol elakadt, és bepótoljuk azt a témakört, amit nem értett meg a gyerek. Csak ezek után haladunk tovább.
Ha ezt a szabályt betartjuk, akkor az iskolakezdés és a tanév eleje már nem lesz olyan fájdalmas, és nem születnek rossz jegyek.
Hogyan pótoljuk be a lemaradást?
Ha Te, mint szülő felismerted, hogy gyermekednek egy vagy akár több évre visszamenő hiányosságai vannak egy-egy tantárgyból, akkor több megoldást is választhatsz ennek megszüntetéséhez és a hiányzó tudás pótlásához. Taníthatod akár Te is, ha van rá elég időd és energiád. Vagy elküldheted gyermeked/gyermekeid magántanárhoz - még ha nem is fog eleinte rajongani az ötletért, hidd el, megéri!
LEGOLVASOTTABB
12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)
1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
.jpg){kind=small}
betöltés...